Drezda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 51° 02′ k. h. 13° 00′

Drezda
Elbe 300406 1.png
Drezda címere
Ország Németország
Tartomány Szászország
Kormányzati kerület Drezda
Terület 328,30 km²
Népsűrűség 1529/km²
Tengerszint feletti magasság 113 m
Koordináták é. sz. 51° 02′ k. h. 13° 00′
Körzeti hivószám 0351
Rendszámtáblakód DD
Polgármester Helma Orosz (CDU)
Honlap www.dresden.de

Drezda (németül Dresden, szorb és vend nyelven Drežďany) Szászország német szövetségi állam fővárosa, egyben gazdasági és pénzügyi központja. Fontos kulturális szerepe miatt gyakran "az Elba Firenzéjének" (Elbflorenz) nevezik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Drezda a német szövetségi állam, Szászország délkeleti részén terül el. A város az északi szélesség 51 fok 02 perc 55 másodperc és a keleti hosszúság 13 fok 44 perc 29 másodperces koordinátánál található, az Elba folyó partján. Mivel egy szűk folyóvölgyben található, a város éghajlata sokkal inkább viseli Dél-Németország éghajlatának jegyeit, és egyértelműen melegebb, mint a többi kelet-németországi terület. Az Elba tengerszint feletti magassága 102,73 m. A város legmélyebb és legmagasabb pontja Cossebaude 101 m, illetve Triebenberg 383 m. A város főtere az Altmarkt 113 m-rel van a tengerszint feletti.

[szerkesztés] Története

Az ősi szláv településhez, mely a folyó északi partján terült el, 1206-ban csatlakozott egy német városka, mely a folyó déli partján helyezkedett el. Ez a város régi központja, az Altstadt.

A páratlan mennyiségű barokk építészeti remekének hála, egykor Drezda volt Európa egyik legszebb városa. Az I. (Szász) Ágost alatt uralkodó építészeti stílust drezdai barokk néven is ismert.

A város egyes negyedeiben voltak a legmagasabbak az életfenntartás költségei a II. világháború előtt.

Az összes német város közül talán Drezda fizette a legkeservesebb árat a második világháborúért. 1945. február 13-14-én a brit Királyi Légierő 773 gépe 2700 tonna bombát dobott le a városra. A rombolóbombák már eleve nagy pusztítást vittek véghez, de ehhez még 650 ezer gyújtóbomba is társult. Így valóságos tűzvihar alakult ki, amelyben elfogyott az égés elengedhetetlen feltétele, az oxigén, így szén-monoxid gáz keletkezett, amelyben sokan megfulladtak. Néhány órával később az amerikai légierő 311 géppel 771 tonna bombát dobott le, és a következő napon is intéztek egy támadást a már amúgy is porig bombázott Drezda ellen. A bombázás több tízezer emberáldozatot követelt. A város közepén egy összefüggő romterület maradt. A keletkezett törmelék mennyisége több mint 18 millió köbméter. A város világhírű épületeiből csupán romok maradtak. A támadás katonai haszna vitatható. Drezda közlekedési és ipari szempontból elhanyagolható, és a hadműveleti területeken is kívül esett. Az egyetlen fontos pont, a repülőtér, és a hozzá tartozó néhány laktanya sértetlen maradt.

Kurt Vonnegut hadifogolyként élte át Drezda bombázását. Ez meghatározó élménye és művészi ihlető forrása lett későbbi munkásságának. (Lásd például Az ötös számú vágóhíd című regényét)

Újjáépítésének nehéz munkája nem sokkal a bombázás után indult meg. Ma, több mint hatvan évvel a légitámadás után újból a régi fényében ragyog a város, és annak műemlékei. A háborút követő évtizedekben a város sok műemlékét újjáépítették, ez a folyamat pedig sok új innovációt, az 1990-es német újraegyesítés után pedig sok pénzt hozott a városba, amely most újra a turistalátványosságok tárháza.

[szerkesztés] Története évszámokban

  • 1206 Drezda első említése egy oklevélben
  • 1216 első említés városként
  • 1485 A Wettin-dinasztia vagyonának felosztása, aminek következtében Albrecht herceg Drezdát választja székhelyéül
  • 1547 Moritz herceg választófejedelem; Drezda a protestáns Szász választófejedelemség fővárosa és választófejedelmi székhely
  • 1549 Moritz herceg egyesíti Altdresden (Ódrezda; a mai Neustadt városrész) és a folyó másik partján lévő települést. A közös igazgatási székhely az Elba bal partján, a mai Altstadt (Óváros) területén.
  • 1685 Várostűz pusztítja el Altdresdent; az első városrendezési tervek, melyek egy egész városrészt magába foglalnak (Wolf Caspar von Klengel)
  • 1687 I. Friedrich August der Starke (erős Ágost), aki 1694-től szász választófejedelem áttér a katolikus hitre és II. Ágost király néven (König August II.) megszerzi a lengyel a trónt.
  • 1708 Johann Friedrich Böttger és Ehrenfried Walthervon Tschirnhaus feltalálják Európában a porcelánt
  • 1710 A Zwinger építésének kezdete (Matthäus Daniel Pöppelmann). Az építkezés 1732-ben fejeződik be.
  • 1720 Wackerbarth gróf építkezési rendeletei érvénybe lépnek. Ez alapján alakul ki a barokk városkép.
  • 1726 A Frauenkirche alapkőletétele; Az építkezés 1743-ig tart. (George Bähr)
  • 1732 Az Elba jobb oldalán található városrész (korábban: Altdresden) első említése Neustadtként (újváros) valamint a bal oldali városrész Altstadtként. (óváros)
  • 1739 A katolikus Hofkirche ("udvari templom") alapkőletétele. (Gaetano Chiaveri) 1754-ben fejeződik be az építkezés.
  • 1756 A hétéves háború kezdeteként a poroszok meghódították Szászországot
  • 1760 Az osztrák-porosz szembenállás tetőpontja Drezdában. A város fele elpusztul.
  • 1806 Francia csapatok szállják meg Drezdát; Szászország Napóleon kegyelméből királyság lesz.
  • 1813 A francia megszállók kapitulációja; Az orosz Nikoláj Grigorjevics von Repnin-Wolkonski fejedelem megkezdi Szászország egyéves igazgatását
  • 1814 Porosz igazgatás Szászországban
  • 1815 Szászország lemond területének feléről Poroszország javára;
    A Sebészeti-Orvosi Akadémia , ami a mai "Universitätsklinikum" elődje, megalapítása.
  • 1827 A Műszaki Képzőintézet , a mai Műszaki Egyetem elődjének a megnyitása.
  • 1839 Az első német távolsági vasútvonal - Drezda és Lipcse között - forgalomba helyezése.
  • 1871 A szász királyi udvari színház alapkőletétele (Gottfried Semper tervei alapján készülő második operaház; az első 1869-ben leégett). Az építkezés 1878-ban fejeződik be.
  • 1877 Az Albertstadtkaserne (albertvárosi kaszárnyák) építésének a kezdete
  • 1901 A világ első hegyi függővasútjának üzembe helyezése Loschwitz-ban
  • 1905 Az új városháza alapkőletétele (Karl Roth); 1910-ig építik
  • 1918 A Monarchia feloszlása; Drezda a szabad szövetségi állam, Szászország fővárosa lesz.
  • 1938 Birodalmi pogrom éjszaka (Reichspogromnacht) Drezdában is. A Gottfried Semper által tervezett zsinagógát is felgyújtják.
  • 1939 A második világháború kitörése; Drezda lélekszáma május 17-én 629.713.
  • 1945 Február 13 és 15 között angol-amerikai bombázás. 25.000-250.000 ember életét veszti. A város 60%-a súlyos károkat szenved, 15km2 porig ég.
    Majus 7-én, 8-án éri el a Vörös Hadsereg Dresden-Neustadt-ot; A szovjet katonai igazgatás kezdete.
    A november 3-án Drezdának 454.249 regisztrált lakosa van.
  • 1946 Megkezdődik a város újjáépítése
  • 1949 Az NDK megalapítása; A kommunisták teljes hatalomtvétele.
  • 1952 Az NDK területi újrafelosztása. Szászország három kerületté esik szét. Drezda kerületi székhely.
  • 1953 Június 17-én népfelkelés az NDK-ban. Drezdában is sztrájkok és demonstrációk.
  • 1965 A Zwingert, mint első történelmi építményt, helyreállítják.
  • 1981 Drezda első nagyobb panelházakból álló lakótelepi részének építése
  • 1985 A Semperoper újraátadása. Az építési munkáltatok 1977-ben kezdődtek.
  • 1986 A Drezdai kastély újjáépítésének kezdete
  • 1989 Békés forradalom az NDK-ban.
  • 1990 az első szabad és Demokratikus választások 1949 után. A szövetségi állami közigazgatási rendszer visszaállítása. Drezda a szabad német szövetségi állam, Szászország fővárosa.
  • 1995 A Siemens mikroelektonikai üzem felavatása (Ma Infineon Technologies és Quimoda)
    Az újjáépített Taschenberg palota átadása. Azóta szállóként működik.
  • 1999 Az AMD mikroprocesszorüzemének átadása
  • 2001 Az új zsinagóga átadása.
    A Volkswagen Gläserne Manufaktur gyárának átadása.
  • 2002 Az Elba áradása. Történelmi magasságrekord 9,40 m-nél. (Az átlagos vízszint 2 m)
  • 2004 A drezdai Elbavölgy elnyeri az UNESCO-tól a világörökség része címet.
  • 2005 A Frauenkirche felszentelése. Az építkezési munkálatok már 1993-ban megkezdődtek.
  • 2009 A drezdai Elbavölgytől az UNESCO visszavonja a világörökség része címet.[1]


[szerkesztés] Lakosság [2]

A lakosságot tekintve Drezda Németország tizenharmadik legnagyobb városa. 2007.12.31-én Drezda lakosainak száma 512.546 volt. Ebből az elsődleges drezdai lakhellyel rendelkezők száma 501.915.
Ebből

  • Nő 258.195 (51,4%)
  • Férfi 243.720 (48,6%)
  • evangelikus-lutheránus 77.399 (15,4%)
  • katolikus 23.142 (4,6%)

A második világháború végére a zsidók száma erősen lecsökkent. Ma nagyjából 700-an élnek itt.

  • külföldi 19.989 (4,0%)


[szerkesztés] Gazdaság és tudomány

Drezda fontos tudományos központ is, sok kutatónak ad otthont. Számos számítógéphardver- és hi-tech-fejlesztő cég nyitott irodát vagy kutatási létesítményt a régióban, ezért hívják a várost Németország szilíciumvölgyének. A Drezdai Műszaki Egyetem a világ egyik legrégibb műszaki egyeteme. A Volkswagen cég 2002-ben megnyílt Gläserne Manufaktur (~üveges gyár) üzemében a cég luxusautóit itt szerelik össze. Külső csarnoka üvegből készült.

[szerkesztés] Felsőoktatás

A drezdai egyetemeken mintegy 40.500 hallgató tanul. Ebből 35.100 a TU Dresden-en (Drezdai Műszaki Egyetem). Az egyetem érdekessége, hogy bár a neve műszaki profilt takar, mégis az egyetem nagyjából lefedi az összes tudományterületet. Az egyetem indít nyelvi, jogi, orvosi, közgazdasági és tanári szakokat is.

[szerkesztés] Kultúra

Drezda híres kulturális gazdagságáról, melyet a városban található sokszínű művészi gyűjtemények alapoznak meg. Ezek jó része Erős Ágost uralkodó gyűjteményéből nőtte ki magát. A 2002-es árvíz okozta károk miatt néhány gyűjtemény a mai napig nem látogatható.

A városban rendezik meg a 2008-es Sakkolimpiát.

  • Múzeumok és Galériák
    • 44 Múzeum. Ezek között:
      • Régi mesterek képgyűjtemény (Gemäldegalerie Alte Meister)
      • Zöld széf (Grünes Gewölbe)
      • Porcelángyűjtemény
      • Fegyvertár
      • Rézkarc gyűjtemény
      • Drezdai Közlekedési Múzeum
      • Német Egészségügyi Múzeum
      • Városmúzeum
      • Városi Galéria - Műgyűjtemények
      • Műszaki gyűjtemény
    • 56 Galéria és kiállítóterem


[szerkesztés] Drezdai sörök

[szerkesztés] Zöldterületek

2002-ben Drezda egyike lett Európa legzöldebb (nagy)városainak. 62% erdős és zöld területével Drezda Európa egyik legzöldebb városának számít. Északon terül el a Dresdner Heide, ami a város legnagyobb egybefüggő erdős területe, a város terültének egy harmadát teszi ki. A város szívében található a hatalmas park, a Großer Garten. Kékeszöld szalagként vonul végig az Elba mezők és szőlődombok mentén a városon. Az előrelátó városrendezés már évszázadok óta figyel arra, hogy az Elba völgye megmaradjon természetes szépségében. Az UNESCO ezt értékelte a világörökség része cím odaítélésével.

  • Védett területek a városban
    • 3 természetvédelmi terület 241 ha
    • 11 tájvédelmi körzet 12.154 ha
    • 15 védett tájrész 71 ha
    • 112 természeti emlék 140 ha
    • 10 Flóra-Fauna-Előhely-Terület (?) 1883 ha
    • 8 Ívóvízvédelmi terület 2093 ha
    • 3 Madárvédelmi terület 1612 ha
    • Az Elba ártere (9,24 méteres magasságig) 2.502 ha
  • Zöld területek
    A zöld- és pihenőterületek nagysága 890 ha. Ebből
    • Großer Garten 147 ha
    • Állatkert 12 ha
    • Botanikus kert 3,3 ha
    • Zwinger 6,5 ha
    • Pillnitzi kastély parkja 28 ha
  • Egyéb területek
    • 374 kisebb kert 11783 ha
    • szőlőültetvény 24 ha
    • 58 temető 196 ha
    • 48.589 út menti fa
    • mintegy 828 nyilvános játszótér
    • mintegy 300 ívó és szökőkút

[szerkesztés] Látnivalók

Drezda fő látnivalói a következők:

Az Elba
  • Semper Operaház
  • Zwinger: barokk épületcsoport, amely egy kertet fog közre
  • Frauenkirche: barokk templom
  • Hofkirche
  • Drezdai kastély
  • „A zöld széf”, németül Grünes Gewölbe, ahol a szász koronázási ékszereket bemutatják
  • Régi és új mesterek galériája
  • Széles folyó legelője
  • Brühl terasza, becézik Európa erkélyének is. Egy terasz, mely az Elbára néz.
  • A világ legnagyobb és legrégibb lapátkerekes gőzhajóflottája
  • A Fürstenzug: Ez a világ legnagyobb porcelán képe, mely közel 25.000 meißeni porceláncsempéből áll. A Wettin dinasztiát mutatja be. A kép mellett koronázták a fejedelmeket.
  • Nagy kastélyok: Festung Königstein erőd, Moritzburg vadászház, Pillnitz palota, Eckberg kastély, Albrechtsberg, Meissen (kastélyok)
  • villanegyedek: Blasewitz, Klotzsche, Preussiches Viertel, Wachwitz, Kleinzschachwitz, Weisser Hirsch, Südvorstadt, Wiener Viertel, Strehlen, Waldschlösschenviertel, Grosser Garten, Laubegast, Bühlaupark, Bürgerwiese, Striesen, Plauen, Bühlau, Hellerau, Johannstadt, Tolkewitz, Neugruna, Pillnitz és Radebeul.
  • Európa legnagyobb dixieland fesztiválja
  • Striezelmarkt: a legrégibb német karácsonyi vásár, csak karácsony környékén, Christstollen-t, karácsonyi piramist árulnak.
  • Sok műszaki és művészeti múzeum. Sok kollekció világrekord méretű, például itt található a világ legnagyobb porcelángyűjteménye.
  • A német hadtörténeti múzeum itt található, tárlatai a kőkorszakig nyúlnak vissza.
  • Karl May Múzeum a Radebeul nevű városrészben, az író egykori otthonában.
  • Kék Csoda: történelmi híd, mely a 19. század építészeti csodája volt
  • drezdai függővasút: olyan függővasút, mint a wuppertali függővasút
  • drezdai fogaskerekű
  • Wachwitz drezdai tévétorony: Sajnos a megfigyelőnyílásokat lezárták a tornyon.

A közelben, magasabban helyezkednek el Bannewitz és Rundteil falvak, az Erzgebirge hegység lábánál. Északkeleten található a Bühlau negyed, keleten pedig a Kleinzschachwitz, egy újabb villanegyed. Keletebbre található a Szász Svájc, egy elsődleges hegymászó célállomás. Meissen Drezdától nyugatra található, leghíresebb találmánya az európai porcelán (meisseni porcelán).

[szerkesztés] Testvértelepülések

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  1. ^ http://www.mult-kor.hu/20090626_toroltek_a_drezdai_elbavolgyet_a_vilagoroksegi_listarol Törölték a drezdai Elba-völgyet a világörökségi listáról - mult-kor.hu
  2. ^ Faktum Dresden - Die sächsische Landeshauptstadt in Zahlen 2008
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Drezda témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Légifelvételek a városról témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Drezda”