Jean Cocteau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean Cocteau
Jean Cocteau b Meurisse 1923.jpg
Születéskori neve Jean Maurice Eugène Clément Cocteau
Született 1889. július 5.
Maisons-Laffitte, francia
Elhunyt 1963. október 11. (74 évesen)
Milly-la-Forêt, francia
Nemzetisége francia
Házastársa Jean Marais (élettárs)
Foglalkozása költő, író, festő, színész, zeneszerző és filmrendező

Jean Cocteau signature.svg
Jean Cocteau aláírása

Jean Cocteau weboldala
Jean Cocteau az IMDb-n

Jean Cocteau (teljes nevén Jean Maurice Eugène Clément Cocteau) (Maisons-Laffitte, 1889. július 5.1963. október 11.) francia költő, író, festő, színész, zeneszerző és filmrendező.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portrait of Jean Cocteau.jpg

10 évesen kezdett el írni és 16 évesen publikálták első versét. A színház szerelmese lett már egész fiatal korában, legyen az cirkusz, jégrevü vagy a Comédie Francaise előadása. 1917-ben Szergej Gyagilev párizsi Orosz Balett társulatának írta Parádé című balettjét, 1920-ban pedig az Ökör a háztetőn-t. A Montparnasse művésznegyedében megismerte Pablo Picassot, Amedeo Modiglianit, Guillaume Apollinaire-t és Max Jacobot, akin keresztül megismerte a 16 éves költő-ifjút, Raymond Radiguet-t. Cocteau beleszeretett a fiúba: verseinek klasszikus egyszerűségét is mélyen tisztelte. A 21 éves fiú elvesztésekor az ópiumhoz fordult, és megírta Heurtebise, az angyal című versét. 1926-os Orpheusz című drámája megrázta a modern színházat. 1950-ben forgatókönyvet írt belőle, Orpheusz végrendelete című, de filmet csak 10 évvel később 1960-ban rendezett az eredeti forgatókönyvének alapján.

Amedeo Modigliani festménye Jean Cocteau-ról

1930-ban forgatott, A költő vére című, első szürrealista filmjében Cocteau saját múltját viszi vászonra. 1934-es Pokolgép című drámájában az Oidipusz-történetet dolgozta fel, amely a saját bevallása szerint nagyon közel állt hozzá. Magánéletében az 1946-os A Szép és a Szörnyeteg című filmjének főszereplője, Jean Marais lett szerelmi életének főszereplője. Cocteau soha nem vallotta magát filmrendezőnek, sokkal inkább költőnek. Alkotásai közül ez a mű mindmáig a legkedveltebb. Jean az események színhelyéül egy csodálatos kastélyt választott. A gyertyatartók nem hagyományos kandelábereken állnak, hanem a falakból kinyúló élő emberi karok fogják őket. A tükrök folyékony kapuk egy másik világba, a szobrok megelevenednek. Jean Marais szörnyeteg maszkja olyan sikeresnek bizonyult, hogy mikor a film premierjén a Szörnyeteg végül átváltozik káprázatos herceggé, Greta Garbo ezt kiáltotta: "Adják vissza a szörnyemet!"

„A legendák előjoga a kortalanság” – mondja a narrátor az Orphée film elején 1949-ben. Cocteau fantáziafilmje önéletrajzi alkotásként is szemlélhető. Orpheuszt szerelme, Jean Marais játszotta. Cocteau lenyűgözően használta a visszafelé mozgást és a háttérvetítést. 1950-ben Cocteau berendezte a Villa Santo Sospir-t Saint-Jean-Cap-Ferrat-ban és monumentális freskósorozatba fogott a mentoni városházán, a Villefranche-sur-Mer-i Saint Pierre-kápolnában, valamint a Milly-la-Forét-i templomban, melynek kertjében röviddel a freskók befejezése után eltemették. 74 évet élt. A kápolnát fogadott fia, Édouard Dermit festő fejezte be.

Irodalmi művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Eiffel-torony jegyespárja (1922), dráma
  • Antigoné (1922), dráma
  • Orpheus (1926), dráma
  • A pokolgép (1934), dráma
  • Rettenetes szülők (1938), dráma
  • Írógép (1941), dráma
  • A kétfejű sas (1946), dráma
  • Vásott kölykök (1929), regény

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

rendezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Le testament d'Orphée (1960)
  • L'Amour sous l'électrode (1955)
  • La villa Santo-Sospir (1952)
  • Coriolan (1950)
  • Orphée (1949)
  • Les parents terribles (1948)
  • L'aigle à deux têtes (1947)
  • La Belle et la Bête (1946)
  • Le sang d'un poète (1930)
  • Jean Cocteau fait du cinéma (1925)

íróként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Parents terribles, Les (2003/I) (TV)
  • Drug-Taking and the Arts (1994)
  • Bel indifférent, Le (1993) (play)
  • Edwige Feuillère en scène (1993) (TV)
  • Oedipus Rex (1992) (TV) (libretto)
  • Voix humaine, La (1990) (libretto)
  • Mujeres al borde de un ataque de nervios (1988)
  • Oedipus Rex (1984) (TV) (libretto)
  • Orphée (1983) (TV)
  • Rettenetes szülők (1981) (TV) rend.: Felvidéki Judit
  • Mistero di Oberwald, Il (1981)
  • Parents terribles, Les (1980) (TV)
  • Dame de Monte Carlo, La (1979)
  • Aigle à deux têtes, L' (1975) (TV)
  • Bel indifférent, Le (1975) (TV)
  • Oedipus Rex (1972) (TV) (libretto)
  • The Human Voice (1966) (TV)
  • "Estudio 1" (1965) TV Series (epizód "Los padres terribles")
  • Thomas l'imposteur (1964)
  • Machine infernale, La (1963) (TV)
  • Geliebte Stimme, Die (1960) (play)
  • Testament d'Orphée, ou ne me demandez pas pourquoi!, Le (1960)
  • Princesse de Clèves, La (1960) (adaptáció)
  • Anna la bonne (1958)
  • Bel indifférent, Le (1957)
  • Django Reinhardt (1957) (commentár)
  • Pantomimes (1954) (commentár)
  • Intimate Relations (1953)
  • Ce siècle a cinquante ans (1951)
  • Corona negra, La (1951)
  • Orphée (1950)
  • Enfants terribles, Les (1950)
  • Parents terribles, Les (1948)
  • Aigle à deux têtes, L' (1948)
  • Ruy Blas (1948)
  • Amore, L' (1948) (rész: "La voce umana")
  • Belle et la bête, La (1946)
  • Dames du Bois de Boulogne, Les (1945)
  • Éternel retour, L' (1943)
  • Baron fantôme, Le (1943) (dialogue)
  • Comédie du bonheur, La (1942) (adaptáció)
  • Sang d'un poète, Le (1930)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További infromációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Cocteau témájú médiaállományokat.