Drezda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drezda
DD-canaletto-blick.jpg
Drezda címere
Drezda címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szászország
Kormányzati kerület Drezda
Polgármester Helma Orosz (CDU)
Körzethívószám 0351
Rendszám DD
Népesség
Teljes népesség 530 729 fő (2011)[1]
Népsűrűség 1529 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 328,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drezda  (Németország)
Drezda
Drezda
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 03′, k. h. 13° 44′Koordináták: é. sz. 51° 03′, k. h. 13° 44′
Drezda weboldala
Drezda, Freuenkirche
Drezda, Freuenkirche
Drezda, Zwinger
Drezda, Hofkirche
Drezda, Hofkirche
Drezda, Hofkirche
Drezda, Schloss
Drezda, Schloss
Drezda, Kreuzkirche

Drezda (németül Dresden, szorb és vend nyelven Drežďany) Szászország német szövetségi állam fővárosa, egyben gazdasági és pénzügyi központja. Fontos kulturális szerepe miatt gyakran "az Elba Firenzéjének" (Elbflorenz) nevezik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drezda a német szövetségi állam, Szászország délkeleti részén terül el. A város az északi szélesség 51 fok 02 perc 55 másodperc és a keleti hosszúság 13 fok 44 perc 29 másodperces koordinátánál található, az Elba folyó partján. Mivel egy szűk folyóvölgyben található, a város éghajlata sokkal inkább viseli Dél-Németország éghajlatának jegyeit, és egyértelműen melegebb, mint a többi kelet-németországi terület. Az Elba tengerszint feletti magassága 102,73 m. A város legmélyebb és legmagasabb pontja Cossebaude 101 m, illetve Triebenberg 383 m. A város főtere az Altmarkt 113 m-rel van a tengerszint feletti.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ősi szláv településhez, mely a folyó északi partján terült el, 1206-ban csatlakozott egy német városka, mely a folyó déli partján helyezkedett el. Ez a város régi központja, az Altstadt.

A páratlan mennyiségű barokk építészeti remekének hála, egykor Drezda volt Európa egyik legszebb városa. Az I. (Szász) Ágost alatt uralkodó építészeti stílust drezdai barokk néven is ismert.

A város egyes negyedeiben voltak a legmagasabbak az életfenntartás költségei a II. világháború előtt.

Az összes német város közül talán Drezda fizette a legkeservesebb árat a második világháborúért. 1945. február 13-14-én a brit Királyi Légierő 773 gépe 2700 tonna bombát dobott le a városra. A rombolóbombák már eleve nagy pusztítást vittek véghez, de ehhez még 650 ezer gyújtóbomba is társult. Így valóságos tűzvihar alakult ki, amelyben elfogyott az égés elengedhetetlen feltétele, az oxigén, így szén-monoxid gáz keletkezett, amelyben sokan megfulladtak. Néhány órával később az amerikai légierő 311 géppel 771 tonna bombát dobott le, és a következő napon is intéztek egy támadást a már amúgy is porig bombázott Drezda ellen. A bombázás több tízezer emberáldozatot követelt. A város közepén egy összefüggő romterület maradt. A keletkezett törmelék mennyisége több mint 18 millió köbméter. A város világhírű épületeiből csupán romok maradtak. A támadás katonai haszna vitatható. Drezda közlekedési és ipari szempontból elhanyagolható, és a hadműveleti területeken is kívül esett. Az egyetlen fontos pont, a repülőtér, és a hozzá tartozó néhány laktanya sértetlen maradt.

Kurt Vonnegut hadifogolyként élte át Drezda bombázását. Ez meghatározó élménye és művészi ihlető forrása lett későbbi munkásságának. (Lásd például Az ötös számú vágóhíd című regényét.)

Újjáépítésének nehéz munkája nem sokkal a bombázás után indult meg. Ma, több mint hatvan évvel a légitámadás után újból a régi fényében ragyog a város, és annak műemlékei. A háborút követő évtizedekben a város sok műemlékét újjáépítették, ez a folyamat pedig sok új innovációt, az 1990-es német újraegyesítés után pedig sok pénzt hozott a városba, amely most újra a turistalátványosságok tárháza.

Története évszámokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1206 Drezda első említése egy oklevélben
  • 1216 első említés városként
  • 1485 A Wettin-dinasztia vagyonának felosztása, aminek következtében Albrecht herceg Drezdát választja székhelyéül
  • 1547 Moritz herceg választófejedelem; Drezda a protestáns Szász választófejedelemség fővárosa és választófejedelmi székhely
  • 1549 Moritz herceg egyesíti Altdresdent (Ódrezda; a mai Neustadt városrész) és a folyó másik partján lévő települést. A közös igazgatási székhely az Elba bal partján, a mai Altstadt (Óváros) területén.
  • 1685 Várostűz pusztítja el Altdresdent; az első városrendezési tervek, melyek egy egész városrészt magukba foglalnak (Wolf Caspar von Klengel)
  • 1687 I. Friedrich August der Starke (erős Ágost), aki 1694-től szász választófejedelem áttér a katolikus hitre és II. Ágost király néven (König August II.) megszerzi a lengyel a trónt.
  • 1708 Johann Friedrich Böttger és Ehrenfried Walthervon Tschirnhaus feltalálják Európában a porcelánt
  • 1710 A Zwinger építésének kezdete (Matthäus Daniel Pöppelmann). Az építkezés 1732-ben fejeződik be.
  • 1720 Wackerbarth gróf építkezési rendeletei érvénybe lépnek. Ez alapján alakul ki a barokk városkép.
  • 1726 A Frauenkirche alapkőletétele. Az építkezés 1743-ig tart. (George Bähr)
  • 1732 Az Elba jobb oldalán található városrész (korábban: Altdresden) első említése Neustadtként (újváros), valamint a bal oldali városrész Altstadtként (óváros).
  • 1739 A katolikus Hofkirche ("udvari templom") alapkőletétele. (Gaetano Chiaveri) 1754-ben fejeződik be az építkezés.
  • 1756 A hétéves háború kezdeteként a poroszok meghódították Szászországot
  • 1760 Az osztrák-porosz szembenállás tetőpontja Drezdában. A város fele elpusztul.
  • 1806 Francia csapatok szállják meg Drezdát; Szászország Napóleon császár kegyelméből királyság lesz.
  • 1813 A francia megszállók kapitulációja; Az orosz Nikoláj Grigorjevics von Repnin-Wolkonski fejedelem megkezdi Szászország egyéves igazgatását
  • 1814 Porosz igazgatás Szászországban
  • 1815 Szászország lemond területének feléről Poroszország javára;
    A Sebészeti-Orvosi Akadémia , ami a mai "Universitätsklinikum" elődje, megalapítása.
  • 1827 A Műszaki Képzőintézet , a mai Műszaki Egyetem elődjének a megnyitása.
  • 1839 Az első német távolsági vasútvonal - Drezda és Lipcse között - forgalomba helyezése.
  • 1871 A szász királyi udvari színház alapkőletétele (Gottfried Semper tervei alapján készülő második operaház; az első 1869-ben leégett). Az építkezés 1878-ban fejeződik be.
  • 1877 Az Albertstadtkaserne (albertvárosi kaszárnyák) építésének a kezdete
  • 1901 A világ első hegyi függővasútjának üzembe helyezése Loschwitz-ban
  • 1905 Az új városháza alapkőletétele (Karl Roth); 1910-ig építik
  • 1918 A Monarchia feloszlása; Drezda a szabad szövetségi állam, Szászország fővárosa lesz.
  • 1938 Birodalmi pogrom éjszaka (Reichspogromnacht) Drezdában is. A Gottfried Semper által tervezett zsinagógát is felgyújtják.
  • 1939 A második világháború kitörése; Drezda lélekszáma május 17-én 629.713.
  • 1945 Február 13. és 15. között angol-amerikai bombázás. 25 000-250 000 ember életét veszti. A város 60%-a súlyos károkat szenved, 15 km^2 porig ég.
    Május 7-én, 8-án éri el a Vörös Hadsereg Dresden-Neustadt-ot; A szovjet katonai igazgatás kezdete.
    A november 3-án Drezdának 454 249 regisztrált lakosa van.
  • 1946 Megkezdődik a város újjáépítése
  • 1949 Az NDK megalapítása; A kommunisták teljes hatalomátvétele.
  • 1952 Az NDK területi újrafelosztása. Szászország három kerületté esik szét. Drezda kerületi székhely.
  • 1953 Június 17-én népfelkelés az NDK-ban. Drezdában is sztrájkok és demonstrációk.
  • 1965 A Zwingert, mint első történelmi építményt, helyreállítják.
  • 1981 Drezda első nagyobb panelházakból álló lakótelepi részének építése
  • 1985 A Semperoper újraátadása. Az építési munkáltatok 1977-ben kezdődtek.
  • 1986 A drezdai kastély újjáépítésének kezdete
  • 1989 Békés forradalom az NDK-ban.
  • 1990 az első szabad és demokratikus választások 1949 után. A szövetségi állami közigazgatási rendszer visszaállítása. Drezda a szabad német szövetségi állam, Szászország fővárosa.
  • 1995 A Siemens mikroelektronikai üzem felavatása (Ma Infineon Technologies és Quimoda)
    Az újjáépített Taschenberg palota átadása. Azóta szállóként működik.
  • 1999 Az AMD mikroprocesszorüzemének átadása
  • 2001 Az új zsinagóga átadása.
    A Volkswagen Gläserne Manufaktur gyárának átadása.
  • 2002 Az Elba áradása. Történelmi magasságrekord 9,40 m-nél (az átlagos vízszint 2 m).
  • 2004 A drezdai Elbavölgy elnyeri az UNESCO-tól a világörökség része címet.
  • 2005 A Frauenkirche felszentelése. Az építkezési munkálatok már 1993-ban megkezdődtek.
  • 2009 A drezdai Elbavölgytől az UNESCO visszavonja a világörökség része címet.[2]


Lakosság [3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosságot tekintve Drezda Németország tizenharmadik legnagyobb városa. 2007. december 31-én Drezda lakosainak száma 512 546 volt. Ebből az elsődleges drezdai lakhellyel rendelkezők száma 501.915.
Ebből

  • Nő 258.195 (51,4%)
  • Férfi 243.720 (48,6%)
  • evangelikus-lutheránus 77.399 (15,4%)
  • katolikus 23.142 (4,6%)

A második világháború végére a zsidók száma erősen lecsökkent. Ma nagyjából 700-an élnek itt.

  • külföldi 19.989 (4,0%)


Gazdaság és tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drezda fontos tudományos központ is, sok kutatónak ad otthont. Számos számítógéphardver- és hi-tech-fejlesztő cég nyitott irodát vagy kutatási létesítményt a régióban, ezért hívják a várost Németország szilíciumvölgyének. A Drezdai Műszaki Egyetem a világ egyik legrégibb műszaki egyeteme. A Volkswagen cég 2002-ben megnyílt Gläserne Manufaktur (~üveges gyár) üzemében a cég luxusautóit itt szerelik össze. Külső csarnoka üvegből készült.

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A drezdai egyetemeken mintegy 40.500 hallgató tanul. Ebből 35.100 a TU Dresden-en (Drezdai Műszaki Egyetem). Az egyetem érdekessége, hogy bár a neve műszaki profilt takar, mégis az egyetem nagyjából lefedi az összes tudományterületet. Az egyetem indít nyelvi, jogi, orvosi, közgazdasági és tanári szakokat is.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drezda híres kulturális gazdagságáról, melyet a városban található sokszínű művészi gyűjtemények alapoznak meg. Ezek jó része Erős Ágost uralkodó gyűjteményéből nőtt ki. A 2002-es árvíz okozta károk miatt néhány gyűjtemény a mai napig nem látogatható.

A városban rendezik meg a 2008-as Sakkolimpiát.

  • Múzeumok és galériák
    • 44 Múzeum. Ezek között:
      • Régi mesterek képgyűjtemény (Gemäldegalerie Alte Meister)
      • Zöld Boltozat (Grünes Gewölbe)
      • Porcelángyűjtemény
      • Fegyvertár
      • Rézkarc gyűjtemény
      • Drezdai Közlekedési Múzeum
      • Német Egészségügyi Múzeum
      • Városmúzeum
      • Városi Galéria - Műgyűjtemények
      • Műszaki gyűjtemény
    • 56 galéria és kiállítóterem


Drezdai sörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zöldterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben Drezda egyike lett Európa legzöldebb (nagy)városainak. 62% erdős és zöld területével Drezda Európa egyik legzöldebb városának számít. Északon terül el a Dresdner Heide, ami a város legnagyobb egybefüggő erdős területe, a város terültének egy harmadát teszi ki. A város szívében található a hatalmas park, a Großer Garten. Kékeszöld szalagként vonul végig az Elba mezők és szőlődombok mentén a városon. Az előrelátó városrendezés már évszázadok óta figyel arra, hogy az Elba völgye megmaradjon természetes szépségében. Az UNESCO ezt értékelte a világörökség része cím odaítélésével.

  • Védett területek a városban
    • 3 természetvédelmi terület 241 ha
    • 11 tájvédelmi körzet 12.154 ha
    • 15 védett tájrész 71 ha
    • 112 természeti emlék 140 ha
    • 10 Flóra-Fauna-Előhely-Terület (?) 1883 ha
    • 8 Ívóvízvédelmi terület 2093 ha
    • 3 Madárvédelmi terület 1612 ha
    • Az Elba ártere (9,24 méteres magasságig) 2.502 ha
  • Zöld területek
    A zöld- és pihenőterületek nagysága 890 ha. Ebből
    • Großer Garten 147 ha
    • Állatkert 12 ha
    • Botanikus kert 3,3 ha
    • Zwinger 6,5 ha
    • Pillnitzi kastély parkja 28 ha
  • Egyéb területek
    • 374 kisebb kert 11783 ha
    • szőlőültetvény 24 ha
    • 58 temető 196 ha
    • 48.589 út menti fa
    • mintegy 828 nyilvános játszótér
    • mintegy 300 ívó és szökőkút

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drezda fő látnivalói a következők:

Az Elba

Gottfried Semper tervei szerint fia, Manfred irányítása alatt építették 1871 és 1878 között. Az eredeti szerényebb operaház már 1841-ben elkészült, de 1869-ben leégett. A főbejárat fölött áll J. Schilling bronzcsoportja: négyesfogat Dionüszosszal és Ariadnéval. A falmélyedésekben Shakespeare, Szophoklész, Moliére és Euripidész, a bejárat előtt pedig Goethe és Schiller szobrai állnak. Az épület 1945-ben kiégett, és részben beomlott. A főhomlokzatot hamar helyreállították, de az egész épület csak a bombázás után 40 évvel, 1985. február 13-ra készült el teljesen. A műsor Weber: A bűvös vadász című operájával folytatódott, azzal, amit a bombatámadás előtt utoljára játszottak az operában 1945-ben.

A Zwinger a drezdai barokk építészet csúcspontja, lendületes formájú, szobrokkal díszített pavilonok, galériák övezik. Erős Ágost fejedelem azért építette, mert a narancsfái számára védett helyet akart biztosítani (ez akkoriban világszerte divatban volt). M. D. Pöppelmann tervei alapján 1711-től 1722-ig folyt az építkezés. A szobrokat P. Permoser és tanítványai alkották. A Zwinger legszebb részei a Wallpavilon, a Nymphenpad, a Kronentor és a Stadtpavilon. 1847 és 1855 között épült fel a keleti szárny, ezenkívül az egész épületegyüttest többször is restaurálták. 1728 óta a Zwinger a fejedelmi műgyűjteménynek ad otthont. Ezenkívül itt található a porcelánmúzeum, az óngyűjtemény, a Matematikai-Fizikai Szalon, az Állattani Múzeum és a Történeti Múzeum. Valamennyi kiállítás világhírű. 1945-ben az épület nagy része teljesen elpusztult. A kiállítási tárgyakat már korábban elvitték, így azok megmenekültek a pusztulástól. A sok szállítás miatt azonban károsodtak, ezért a háború után restaurálni kellett őket. Hamar megkezdődött a Zwinger újjáépítése H. Ermisch irányítása alatt. 1960-ra a Zwinger teljesen elkészült, a kiállítási tárgyak pedig visszakerültek eredeti helyükre.

A Neumarkt volt a régi Drezda egyik központja. Az egykori homlokzatokból, és a szűk utcákból, amelyek a teret közrefogták, semmi sem maradt fenn. A közelmúltban kezdődött meg újjáépítése a környező utcákkal együtt, mely jelenleg is tart, befejezését 2013-ra tervezik. A téren 3 jelentős épület áll: a Johanneum, a Frauenkirche, és a Képzőművészeti Főiskola.

A Neumarkt ékessége, a Frauenkirche egész Németország egyik legszebb és legjelentősebb evangélikus temploma volt. G. Bähr építész tervei alapján 1726 és 1743 között épült, bár már 1734-ben felszentelték. A templom tetőtől talpig kőből épült fel, 96 m magas kupolája pedig "kőharang" néven vált ismertté, és hamar Drezda egyik jelképévé vált. A templom ellenállt a történelem viharainak, komolyabb kár nem keletkezett benne. 1924-ben, a katakombákban több mint 250 koporsót találtak. Ekkor derült ki az, hogy a Frauenkirche valamikor Drezda egyik temetkezési helye is volt. 1945. február 13-án a templom teljesen kiégett, 2 nappal később pedig bedőlt a kupolája, és leomlott. A templomot nem építették újjá, a romokat háborús mementóként a téren hagyták. 1990. február 13-án a drezdai polgárok egy csoportja Ludwig Güttlerrel az élen felhívással lépett a nyilvánosság elé, hogy építsék újjá a Frauenkirchét. Az első visszhangok elutasítók voltak, de 1992-ben a város önkormányzata megszavazta a templom újjáépítését. Az újjáépítésre a pénz (több mint 100 millió euró) 600 000 adakozó által gyűlt össze. A brit hozzájárulás történelmi jelentőségű, mert a pénzadomány mellett a kupola csúcsán lévő aranykereszt elkészítését is ők vállalták. Első lépésként szétválogatták a romokat, s kiválasztották a még felhasználható darabokat. Ezeknek eredeti helyét egy háromdimenziós számítógépes szimulációs program segítségével határozták meg. A templom ugyanazokból az anyagokból, szinte ugyanazzal a technikával, és az eredeti darabok felhasználásával épült újjá. A felszentelés 2005. október 30-án volt. Az újjáépült Frauenkirche nem csak vallási, hanem kulturális célokat is szolgál, gyakran rendeznek benne koncerteket. Tornyaiban 8 harang függ. A templom nemcsak Drezda, hanem az újraegyesített Németország szimbóluma is, jelképezi a békét, és a kiengesztelést.

A Főiskola nagy, kupolás épülete 1886 és 1893 között épült az úgynevezett „újfrancia” stílusban. Díszítéseivel tökéletesen illeszkedik a barokk környezetbe. Az épület szoboralakzatai Schilling, Epler, és Bäumer művei. 1945-ben az épület kiégett, azóta teljesen felújították.

A Hofkirche a Zwinger és a Frauenkirche mellett Drezda egyik legjelentősebb barokk alkotása. Gaetano Chiaveri építette 1739-1754 között. Kissé meglepően hat a környező épületekhez viszonyított ferde elhelyezkedése. A Hofkirche háromhajós templom négy sarokkápolnával. A főoltár és az orgona közötti páholyok, s később a kastélyhoz vezető folyosó is a katolikus fejedelmi család, és az udvari nemesek számára volt fenntartva. A templom legszebb díszei közé tartoznak Mattielli 3.5 méter magas homokkő szobrai, melyekből összesen 78 darab van. A Hofkirche belső tere a barokk katolikus templomokhoz képest jóval egyszerűbb. Az oltár, a szószék és az orgona fontos műkincsek. A templom 1945-ben kiégett, és több találat is érte, de hamar helyreállították.

Az eredeti, jóval kisebb palotát 1533-1535 között építették, mely 1701-ben leégett. Ezután újjáépítették és kibővítették. Erős Ágost tette meg a palotát állandó lakhelyévé, amely ezután a szász fejedelmek rezidenciája volt. Mai neoreneszánsz külsejét az 1900-as évek elején nyerte. Az épület 1945-ben kiégett, több találat is érte. A kastély külsejének helyreállítása a 90-es években befejeződött, a belső felújítása még tart, múzeumokat helyeztek, és helyeznek majd el benne. A kastély reneszánsz kapui, domborművei igen művésziek.

Az Altmarkt volt a régi Drezda másik jelentős központja. Eredeti formájában Canaletto festményéről ismerhetjük meg. A festő eredeti neve Bernardo Bellotto, aki vedutafestő volt. A régi Altmarktot jellegzetes homlokzatú házak, és szűk utcák övezték. A háború után jelentősen megnagyobbították, és új, modernebb épületekkel vették körül.

A Kreuzkirche a régi Drezda egyik jellegzetes épülete. A templom az idők során ötször pusztult el, és ötször épült újjá. Mai formájában Schmid és Exner tervei szerint látható. A templom 1945-ben kiégett, 1955-re helyreállították, belső kiképzése egyszerűbb lett, elhagyták a barokk díszítőelemeket.

Az új városháza 1906 és 1912 között épült Roth és Bräter tervei alapján. 1945-ben kiégett, helyreállítása 15 évet vett igénybe. A városháza 100 m magas tornya a legmagasabb Drezdában. Tetején a Goldener Mann néven ismert, aranyozott rézből készült 5 m-es szobor áll, mely Guhr alkotása. Az épület kapuja előtt Wrba bronz oroszlánjai állnak őrt.

  • „A Zöld Boltozat”, németül Grünes Gewölbe, ahol a szász koronázási ékszereket bemutatják
  • Régi és új mesterek galériája
  • Széles folyó legelője
  • Brühl terasza, becézik Európa erkélyének is. Egy terasz, mely az Elbára néz.
  • A világ legnagyobb és legrégibb lapátkerekes gőzhajóflottája
  • A Fürstenzug: A Hosszú Galéria külső falát W. Walter 1870-1876-ig tartó munkával a fejedelmi menet néven ismertté vált sgraffito-ábrázolással díszítette. A hatalmas mű a Wettini házhoz tatozó szász választófejedelmeket ábrázolja. A lovas felvonulást követő gyalogosok soraiban felismerhető a kor több festő- és szobrászművésze. A régi falfestményt 1907-ben meusseni porcelán csempékkel mozaikszerűen kirakták, a közelmúltban pedig restaurálták.
  • Nagy kastélyok: Festung Königstein erőd, Moritzburg vadászház, Pillnitz palota, Eckberg kastély, Albrechtsberg, Meissen (kastélyok)
  • villanegyedek: Blasewitz, Klotzsche, Preussiches Viertel, Wachwitz, Kleinzschachwitz, Weisser Hirsch, Südvorstadt, Wiener Viertel, Strehlen, Waldschlösschenviertel, Grosser Garten, Laubegast, Bühlaupark, Bürgerwiese, Striesen, Plauen, Bühlau, Hellerau, Johannstadt, Tolkewitz, Neugruna, Pillnitz és Radebeul.
  • Európa legnagyobb dixieland fesztiválja
  • Striezelmarkt: a legrégibb német karácsonyi vásár, csak karácsony környékén, Christstollen-t, karácsonyi piramist árulnak.
  • Sok műszaki és művészeti múzeum. Sok kollekció világrekord méretű, például itt található a világ legnagyobb porcelángyűjteménye.
  • A német hadtörténeti múzeum itt található, tárlatai a kőkorszakig nyúlnak vissza.
  • Karl May Múzeum a Radebeul nevű városrészben, az író egykori otthonában.
  • Kék Csoda: történelmi híd, mely a 19. század építészeti csodája volt
  • drezdai függővasút: olyan függővasút, mint a wuppertali függővasút
  • drezdai fogaskerekű
  • Wachwitz drezdai tévétorony: Sajnos a megfigyelőnyílásokat lezárták a tornyon.

A közelben, magasabban helyezkednek el Bannewitz és Rundteil falvak, az Erzgebirge hegység lábánál. Északkeleten található a Bühlau negyed, keleten pedig a Kleinzschachwitz, egy újabb villanegyed. Keletebbre található a Szász Svájc, egy elsődleges hegymászó célállomás. Meissen Drezdától nyugatra található, leghíresebb találmánya az európai porcelán (meisseni porcelán).

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.dresden.de/en/02/06/c_02.php
  2. http://www.mult-kor.hu/20090626_toroltek_a_drezdai_elbavolgyet_a_vilagoroksegi_listarol Törölték a drezdai Elba-völgyet a világörökségi listáról - mult-kor.hu
  3. Faktum Dresden - Die sächsische Landeshauptstadt in Zahlen 2008
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Drezda témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Légifelvételek a városról témájú médiaállományokat.