Carnegie Hall

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carnegie Hall 2008.JPG

A Carnegie Hall világszerte ismert New Yorki koncertterem. William B. Tunthill építész tervei alapján olasz neoreneszánsz stílusban készült és 1891-ben nyílt meg. Eredeti tulajdonosa és építtetője az iparmágnás Andrew Carnegie nevét viseli. A megnyitó hét vendégkarmestere Pjotr Iljics Csajkovszkij volt. 1960-ig a New York-i Filharminokusok otthona is volt. 1960-ban került a város tulajdonába az épület, utolsó nagyobb átalakítás és felújítása 1986-ban és 2003-ban történt. Az épület számtalan teremmel, stúdióval és műteremlakással rendelkezik. Évente átlagosan 250 rendezvény helyszíne.

Fő hangversenyterme a 2800 személyes Isaac Stern terem, 599 személyes a Zankel terem és a 268 nézőt befogadó Weill Recital terem, 1986-ban nyitották meg a Rose Múzeumot. 1991-ben létrejött a száz évig elhanyagolt állapotban lévő dokumentumok archívuma is.

A klasszikus zene világhírű előadói mellett a dzsessz és a popzene nagyjai is fellépnek az épületben. Az első dzsessz hangversenyt Benny Goodman 1938-ban adta, vendég előadók voltak Count Bassie és Duke Ellington. 1955-ben Bill Haley és a Comets nyitotta a popzenészek sorát, 1964-ben a Beatles is adott itt két hangversenyt.

Világpremierek a Carnegie Hallban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Carnegie Hall témájú médiaállományokat.