Antonín Dvořák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antonín Dvořák
Dvorak.jpg
Életrajzi adatok
Született 1841. szeptember 8.
 Csehország
Nelahozeves
Származás cseh
Elhunyt 1904. május 1.
(62 évesen)
 Csehország
Prága
Pályafutás
Műfajok opera, klasszikus zene
Hangszer zongora
Tevékenység zeneszerző

Antonín Leopold Dvořák (kiejtés: kb. dvorzsák [ˈdvɔr̝ɑːk]) (Nelahozeves, 1841. szeptember 8.Prága, 1904. május 1.) cseh zeneszerző.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülőháza

Dvořák egy Prága melletti településen, Nelahozevesben – a Monarchiában Mühlhausen – született, ahol élete legnagyobb részét töltötte. Tizenegy évesen otthagyta az iskolát, hentestanulónak állt, de később németet tanult Zloncéban. Zenei érdeklődése azonban egyre inkább előtérbe került, orgona- és zongoraórákat vett. 1857-ben Prágában tanult egy egyházi orgonaiskolában, de hamar elsajátította a hegedülés tudományát is. Koncertekre járt, különösen Wagner és Schumann művei érdekelték. Az 1860-as években a Bohémiai Ideiglenes Színház (a Prágai Nemzeti Színház elődje) zenekarában volt brácsás, Bedřich Smetana vezénylése alatt. Anyagi gondok miatt tanításra adta fejét, ami szinte minden szabadidejét felemésztette, ezért 1871-ben zenekari pályafutását befejezte és csak komponált. Szerelmes lett egyik tanítványába, aki azonban visszautasította. Bánatát a Ciprusok című dalciklusában fejezte ki. Rövid idő múlva korábbi szerelme húgát, Anna Cermakovát vette feleségül.

Dvořák temetése 1904. május 5-én országos jelentőségű volt.

Fáradhatatlanul komponált, 1874-ben 15 művet (többek között a 3. szimfóniát) nyújtott be az osztrák állami ösztöndíj pályázatára. Nyert, ami a készpénzen kívül az egyik zsűritag, Brahms bátorító támogatásával, később barátságával is járt. Dvořák ezután sorra mutatta be műveit, 1878-tól már a saját vezényletével. Sikert sikerre halmozott, zenéjét elismeréssel fogadták Európában, sőt a Szláv táncokat Amerikában is. 1890-ben kinevezték a prágai konzervatórium kompozíciótanárává, majd egy évvel később elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állását. Három évig maradt Amerikában, ahol élénken érdeklődött a helyi indián népdalok és a spirituálék iránt. Ezek is hatottak az itt írt 9. szimfóniájára (Az Újvilágból) és az Amerikai vonósnégyesre. 1895-ben írta remek Gordonkaversenyét, majd anyagi gondok közepette visszatért Prágába. Itt ismét elfoglalta konzervatóriumi állását, 1901-ben igazgatóvá nevezték ki. Ekkor írta szimfonikus költeményeit. Három év múlva, 62 éves korában hunyt el szívelégtelenségben.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szimfóniák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1. c-moll, „Zvonicei harangok” 1865.
  • 2. B-dúr, 1865.
  • 3. Esz-dúr, 1873.
  • 4. d-moll, 1874.
  • 5. F-dúr, Op.76, 1875.
  • 6. D-dúr, Op.60, 1880.
  • 7. d-moll, „Londoni”, op. 70, 1885.
  • 8. G-dúr, Op.88, 1889.
  • 9. e-moll, „Az új világból”, Op.95, 1893.

Szimfonikus költemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A vízimanó, Op.107, 1896.
  • A déli boszorkány, Op.108, 1896.
  • Az aranyrokka, Op.109, 1896.
  • A vadgalamb, Op.110, 1896.
  • Hősi ének, Op.111, 1897.

Versenyművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Románc, Op.11, 1877.
  • g-moll zongoraverseny, Op.33, 1876.
  • Mazurek, hegedűverseny, Op.49, 1879.
  • a-moll hegedűverseny, Op.53, 1879-1880.
  • h-moll gordonkaverseny, Op.104, 1895.

Operák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alfred, 1870.
  • Király és szénégető, Op.12, 1871., átdolgozva 1874. ill. 1887.
  • A keményfejűek, Op.17, 1874.
  • Vanda, Op.25, 1875.
  • A ravasz paraszt, Op.37, 1877.
  • Mátyás király balladája, 1881. (a Király és szénégető 2. változata – Op.14 – alapján)
  • Dimitrij, Op.64, 1881-1882., átdolgozva 1894-1895. – az opera cselekménye Muszorgszkij Borisz Godunovjának „folytatása”.
  • A jakobinus, Op.84, 1888., átdolgozva 1897.
  • Az ördög és Kata , Op.112, 1898-1899.
  • Ruszalka, Op.114, 1900.
  • Szent Ludmila, Op.71, 1901. (az azonos című oratórium alapján).
  • Armida, Op.115, 1902-1903.

Egyéb zenekari művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 3 szláv rapszódia, Op.45, 1878.
  • Szláv táncok I, Op.46, 1878.
  • Szláv táncok II, Op.72, 1887.
  • Hazám – nyitány, Op.62, 1882.
  • Husziták – nyitány, Op.67, 1883.
  • A természetben – nyitány, Op.91, 1891.
  • Karnevál – nyitány, Op.92, 1891.
  • Othello – nyitány, Op.93. 1892.
  • E-dúr szerenád vonószenekarra, Op.22, 1875.
  • Szimfonikus variációk, Op.78, 1877.
  • d-moll szerenád fúvósokra és mélyvonósokra, Op.44, 1878.
  • Cseh szvit, Op.39, 1879.
  • Tíz legenda, Op.59, 1881.
  • Scherzo capriccioso, Op.66, 1883.

Kamarazene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a-moll vonósötös, Op.1, 1861.
  • f-moll vonósnégyes, 1873.
  • a-moll vonósnégyes, Op.16, 1874.
  • B-dúr zongoratrió, Op.21, 1875.
  • D-dúr zongoranégyes, Op.23, 1875.
  • g-moll zongoratrió, Op.26, 1876.
  • E-dúr vonósnégyes, Op.80, 1876.
  • d-moll vonósnégyes, Op.34, 1877.
  • A-dúr vonóshatos, Op.48, 1878.
  • Esz-dúr vonósnégyes, Op.51, 1879.
  • C-dúr vonósnégyes, Op.61, 1881.
  • f-moll zongoratrió, Op.65, 1883.
  • C-dúr terzetto, Op.74, 1887.
  • A-dúr zongoraötös, Op.81, 1888.
  • Esz-dúr zongoranégyes, Op.87, 1889.
  • Dumky-trió, Op.90, 1891.
  • F-dúr („Néger”) vonósnégyes, Op.96, 1893.
  • Esz-dúr vonósötös, Op.97, 1893.
  • Asz-dúr vonósnégyes, Op.105, 1895.
  • G-dúr vonósnégyes, Op.106, 1895.

Oratóriumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kórusművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Három szlovák népdal, Op.43, 1877.
  • Négy sorozat a capella kórus, Op.29, 1876., 1877., Op.27, 1878., Op.63, 1882.

Szóló művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Négy darab hegedűre
  • Három darab gordonkára
  • 17 zongoradarab

Dalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 71 dal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
  • John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antonín Dvořák témájú médiaállományokat.