1916

1916 más naptárakban
Gergely-naptár	1916
Ab urbe condita	2669
Bahái naptár	72 – 73
Berber naptár	2866
Bizánci naptár	7424 – 7425
Buddhista naptár	2460
Burmai naptár	1278
Etióp naptár	1908 – 1909
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1971 – 1972
Shaka Samvat	1838 – 1839
Kali juga	5017 – 5018
Holocén naptár	11916
Iráni naptár	1294 – 1295
Japán naptár	2576 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4612–4613
Kopt naptár	1632 – 1633
Koreai naptár	4249
Muszlim naptár	1334 – 1335
Örmény naptár	1365 ԹՎ ՌՅԿԵ
Thai szoláris naptár	2459
Zsidó naptár	5676 – 5677

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921

Események

Határozott dátumú események

• január 26. – Az angol felsőház elfogadja az új véderőtörvényt (a 18-41 éves nőtlen férfiak hadkötelezettsége).
• február 21. – Megkezdődik a verduni csata, az első világháború egyik legvéresebb csatája
• március 9. – Németország hadat üzen Portugáliának
• április 8. – Írországban kihirdetik az ostromállapotot.
• április 20. – Dublinban ír felkelés tör ki a Sinn Fein mozgalom vezetésével, amelyet az angolok tíz nap alatt levernek (Húsvéti felkelés)
• május 14. – Megkezdődik a Monarchia dél-tiroli hadjárata.
• május 17. – Az angol alsóház elfogadja az új, véderőről szóló törvényjavaslatot.
• május 31. – Az I. világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében
• június 4. – A keleti fronton megindul a Bruszilov-offenzíva.
• június 24. – A keleti rítusú egyházak közül elsőként a magyar görög katolikus egyház áttér a Gergely-naptár használatára; Anyagcsata a nyugati fronton a Somme folyónál (november 26-áig).
• július 7. – David Lloyd George Nagy-Britannia új hadügyminisztere (elődje egy aknára futott brit hadihajón vesztette életét)
• augusztus 4. – A VI. isonzói csata kezdete
• augusztus 17. – Az antant és Románia titkos bukaresti megállapodása során területeket ígérnek Romániának
• augusztus 26. – Olaszország hadat üzen Németországnak, Németország pedig Romániának
• augusztus 27.
  • Románia hadat üzen Ausztria-Magyarországnak.
  • A román csapatok átlépik a Kárpátok alig őrzött hágóit.
• augusztus 30. – Törökország hadat üzen Romániának.
• szeptember 1. – Bulgária hadat üzen Romániának.
• szeptember 7. – Brassó román kézre kerül, a következő napokban a román csapatok Petrozsényig jutnak.
• szeptember 10. – A Hátszeg mellett vívott csatában a Központi Hatalmak serege legyőzi a románokat, majd még aznap visszafoglalják Petrozsényt.
• szeptember 16. – Publikálják a Barnard-csillag felfedezéséről szóló beszámolót
• szeptember 28. – A központi hatalmak csapatai visszafoglalják Nagyszebent.
• október 4. – A románok megkíséreltek ellentámadásba lépni Brassó térségében, de a német-osztrák-magyar csapatok megállítják, majd kiverik őket Erdélyből.
• november 5. – Németország és Ausztria-Magyarország közösen proklamálják az önálló lengyel királyság megalakulását.
• november 7. – Újraválasztják Thomas Woodrow Wilson elnököt az USA-ban.
• november 21.
  • I. Ferenc Józsefnek, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójának, osztrák császárnak, magyar királynak halálával unokaöccsére, I. Károly császárra (IV. Károly néven magyar, III. Károly néven cseh király) száll a trónutódlás.
  • Torpedótalálat miatt elsüllyed a HMHS Britannic az Égei-tengeren.
• november 25. – Albert Einstein az általános relativitáselméletet előadássorozatban adja elő a Porosz Tudományos Akadémián.
• november 26. – Görögország hadüzenete Németországnak és Bulgáriának.
• december 1. – Ferenc József bécsi temetéséről a hazautazókat szállító gyorsvonat Herceghalomnál összeütközik egy személyvonattal. (71 halott. Meghal Thallóczy Lajos történész, Szerbia polgári kormányzója is. A sebesültek mentésében német katonák és orosz hadifoglyok is segítenek.)
• december 3. – IV. Károly átveszi az osztrák-magyar hadsereg főparancsnokságát.
• december 6. – A központi hatalmak csapatai bevonulnak Bukarestbe.
• december 18. – Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke kísérletet tesz az I. világháború lezárására, és folyamatos jegyzékváltásokba kezd a szembenálló felekkel
• december 26. – Ausztria-Magyarország és Németország válasza Wilson felhívására.
• december 30. – Megkoronázzák IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt.
• december 31. – Az antant államai egységesen elutasítják a központi hatalmak békeajánlatát (december 12.).

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Az Egyesült Királyság létrehozza a Gilbert és Ellice szigeteket a mai Kiribati és Tuvalu Területén.
  • A magyar főváros törvényhatósági bizottsága a budapesti gyógyforrások vizének palackozására és forgalmazására megalapítja a Székesfővárosi Ásványvízüzemet. (1919-ben az üzem napi 5 000 liter szénsavval telített Harmatvizet forgalmazott.)

Az év témái

1916 a vasúti közlekedésben

• december 1. – A herceghalmi vasúti baleset, 72 halálos áldozat

1916 a filmművészetben

• szeptember 14. – Samuel Goldfish otthagyja a Laskyt és megalapítja a Goldwyn Pictures Corporationt.
• november 19. – Samuel Goldfish (későbbi neve Samuel Goldwyn) és Edgar Selwyn létrehozza a Goldwyn Company-t (a cégnél később a legsikeresebb független filmesek kezdenek el tevékenykedni).

• Cenere (Hamu) – rendező Febo Mari
• Pikovaja Dama (A pikk dáma) – rendező Jakov Protazanov
• Türelmetlenség – rendező D. W. Griffith, főszereplő Lillian Gish, Constance Talmadge
• Ártatlan vagyok! – rendező Janovics Jenő
• Ciklámen – rendező Korda Sándor
• Doktor úr – rendező Kertész Mihály
• Elnémult harangok – rendező Balogh Béla
• Hófehérke – rendező Garas Márton
• János vitéz – rendező Illés Jenő

1916 az irodalomban

• Elindul Kassák Lajos Ma című folyóirata.
• Megjelenik Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötete.

1916 a zenében

• Publikálják az első boogie-woogie-kottát.

Születések

• január 7. – Elena Ceaușescu román politikus, Nicolae Ceaușescu felesége († 1989)
• január 7. – Paul Keres észt sakkozó († 1975)
• január 22. – Borbás Máté honvéd vezérőrnagy († 1991)
• március 3. – Mesterházi Lajos író († 1979)
• március 24. – Harry Blackmore Whittington FRS-tag, brit paleontológus († 2010)
• április 5. – Gregory Peck amerikai színész († 2003)
• április 18. – Tűz Tamás győri születésű emigráns pap költő († 1992)
• április 22. – Yehudi Menuhin amerikai zenész († 1999)
• április 30. – Claude Shannon amerikai matematikus, az információelmélet megalapítója († 2001)
• május 2. – Zambó János bányamérnök, az MTA tagja († 2000)
• május 11. – Camilo José Cela Nobel-díjas író († 2002)
• május 14. – Méhes György, író († 2007)
• május 31. – Massimo Serato olasz filmszínész († 1989)
• június 8. – Luigi Comencini olasz filmrendező, filmkritikus, forgatókönyvíró († 2007)
• július 2. – Hans-Ulrich Rudel német repülőtiszt, a második világháború egyik legeredményesebb német zuhanóbombázó-pilótája († 1982)
• augusztus 6. – Dom Mintoff máltai politikus, 1955–1958 és 1971–1984 az ország miniszterelnöke († 2012)
• augusztus 10. – Moholi Károly magyar geográfus († 1995)
• szeptember 15. – Frederick Carlton Weyand amerikai tábornok, a vietnami háború során 1972 és 1973 között az amerikai csapatok utolsó főparancsnoka († 2010)
• szeptember 18. – Simándy József operaénekes († 1997)
• október 3. – James Herriot angol állatorvos, író († 1995)
• október 4. – Vitalij Lazarevics Ginzburg elméleti fizikus és asztrofizikus, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, Igor Tamm utóda az FIAN igazgatói posztján († 2009)
• október 6. – Grandpierre K. Endre író, költő, történész, magyarságkutató († 2003)
• október 18. – Simonyi Károly fizikus, mérnök († 2001)
• október 19. – Vészi Endre költő, író († 1987)
• október 22. – Világhy Miklós jogász, az MTA tagja († 1980)
• október 30. – Szentgyörgyi Kornél, Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész († 2006)
• november 17. – Szabó Károly műszerész, 1944-ben a svéd követségen Raoul Wallenberg munkatársa († 1964)
• november 18. – Amelita Galli-Curci olasz születésű amerikai opera-énekesnő († 1963)
• november 21. – Csorba Győző Kossuth-díjas író, költő műfordító († 1995)
• november 30. – Somogyvári Rudolf színész († 1976)
• december 9. – Kirk Douglas amerikai színész
• december 18. – Rosztyiszlav Jevgenyjevics Alekszejev szovjet mérnök, hajótervező († 1980)
• december 27. – Majláth Mária színésznő († 2004)

Halálozások

• január 7. – Mocsáry Lajos magyar politikus, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja (* 1826)
• január 15. – Bellosics Bálint magyar etnográfus és pedagógus (* 1867)
• február 17. – Konkoly-Thege Miklós, csillagász (* 1842)
• március 10. – Teleki Sámuel erdélyi kancellár, aki 50 ezer kötetes könyvtárának átadásával megalapította a marosvásárhelyi Teleki Tékát, az egyik első magyar közkönyvtárat (* 1845)
• április 3. – Veres Ferenc, kolozsvári fényképész, feltaláló, a magyar fotótörténelem meghatározó alakja, nevéhez számos fényképészeti eljárás feltalálása fűződik (* 1832)
• április 13. – Eötvös Károly, politikus, ügyvéd, publicista (* 1842)
• április 22. – Malonyai Dezső író, művészettörténész (* 1866)
• május 11. – Karl Schwarzchild, német fizikus, csillagász (* 1873)
• május 21. – Görgey Artúr 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére (* 1818)
• május 27. – Joseph Gallieni francia tábornok, 1914-ben a Párizst védelmező francia seregek parancsnoka (* 1849)
• június 6. – Jüan Si-kaj kínai politikus, katona, önjelölt császár (* 1859)
• június 18. – Helmuth Johannes Ludwig von Moltke, a német vezérkar korábbi főnöke (* 1848)
• június 18. – Max Immelmann német vadászpilóta az első világháborúban (* 1890)
• június 30. – Dalmady Győző magyar jogász, költő, a 19. század utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa (* 1836)
• július 6. – Békéssy Béla olimpiai ezüstérmes kardvívó, honvédtiszt (* 1875)
• július 8. – Ortvay Tivadar történész, régész, földrajztudós, az MTA tagja (* 1843)
• szeptember 14. – José Echegaray y Eizaguirre, spanyol drámaíró, politikus (* 1832)
• szeptember 24. – Stobbe Ferenc, a magyarországi labdarúgás atyja (* 1864)
• szeptember 27. – Valentin Magnan francia pszichiáter (* 1835)
• október 31. – Charles Taze Russell, a jehovista egyház megalapítója (* 1852)
• november 9. – Gillemot Ferenc, labdarúgó, edző, sportújságíró, a magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya (* 1875)
• november 15. – Henryk Sienkiewicz, 19. századi lengyel regényíró, irodalmi Nobel-díjas (* 1846)
• november 21. – Ferenc József, osztrák császár, magyar király (* 1830)
• november 22. – Jack London, amerikai író (* 1876)
• december 1. – Thallóczy Lajos, magyar történész (* 1856)
• december 5. – Richter János (Hans Richter), karmester (* 1843)
• december 16. – Grigorij Jefimovics Raszputyin (* 1869)
• december 22. – Pártos Gyula, építész, a magyar építészet egyik kiemelkedő alakja, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője (* 1845)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	nem adták ki
Kémiai	nem adták ki
Orvosi-fiziológiai	nem adták ki
Irodalmi	Verner von Heidenstam svéd író
Béke	nem adták ki