1946

1946 más naptárakban
Gergely-naptár	1946
Ab urbe condita	2699
Bahái naptár	102 – 103
Berber naptár	2896
Bizánci naptár	7454 – 7455
Buddhista naptár	2490
Burmai naptár	1308
Etióp naptár	1938 – 1939
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2001 – 2002
Shaka Samvat	1868 – 1869
Kali juga	5047 – 5048
Holocén naptár	11946
Iráni naptár	1324 – 1325
Japán naptár	2606 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4642–4643
Kopt naptár	1662 – 1663
Koreai naptár	4279
Muszlim naptár	1365 – 1366
Örmény naptár	1395 ԹՎ ՌՅՂԵ
Thai szoláris naptár	2489
Zsidó naptár	5706 – 5707

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951

Események

Január

• január 1. – Japánban közzéteszik a császári szózatot, melyben Hirohito deklarálja, hogy nem isten, hanem ugyanolyan emberi lény, mint a többi japán, és hogy együtt kíván szorgoskodni a néppel az ország újjáépítésében. (Ezt követően megkezdte látogatásait szerte az országban, közvetlen kapcsolatba kerülve a néppel, ami korábban elképzelhetetlen volt. Így alakult ki a „szimbolikus császárság” intézménye!)
• január 2. - Budapesten a jégzajlás elszakítja az un. Sziget-utcai ponton hidat.
• január 8. - Belgrádban megfosztják trónjától a királyt, és kikiáltják a Jugoszláv Köztársaságot.
• január 10.
  • Megkezdi első közgyűlését az ENSZ Londonban.
  • A népbíróság által, golyó általi halálra ítélt volt magyar miniszterelnökön, Bárdossy Lászlón, végrehajtják a halálos ítéletet a Markó utcai fegyház (ma: Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet) udvarán
• január 18. - Ünnepélyesen megnyitják a Pestet Budával elsőként összekötő Kossuth hidat
• január 20. - Franciaországban a Charles de Gaulle vezette kormány lemond.
• január 24.
  • Tildy Zoltán magyar miniszterelnök benyújtja a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslatot.
  • Az ENSZ közgyűlése Londonban egyhangúan elfogadta az atomerőnek nemzetközi bizottság alá helyezését.
• január 31. – Bevezetik az első szocialista alkotmányt Jugoszláviában.

Február

• február 1.
  • A magyar nemzetgyűlés Tildy Zoltánt köztársasági elnökké nevezte ki.
  • A jugoszláv nemzetgyűlés Josip Broz Tito miniszterelnöki kinevezését véglegesíti
• február 4. – Nagy Ferenc kormányt alakít a köztársasági elnök Tildy Zoltán felkérésére
• február 5. – Az USA és az Egyesült Királyság elismeri a Groza-kormányt és helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Romániával.
• február 6. - Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa kinyilvánítja, hogy a brit csapatok Görögországi jelenléte nem veszélyezteti a világbékét.
• február 22. - Magyarország az USA kormányától 10 millió dollár kölcsönt kap, a megmaradt világháborús hadianyagok felvásárlása mellett.
• február 23. - Nagy Ferenc miniszterelnök kinevezi Dobi Istvánt földművelési miniszternek, B. Szabó Istvánt államminiszternek
• február 24. Argentínában a szélsőjobboldali Juan Domingo Perón győz a választásokon, diktatúrát vezet be. Argentína az európai fasiszták menedékhelyévé válik.
• február 26. - A spanyol-francia határt lezáratja a francia kormány
• február 27.
  • A Szovjetunió és Mongólia új barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, továbbá gazdasági és kulturális együttműködési megállapodást ír alá.
  • Budapesten megállapodást írnak alá a kölcsönös csehszlovák–magyar lakosságcseréről.
• február 28. - A népbírósági tárgyalás során másodfokon golyó általi halálra ítélt Imrédy Béla volt szélsőjobboldali miniszterelnökön végrehajtják az ítéletet.

Március

• március 2. – A Szálasi-kormány nyilas párti földművelési miniszerét, Pálffy Fidélt kivégzik, a népbírósági ítéletnek megfelelően.
• március 6.
  • Winston Churchill fultoni beszéde: „A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre.”
  • A vietnami vezetés hozzájárul, hogy a francia csapatok visszatérjenek Tonkinba (vietnami-francia megállapodás).
• március 11. - Juho Kusti Paasikivit Finnország elnökévé választják
• március 12. - Végrehajtják a Szálasi-kormány tagjain a Népbíróság halálos ítéletét. Szálasi Ferenc, Vajna Gábor, Beregfy Károly kötél általi, Rajniss Ferenc golyó általi halált hal.
• március 13. - Joszif Visszarionovics Sztálin moszkvai nyilatkozatában veszélyesnek tartja Winston Churchill fultoni beszédét, és elítéli.
• március 16. - A Szovjetunió átalakítja kormányzási struktúráját. A népbiztosok tanácsa minisztériummá alakul, a népbiztosok pedig ezen túl miniszterek lesznek.
• március 19. - Kivégzik Szöllősi Jenő volt nyilas miniszterelnök-helyettest, Kemény Gábor volt nyilas külügyminisztert, és Csia Sándort, a kormányzó tanács tagját.
• március 22. – A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.
• március 28–31. – Prágában sor kerül a Csehszlovák Kommunista Párt VIII. Kongresszusára.
• március 29. – Megalakul a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt, a mai Malév elődje.

Április

• április 1. – Szlovákiában megalakul a Szabadságpárt, elnökévé Vavro Šrobárt választják.
• április 17. – Szíria függetlenségét elismerik (Franciaországtól). (Szíria nemzeti ünnepe lesz április 17.)
• április 23. – A francia „gyámság” kezdete Laoszban. (A laoszi uralkodó személye alá rendelten megújítják az 1945-ben elfogadott egységes Laosz függetlenségi nyilatkozatát.)
• április 29. – Tokióban összeül a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Bíróság.

Május

• május 9. Lemond III. Viktor Emánuel olasz király, fia II. Umberto királlyá proklamálja magát.
• május 15.
  • Megalakul az olaszországi autonóm Szicília tartomány.
  • Hamburgban népszavazást tartanak az új alkotmányról, ezzel a brit megszállási zónán belül a város önálló városállammá alakul.
• május 26. – Alkotmányozó nemzetgyűlési választások Csehszlovákiában.

Június

• június 1. – Georges Thierry d’Argenlieu admirális kikiáltja Kokinkína Autonóm Köztársaságot, amelynek kormányát egy demokrata párti politikus, Nguyen Van Thiu vezette.
• június 2. Olaszországban a népszavazás a köztársasági államforma mellett dönt, II. Umberto lemond, Enrico De Nicola lesz a köztársasági elnök.
• június 4. – Meghal Simonyi-Semadam Sándor a Második Magyar Királyság 3. miniszterelnöke
• június 17. – A magyarok kitelepítésének előrehaladásával elégedetlen csehszlovák kormány reszlovakizációs rendeletet ad ki, mely szerint azok a szlovákiai magyarok, akik bizonyítani tudják, hogy „elmagyarosított” szlovák elődöktől származnak, ezen túl szlovák nemzetiségűnek vallhatják magukat.
• június 24. – Prágában az ún. harmadik prágai megállapodás keretében erősen korlátozzák a szlovákiai hatalmi szervek jogkörét, a központi kormánynak messzemenő ellenőrzési és befolyásolási lehetőségeket biztosítva.

Július

• július 4. – A Fülöp-szigetek elnyeri függetlenségét.
• július 10–16. – A csetnik vezetők pere Belgrádban. (Draža Mihailovićot halálra ítélik, és 17-én végre is hajtják az ítéletet!)
• július 18. – Jugoszláviában törvényt fogadnak el a tsz-ek megalakításáról.
• július 25. – Az első vízalatti atomrobbantás a Bikini-atollon.
• július 31. – Pénzcsere Magyarországon, a pengő megszűnése.

Augusztus

• augusztus 1. – Pénzcsere Magyarországon, a forint bevezetése.
• augusztus 7. – Magyar–szovjet gazdasági megállapodás alapján Budapest székhellyel megalakul a Magyar-Szovjet Hajózási Rt., a MESZHART. (1955-ben MAHART néven magyar vállalattá alakult.)
• augusztus 30. – A brit katonai kormányzat deklarálja Észak-Rajna–Vesztfália és Alsó-Szászország tartományok megalapítását Németország brit megszállási zónájában.
• augusztus 22. – Kivégzik Sztójay Dömét a népbíróság által háborús bűnösként halálra ítélt, volt magyar miniszterelnököt

Alojzije Stepinac bíboros, zágrábi érsek

• augusztus 30. – A francia katonai kormányzat deklarálja Rajna-vidék–Pfalz tartomány megalakulását Németország francia megszállási zónájában.

Szeptember

• szeptember 1. – Népszavazás Görögországban, amely helyreállítja a monarchiát. (II. György görög király szeptember 27-én hazatér. A baloldali szervezetek polgárháborút kezdenek (1947. március 12. – 1949. október 16.).)
• szeptember 4. – Bánáss László korábbi apostoli kormányzó kerül a veszprémi püspöki székbe. (Debrecenben szentelik püspökké november 30-án.)
• szeptember 28. – Miután a görögök megszavazták a monarchia visszaállítását, Damaszkinosz athéni érsek lemond régensi hivataláról.

Október

• október 1. – A nürnbergi per véget ér.
• október 1. – Nagy-Britanniában megalapították a Mensát, mely a magas IQ-val rendelkező emberek nemzetközi szervezete.
• október 5. – Gróf Bethlen István a Magyar Királyság 5. miniszterelnöke a szovjet Butirszkaja-börtön kórházában meghal szívbénulásban
• október 11. – Koncepciós per során – koholt vádak alapján – 16 évre ítélik Blaženi Alojzije Stepinac zágrábi érseket. (1951-től háziőrizetben!)
• október 16. – Kivégzik a nürnbergi per 10 halálraítélt vádlottját.

November

• november 3. – Az új japán alkotmány kihirdetése.
• november 11. – Megalakul az első Magyar Csillagászati Egyesület.
• november 14. – Megkezdődik Kolozsváron a földgáz bevezetése.
• november 19.
  • Az ENSZ tagja lesz Afganisztán, Izland és Svédország.
  • Parlamenti választások Romániában.
• november 22. – A francia flotta felhatalmazást kap Haiphong kikötőváros bombázására. (A hatezer polgári áldozatot követő incidens a közel harminc évig tartó háborús korszak nyitányát jelentette.)

December

• december 1. – Bukarestben Petru Groza megalakítja második kormányát.
• december 2. – Pozsonyban megkezdődik a volt Szlovák Köztársaság háborús bűnökkel vádolt prominens képviselőinek a pere; Jozef Tiso köztársasági elnököt, Alexander Mach belügyminisztert és Ferdinand Durcansky külügyminisztert állítják bíróság elé.
• december 5. – Jugoszláviába életbe lép az államosításról szóló törvény.
• december 8. – A december 1-jei népszavazás eredményeként Németország amerikai megszállási övezetében megalakul a Bajor Szabadállam.
• december 11. – Az UNICEF, az ENSZ gyermekvédelmi szervezetének megalakulása.
• december 20. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Türingia tartomány.

Az év témái

1946 a tudományban

• Willard Frank Libby kidolgozza a C-14 radiokarbon kormeghatározási módszert.
• Bay Zoltán radar-visszhangot kap a Holdról.
• Polietilén első ipari alkalmazása.
• Xerox-eljárás kidolgozása.
• Az első elektronikus nagyszámítógép üzembe helyezése. John Presper Eckert, John W. Masuchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, az ENIAC, 18 000 vákuumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással. 30 tonnás, 160 kW-ot fogyaszt, 5 000 összeadást vagy 400 szorzást tud végezni percenként, 10 jegyig számol, 20 regiszteres, 1000× gyorsabb mint a Mark I. MTBF 40 sec. Külső programvezérléssel (huzalozással) működik.

1946 a filmművészetben

• René Clément: Harc a sínekért
• Vittorio De Sica: Fiúk a rács mögött
• Alfred Hitchcock: Forgószél
• William Wyler: Életünk legszebb évei

1946 az irodalomban

• Alekszandr Fagyejev: Az ifjú gárda (regény)
• Robert Graves: Jézus király (regény)
• Illyés Gyula: Hunok Párizsban (memoár)
• Karinthy Ferenc: Szellemidézés (regény)
• Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög.
• Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban (versek)
• Pilinszky János: Trapéz és korlát. (versek)
• Weöres Sándor: A szerelem ábécéje (versek)

1946 a zenében

• február 8. – Bartók Béla III. zongoraversenyének ősbemutatója.
• Leo Fender megalapítja a Fender hangszercéget.

1946 a sportban

• A Újpesti TE nyeri az NB1-et. Ez a klub hetedik bajnoki címe.

Születések

Koncz Zsuzsa

XVI. Károly Gusztáv

Freddie Mercury

Demjén Ferenc

Mireille Mathieu

Markos György

• január 5. – Diane Keaton Oscar és Golden Globe-díjas amerikai szinésznő
• január 8. – Robby Krieger, amerikai gitáros
• január 14. – Nagy Feró, magyar énekes, zenész, a Beatrice együttes tagja
• január 19. – Dolly Parton, amerikai country és popénekesnő
• január 25. – Bereményi Géza, író, rendező
• január 25. – Pietru Pawlu Cremona domonkos szerzetes, máltai érsek
• január 26. – Várszegi Asztrik, püspök, pannonhalmi főapát
• február 15. – Drozdik Orsolya, magyar grafikus.
• február 18. – Németh Angéla, olimpiai bajnok atléta
• február 26. – Jean Todt, a Scuderia Ferrari csapatfőnöke
• március 3. – Vári Attila erdélyi magyar író, költő
• március 6. – David Gilmour, angol zenész, a Pink Floyd frontembere
• március 7. – Koncz Zsuzsa, énekesnő
• március 10. – Lóránt Zsuzsa, szobrászművész, műfordító
• március 10. – Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar színésznő
• március 12. – Liza Minnelli, amerikai színésznő
• március 19. – Bigas Luna, spanyol rendező és képzőművész († 2013)
• április 2. – Koltai Lajos, operatőr
• április 4. – Spiró György, író, költő, irodalomtörténész és műfordító
• április 19. – Osvát András, magyar forgatókönyvíró, dramaturg
• április 30. – XVI. Károly Gusztáv svéd király
• május 16. – Robert Fripp, brit gitáros
• május 20. – Cher, amerikai énekesnő
• május 22. – George Best, északír Aranylabdás labdarúgó († 2005)
• június 6. – Körmendi Lajos magyar író, költő, szerkesztő, a Nagykunság irodalmi életének kiváló szervezője († 2005)
• június 6. – Darvas Ferenc zeneszerző
• június 12. – Friedrich Ferenc, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
• június 22. – Kay Redfield Jamison amerikai pszichológus, pszichiáterprofesszor
• július 2. – Richard Axel amerikai tudós, aki a szaglás területén végzett munkásságáért 2004-ben Nobel-díjat kapott.
• július 5. – Gerardus ’t Hooft, Nobel-díjas holland fizikus
• július 6. – Sylvester Stallone, amerikai filmszínész
• július 6. – George W. Bush, az USA 43. elnöke
• július 9. – Bon Scott, az AC/DC együttes énekese († 1980)
• július 18. – Holczreiter Sándor, olimpiai bronzérmes, háromszoros világbajnok súlyemelő († 1999)
• július 20. – Lendvai Ildikó, magyar politikus, az MSZP volt elnöke
• július 22. – Markos György, humorista
• július 22. – Mireille Mathieu, világhírű francia énekesnő, sanzonénekesnő
• augusztus 3. – Hajas Tibor képzőművész, performer, költő († 1980)
• augusztus 19. – Bill Clinton, az USA 42. elnöke
• augusztus 27. – John Mather, Nobel-díjas amerikai asztrofizikus
• szeptember 1. – Barry Gibb énekes, zeneszerző, a Bee Gees együttes tagja
• szeptember 5. – Freddie Mercury, énekes († 1991)
• szeptember 7. – Olgierd Łukaszewicz, lengyel színész
• szeptember 15. – Oliver Stone, amerikai filmrendező
• szeptember 15. – Tommy Lee Jones, színész
• szeptember 28. – Benedek Miklós, színész
• szeptember 29. – Kalmár Márton, szobrászművész
• október 12. – Sárosi László, olimpiai bajnok vízilabdázó
• november 2. – Görgényi István, világbajnok vízilabdázó, edző
• november 3. – Döbrentei Kornél, író, költő, újságíró
• november 3. – Tom Savini, amerikai színész, rendező és maszkmester
• november 18. – Jack N. Green, amerikai operatőr
• november 19. – Heller Tamás, szinész
• november 20. – Duane Allman, amerikai gitáros († 1971)
• november 24. – Székhelyi József, Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, a Fészek Művészklub alelnöke
• november 29. – Vuk Drašković, jugoszláv politikus
• december 4. – Balázsovits Lajos, színész, színházi rendező, színiigazgató
• december 5. – José Carreras, spanyol operaénekes
• december 9. – Sonia Gandhi, olasz származású indiai politikus
• december 14. – Jane Birkin, brit származású francia énekesnő, színésznő
• december 16. – Benny Andersson, svéd billentyűs
• december 18. – Steven Spielberg, amerikai filmrendező
• december 20. – Patti Smith, amerikai énekesnő
• december 21. – Demjén Ferenc, magyar énekes (Rózsi)
• december 29. – Marianne Faithfull, brit énekesnő

Halálozások

• január 2. – Dr. Pável Ágoston magyar és szlovén nyelven alkotó író, költő, néprajztudós, nyelvész (* 1886)
• január 10. – Bárdossy László miniszterelnök (kivégezték) (* 1890)
• február 1. – Törzs Jenő színművész (* 1887)
• február 3. – Margó Ede szobrász (* 1872)
• február 3. – Neuber Ede orvos, bőrgyógyász, higiénikus, az MTA tagja (* 1882)
• február 28. – Imrédy Béla miniszterelnök (kivégezték) (* 1891)

• március 12. – Szálasi Ferenc hungarista politikus, nemzetvezető (kivégezték) (* 1897)
• március 18. – báró Perényi Zsigmond, belügyminiszter (* 1870)
• március 26. – Barbu Știrbey, román kormányfő (* 1872)
• április 1. – Kenéz Béla statisztikus, közgazdász, az MTA tagja, 1931–1932-ben kereskedelemügyi miniszter (* 1874)
• április 6. – Berze Nagy János néprajzkutató (* 1879)
• április 27. – Basch Ferenc Antal a magyarországi Volksbund vezetője (* 1901)
• május 2. – Kovarcz Emil, nyilas politikus, tárca nélküli miniszter (* 1899)
• június 1. – Ion Antonescu román katonatiszt, diktátor (kivégezték) (* 1882)
• június 1. – Mihai Antonescu román katonatiszt (Jilaván kivégezték) (* 1904)
• június 4. – Simonyi-Semadam Sándor politikus, miniszterelnök (* 1864)
• június 6. – Gerhart Hauptmann német drámaíró (* 1862)
• június 27. – Beke Manó magyar matematikus (* 1862)
• augusztus 2. – Andrej Andrejevics Vlaszov, a Vörös Hadsereg tábornoka, aki a németekhez csatlakozott a II. világháborúban (* 1901)
• augusztus 13. – Ábel Jakab kenus (* 1925)
• augusztus 13. – Herbert George Wells angol író (* 1866)
• augusztus 22. – Sztójay Döme (* 1883)
• szeptember 10. – Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok úszó (* 1909)
• október 5. – gróf Bethlen István, Magyarország miniszterelnöke (* 1874)
• október 15. – Hermann Göring marsall, egykori náci vezető (öngyilkosság) (* 1893)
• október 16. – Alfred Jodl, eredeti nevén Alfred Baumgartner német tábornok, a Wehrmacht főparancsnoka, második világháborús bűnös (kivégezték) (* 1890)
• október 16. – Ernst Kaltenbrunner német SS-Obergruppenführer, második világháborús bűnös (* 1903)
• október 16. – Wilhelm Keitel német tábornok, a német tábornoki törzskar tagja, második világháborús főbűnös (* 1882)
• október 16. – Arthur Seyß-Inquart osztrák politikus. Több terület (Ostmark, Dél-Lengyelország, Hollandia) birodalmi helytartója. második világháborús főbűnös (* 1892)
• október 29. – Kéky Lajos irodalom- és színháztörténész, az MTA tagja (* 1879)
• november 5. – Feketehalmy-Czeydner Ferenc katonatiszt (kivégezték) (* 1890)
• november 21. – Gratz Gusztáv magyar újságíró, politikus, miniszter, közgazdasági és történetíró, az MTA levelező tagja (* 1875)
• november 24. – Moholy-Nagy László magyar fotográfus, konstruktivista festő, designer, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője (* 1895)
• december 10. – Nagy Lajos régész, művészettörténész, muzeológus, az MTA tagja (* 1897)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Percy Williams Bridgman amerikai fizikus
Kémiai	James Batcheller Sumner, John Howard Northrop, Wendell Meredith Stanley amerikai kémikusok
Orvosi-fiziológiai	Hermann Joseph Muller amerikai biológus
Irodalmi	Hermann Hesse svájci író
Béke	Emily Greene Balch amerikai szociológus, történész, John Raleigh Mott amerikai metodista lelkész