Jean Cocteau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean Cocteau
Jean Cocteau b Meurisse 1923.jpg
Születési név Jean Maurice Eugène Clément Cocteau
Született 1889. július 5.
Maisons-Laffitte, francia
Elhunyt 1963. október 11. (74 évesen)
Milly-la-Forêt, francia
Nemzetisége francia
Házastársa Jean Marais (élettárs)
Foglalkozása költő, író, festő, színész, zeneszerző és filmrendező
Iskolái Lycée Condorcet

Jean Cocteau aláírása
Jean Cocteau aláírása

Jean Cocteau weboldala
Jean Cocteau az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Cocteau témájú médiaállományokat.

Jean Cocteau (teljes nevén Jean Maurice Eugène Clément Cocteau) (Maisons-Laffitte, 1889. július 5.1963. október 11.) francia költő, író, festő, színész, zeneszerző és filmrendező.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portrait of Jean Cocteau.jpg

10 évesen kezdett el írni és 16 évesen publikálták első versét. A színház szerelmese lett már egész fiatal korában, legyen az cirkusz, jégrevü vagy a Comédie Francaise előadása. 1917-ben Szergej Gyagilev párizsi Orosz Balett társulatának írta Parádé című balettjét, 1920-ban pedig az Ökör a háztetőn-t. A Montparnasse művésznegyedében megismerte Pablo Picassot, Amedeo Modiglianit, Guillaume Apollinaire-t és Max Jacobot, akin keresztül megismerte a 16 éves költő-ifjút, Raymond Radiguet-t. Cocteau beleszeretett a fiúba: verseinek klasszikus egyszerűségét is mélyen tisztelte. A 21 éves fiú elvesztésekor az ópiumhoz fordult, és megírta Heurtebise, az angyal című versét. 1926-os Orpheusz című drámája megrázta a modern színházat. 1950-ben forgatókönyvet írt belőle, Orpheusz végrendelete című, de filmet csak 10 évvel később 1960-ban rendezett az eredeti forgatókönyvének alapján.

Amedeo Modigliani festménye Jean Cocteau-ról

1930-ban forgatott, A költő vére című, első szürrealista filmjében Cocteau saját múltját viszi vászonra. 1934-es Pokolgép című drámájában az Oidipusz-történetet dolgozta fel, amely a saját bevallása szerint nagyon közel állt hozzá. Magánéletében az 1946-os A Szép és a Szörnyeteg című filmjének főszereplője, Jean Marais lett szerelmi életének főszereplője. Cocteau soha nem vallotta magát filmrendezőnek, sokkal inkább költőnek. Alkotásai közül ez a mű mindmáig a legkedveltebb. Jean az események színhelyéül egy csodálatos kastélyt választott. A gyertyatartók nem hagyományos kandelábereken állnak, hanem a falakból kinyúló élő emberi karok fogják őket. A tükrök folyékony kapuk egy másik világba, a szobrok megelevenednek. Jean Marais szörnyeteg maszkja olyan sikeresnek bizonyult, hogy mikor a film premierjén a Szörnyeteg végül átváltozik káprázatos herceggé, Greta Garbo ezt kiáltotta: "Adják vissza a szörnyemet!"

„A legendák előjoga a kortalanság” – mondja a narrátor az Orphée film elején 1949-ben. Cocteau fantáziafilmje önéletrajzi alkotásként is szemlélhető. Orpheuszt szerelme, Jean Marais játszotta. Cocteau lenyűgözően használta a visszafelé mozgást és a háttérvetítést. 1950-ben Cocteau berendezte a Villa Santo Sospir-t Saint-Jean-Cap-Ferrat-ban és monumentális freskósorozatba fogott a mentoni városházán, a Villefranche-sur-Mer-i Saint Pierre-kápolnában, valamint a Milly-la-Forét-i templomban, melynek kertjében röviddel a freskók befejezése után eltemették. 74 évet élt. A kápolnát fogadott fia, Édouard Dermit festő fejezte be.

Irodalmi művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Eiffel-torony jegyespárja (1922), dráma
  • Antigoné (1922), dráma
  • Orpheus (1926), dráma
  • A pokolgép (1934), dráma
  • Rettenetes szülők (1938), dráma
  • Írógép (1941), dráma
  • A kétfejű sas (1946), dráma
  • Vásott kölykök (1929), regény

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Le testament d'Orphée (1960)
  • L'Amour sous l'électrode (1955)
  • La villa Santo-Sospir (1952)
  • Coriolan (1950)
  • Orphée (1949)
  • Les parents terribles (1948)
  • L'aigle à deux têtes (1947)
  • La Belle et la Bête (1946)
  • Le sang d'un poète (1930)
  • Jean Cocteau fait du cinéma (1925)

Íróként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Parents terribles, Les (2003/I) (TV)
  • Drug-Taking and the Arts (1994)
  • Bel indifférent, Le (1993) (play)
  • Edwige Feuillère en scène (1993) (TV)
  • Oedipus Rex (1992) (TV) (libretto)
  • Voix humaine, La (1990) (libretto)
  • Mujeres al borde de un ataque de nervios (1988)
  • Oedipus Rex (1984) (TV) (libretto)
  • Orphée (1983) (TV)
  • Rettenetes szülők (1981) (TV) rend.: Felvidéki Judit
  • Mistero di Oberwald, Il (1981)
  • Parents terribles, Les (1980) (TV)
  • Dame de Monte Carlo, La (1979)
  • Aigle à deux têtes, L' (1975) (TV)
  • Bel indifférent, Le (1975) (TV)
  • Oedipus Rex (1972) (TV) (libretto)
  • The Human Voice (1966) (TV)
  • "Estudio 1" (1965) TV Series (epizód "Los padres terribles")
  • Thomas l'imposteur (1964)
  • Machine infernale, La (1963) (TV)
  • Geliebte Stimme, Die (1960) (play)
  • Testament d'Orphée, ou ne me demandez pas pourquoi!, Le (1960)
  • Princesse de Clèves, La (1960) (adaptáció)
  • Anna la bonne (1958)
  • Bel indifférent, Le (1957)
  • Django Reinhardt (1957) (commentár)
  • Pantomimes (1954) (commentár)
  • Intimate Relations (1953)
  • Ce siècle a cinquante ans (1951)
  • Corona negra, La (1951)
  • Orphée (1950)
  • Enfants terribles, Les (1950)
  • Parents terribles, Les (1948)
  • Aigle à deux têtes, L' (1948)
  • Ruy Blas (1948)
  • Amore, L' (1948) (rész: "La voce umana")
  • Belle et la bête, La (1946)
  • Dames du Bois de Boulogne, Les (1945)
  • Éternel retour, L' (1943)
  • Baron fantôme, Le (1943) (dialogue)
  • Comédie du bonheur, La (1942) (adaptáció)
  • Sang d'un poète, Le (1930)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]