Yehudi Menuhin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Yehudi Menuhin
YehudiMenuhinStageDoorCanteen.jpg
Életrajzi adatok
Született 1916. április 22.
New York
Elhunyt 1999. március 12. (82 évesen)
Berlin
Pályafutás
Hangszer hegedű
Díjak Francia Köztársaság Becsületrendjének főtisztje
Jawaharlal Nehru Award for International Understanding (1968)
Tevékenység zeneművész, karmester

Yehudi Menuhin (New York, 1916. április 22.Berlin, 1999. március 12.) amerikai zsidó hegedűművész és karmester, aki művészi pályájának nagy részét az Egyesült Királyságban futotta be, végül brit állampolgár lett és lovaggá is ütötték. Louis Persinger, George Enescu és Adolf Busch tanítványa volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három éves korában kezdte a hegedülést, első tanára Sigmund Anker volt. Hét éves korában mutatkozott be a közönség előtt, Mendelssohn: Hegedűversenyével a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekarral. Sidney Ehrman San Franciscó-i jogász felfigyelt a csodagyerekre, és támogatta tanítatása és utazásai költségeit. Igy Került Európába és tanulhatott Enescu és Busch hegedűművészektől. A következő néhány évben végigturnézta Európát a legjobb zenekarokkal, mindenhol kápráztba ejtve a közönséget.

Tizenegy évesen mutatkozott be a Carnegie Hallban, Beethoven Hegedűversenyét játszotta Fritz Busch vezényletével. A közönséget és a kritikusokat is megragadta kivételes zenei intelligenciája és érzékenysége.

Menuhin 1935-ben tette első világkörüli útját, ennek során tizenhárom ország hatvanhárom városában 110 koncertet adott. Két év szünet után, 1937-ben visszatért a koncertpódiumra, rendkívüli mesterségbeli tudásról téve tanúbizonyságot, miközben nem veszítette el az intuitív művész érzékenységét.

A II. világháború alatt több mint 500 alkalommal játszott a szövetségi erők katonáinak, és Benjamin Britten angol zeneszerzővel a bergen-belseni koncentrációs tábor túlélőinek is adott koncertet. Németországban Wilhelm Furtwänglerrel is dolgozott, hozzájárulva a náci-szimpátiával vádolt karmester rehabilitációjához. 1949-es fellépése a Luzerni Szimfonikus Zenekarral, találta meg Menuhin igazi, egyéni stílusát, fejlesztette ki különleges technikáját és hangvételét.

Mély emberségéért Yehudi Menuhint több ország becsületrendjével is kitüntették, és számos lovagrend tagjává választotta. Erzsébet királynő Tiszteletbeli Lovaggá ütötte. Megkapta a Nehru Békedíjat is a nemzetközi megbékélésben vállalt kiemelkedő szerepéért. 1969-ben titkos szavazással az UNESCO Nemzetközi Zenetanácsának elnökévé választották, és a későbbiekben többször is elnyerte ezt a címet.

Az új zenészgeneráció támogatásának is elkötelezettje volt, iskolát alapított Stoke d’Abernonban, Surreyban, Gstaadban, Svájcban, és többek között megalapította a „Live Music Now” jótékonysági szervezetet. Tanítványai közé tartozik például Nigel Kennedy, és Erdélyi Csaba magyar brácsaművész is.

Menuhin a zene minden stílusát kedvelte, jazz-felvételeket készített többek között Stéphane Grappellivel, és a kelet zenéjéből Ravi Shankar szitárművésszel. 1985-ben megkapta a brit állampolgárságot. Surrey megyétől bárói rangban részesült, és élethosszig tartó peer címet kapott. 1990-ben életművéért kitüntették a “Glenn Gould” díjjal is.

Kedvelt zeneszerzői sorába tartozik Bartók Béla is, aki az ő felkérésére írta a Szonáta szólóhegedűre című művét, amelyet természetesen Menuhin előadásában ismert meg New York közönsége 1944-ben, majd a magyar közönség 1946-ban.

A Zene Világnapja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Október 1.: a Zene Világnapja. Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész találta ki 1975-ben, hogy legyen egy nap, amelynek főszereplője a zene. „Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.” – mondta Menuhin.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Theme and Variations (Téma és variációk) 1972
  • Unfinished Journey (Befejezetlen utazás)1976
  • Violin and Viola (Hegedű és brácsa) – társszerző: William Primrose 1976
  • The Music of Man (Az ember zenéje) - társszerző: Curtis W. Davis 1979

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul megjelent írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Yehudi Menuhin témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Yehudi Menuhin témájú médiaállományokat.