Jean Cocteau
| Jean Cocteau | |
| Születéskori neve | Jean Maurice Eugène Clément Cocteau |
| Született | Maisons-Laffitte, 1889. július 5. |
| Elhunyt | Milly-la-Forêt, 1963. október 11. (74 évesen) |
| Nemzetisége | francia |
| Házastársa | Jean Marais (élettárs) |
| Foglalkozása | költő, író, festő, színész, zeneszerző és filmrendező |
| Jean Cocteau hivatalos oldala Jean Cocteau az IMDb-n |
|
Jean Cocteau (teljes nevén Jean Maurice Eugène Clément Cocteau) (Maisons-Laffitte, 1889. július 5. – 1963. október 11.) francia költő, író, festő, színész, zeneszerző és filmrendező.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
10 évesen kezdett el írni és 16 évesen publikálták első versét. A színház szerelmese lett már egész fiatal korában, legyen az cirkusz, jégrevü vagy a Comédie Francaise előadása. 1917-ben Szergej Gyagilev párizsi Orosz Balett társulatának írta Parádé című balettjét, 1920-ban pedig az Ökör a háztetőn-t. A Montparnasse művésznegyedében megismerte Pablo Picassot, Amedeo Modiglianit, Guillaume Apollinaire-t és Max Jacobot, akin keresztül megismerte a 16 éves költő-ifjút, Raymond Radiguet-t. Cocteau beleszeretett a fiúba: verseinek klasszikus egyszerűségét is mélyen tisztelte. A 21 éves fiú elvesztésekor az ópiumhoz fordult, és megírta Heurtebise, az angyal című versét. 1926-os Orpheusz című drámája megrázta a modern színházat. 1950-ben forgatókönyvet írt belőle, Orpheusz végrendelete című, de filmet csak 10 évvel később 1960-ban rendezett az eredeti forgatókönyvének alapján. 1930-ban forgatott, A költő vére című, első szürrealista filmjében Cocteau saját múltját viszi vászonra. 1934-es Pokolgép című drámájában az Oidipusz-történetet dolgozta fel, amely a saját bevallása szerint nagyon közel állt hozzá. Magánéletében az 1946-os A Szép és a Szörnyeteg című filmjének főszereplője, Jean Marais lett szerelmi életének főszereplője. Cocteau soha nem vallotta magát filmrendezőnek, sokkal inkább költőnek. Alkotásai közül ez a mű mindmáig a legkedveltebb. Jean az események színhelyéül egy csodálatos kastélyt választott. A gyertyatartók nem hagyományos kandelábereken állnak, hanem a falakból kinyúló élő emberi karok fogják őket. A tükrök folyékony kapuk egy másik világba, a szobrok megelevenednek. Jean Marais szörnyeteg maszkja olyan sikeresnek bizonyult, hogy mikor a film premierjén a Szörnyeteg végül átváltozik káprázatos herceggé, Greta Garbo ezt kiáltotta: "Adják vissza a szörnyemet!"
„A legendák előjoga a kortalanság” – mondja a narrátor az Orphée film elején 1949-ben. Cocteau fantáziafilmje önéletrajzi alkotásként is szemlélhető. Orpheuszt szerelme, Jean Marais játszotta. Cocteau lenyűgözően használta a visszafelé mozgást és a háttérvetítést. 1950-ben Cocteau berendezte a Villa Santo Sospir-t Saint-Jean-Cap-Ferrat-ban és monumentális freskósorozatba fogott a mentoni városházán, a Villefranche-sur-Mer-i Saint Pierre-kápolnában, valamint a Milly-la-Forét-i templomban, melynek kertjében röviddel a freskók befejezése után eltemették. 74 évet élt. A kápolnát fogadott fia, Édouard Dermit festő fejezte be.
Irodalmi művei [szerkesztés]
- Az Eiffel-torony jegyespárja (1922), dráma
- Antigoné (1922), dráma
- Orpheus (1926), dráma
- A pokolgép (1934), dráma
- Rettenetes szülők (1938), dráma
- Írógép (1941), dráma
- A kétfejű sas (1946), dráma
- Vásott kölykök (1929), regény
Filmjei [szerkesztés]
rendezőként [szerkesztés]
- Le testament d'Orphée (1960)
- L'Amour sous l'électrode (1955)
- La villa Santo-Sospir (1952)
- Coriolan (1950)
- Orphée (1949)
- Les parents terribles (1948)
- L'aigle à deux têtes (1947)
- La Belle et la Bête (1946)
- Le sang d'un poète (1930)
- Jean Cocteau fait du cinéma (1925)
íróként [szerkesztés]
- Parents terribles, Les (2003/I) (TV)
- Drug-Taking and the Arts (1994)
- Bel indifférent, Le (1993) (play)
- Edwige Feuillère en scène (1993) (TV)
- Oedipus Rex (1992) (TV) (libretto)
- Voix humaine, La (1990) (libretto)
- Mujeres al borde de un ataque de nervios (1988)
- Oedipus Rex (1984) (TV) (libretto)
- Orphée (1983) (TV)
- Rettenetes szülők (1981) (TV) rend.: Felvidéki Judit
- Mistero di Oberwald, Il (1981)
- Parents terribles, Les (1980) (TV)
- Dame de Monte Carlo, La (1979)
- Aigle à deux têtes, L' (1975) (TV)
- Bel indifférent, Le (1975) (TV)
- Oedipus Rex (1972) (TV) (libretto)
- The Human Voice (1966) (TV)
- "Estudio 1" (1965) TV Series (epizód "Los padres terribles")
- Thomas l'imposteur (1964)
- Machine infernale, La (1963) (TV)
- Geliebte Stimme, Die (1960) (play)
- Testament d'Orphée, ou ne me demandez pas pourquoi!, Le (1960)
- Princesse de Clèves, La (1960) (adaptáció)
- Anna la bonne (1958)
- Bel indifférent, Le (1957)
- Django Reinhardt (1957) (commentár)
- Pantomimes (1954) (commentár)
- Intimate Relations (1953)
- Ce siècle a cinquante ans (1951)
- Corona negra, La (1951)
- Orphée (1950)
- Enfants terribles, Les (1950)
- Parents terribles, Les (1948)
- Aigle à deux têtes, L' (1948)
- Ruy Blas (1948)
- Amore, L' (1948) (rész: "La voce umana")
- Belle et la bête, La (1946)
- Dames du Bois de Boulogne, Les (1945)
- Éternel retour, L' (1943)
- Baron fantôme, Le (1943) (dialogue)
- Comédie du bonheur, La (1942) (adaptáció)
- Sang d'un poète, Le (1930)
Források [szerkesztés]
- Jean Cocteau - Literatúra
- Jean Cocteau - Filmkatalógus
- Szerzői adatlapja a Molyon
- Francois Gashot: Jean Cocteau (Nyugat, 1925. 16-17. szám)
- jeancocteau.com (angolul)
További infromációk [szerkesztés]
- Jean Cocteau a PORT.hu-n
- Jean Cocteau az Internet Movie Database-ben

