Johan Christian Dahl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A koppenhágai kikötő holdfényben (1846)
A Vezúv kitörése (1826), Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt am Main
A Lyshornet Bergen közelében (1836), National Museum of Art, Oslo

Johan Christian Clausen Dahl (Bergen, 1788. február 24. - Drezda, 1857. október 14.) norvég festőművész, a norvég tájképfestészet megalapítója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokgyermekes család elsőszülött fia volt. 1803 és 1809 között dekorációs festészetet tanult Bergenben. Amikor kitűnt tehetségével, gyűjtést rendeztek számára, amelynek eredményeképpen 1811-től a koppenhágai akadémián folytatta tanulmányait, ahol Carl Adolf Lorentzen, Nicolaj Dajon és Georg Haas tanítványa volt. 1818-ban Drezdába költözött, ahol 1820-ban az Akadémia tagja, majd 1824-ben annak tanára lett. Nagyobb utazásokat tett a német Alpok vidékére, Olaszországba és kétszer visszatért Norvégiába is. 1820-ban Nápolyba költözött egy időre és ott többek között Franz Ludwig Catellel együtt festett. Római tartózkodása idején Bertel Thorvaldsen köréhez csatlakozott. 1847-ben Párizsban és Brüsszelben tett hosszabb látogatásokat.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy hatással volt művészetére a nagy német romantikus festő, Caspar David Friedrich munkássága. Behatóan tanulmányozta a természetet, művészete realista irányban fejlődött, de továbbra is vonzották a nagyszabású természeti jelenségek.

Norvégiában tett látogatásai során két nagyobb vásznat is festett az ottani természeti szépségekről. Több képen örökítette meg a norvég faépítészet mestermunkáit.

Az első nemzetközi súlyú norvég festő volt, a nemzeti romantikus stílus úttörője és korának egyik legnagyobb tájképfestője.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Johan Christian Dahl témájú kategóriát.
  • Christoph Vitali (Hrsg.): Ernste Spiele. Der Geist der Romantik in der Deutschen Kunst 1770–1990, Haus der Kunst München, 4. Februar bis 1. Mai 1995, Oktagon Verlag, Stuttgart 1995, ISBN 3-927789-74-7.