E. T. A. Hoffmann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernst Theodor Amadeus Hoffmann
ETA Hoffmann 2.jpg
E.T.A.Hoffmann
Született 1776. január 24.
német Königsberg
Elhunyt 1822. június 25. (46 évesen)
német Berlin
Foglalkozása zeneszerző
Bíró
karikaturista
festő

Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (eredetileg Ernst Theodor Wilhelm; Königsberg, 1776. január 24.Berlin, 1822. június 25.) a német romantika egyik kiemelkedő írója, továbbá komponista, zenekritikus, karmester, jogász, grafikus és karikaturista volt. Az Amadeus keresztnevet művészi eszményképe, Wolfgang Amadeus Mozart után vette fel.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apai és anyai felmenői ügyvédek voltak. Hoffmann az egykori Poroszország fővárosában, Königsbergben született 1776. január 24-én. Édesapja, Christoph Ludwig Hoffmann (17361797) is ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1767-ben kötött házasságot unokatestvérével, Luise Albertine Doerfferrel (17481798). Három gyermekük született. 1778-ban a szülők elváltak, az apa magához vette a tízéves Johann Ludwigot, míg az anya két kisebb fiával rokonaihoz, három testvéréhez költözött, akik meghatározó szerepet töltötte be a kis Hoffmann életében. Alap- és középfokú tanulmányait Königsbergben végezte. Az iskolában barátságot kötött Theodor Gottlieb von Hippel-lel, akit 1786-ban ismert meg. Hippelt a testvérének tekintette.

Ugyanitt kezdett jogot tanulni 1792-ben. Az államvizsgát 1795-ben tette le.

Hoffmann karikatúrája önmagáról

Nem sokkal később Glogauba került, ahol nagybátyjánál, Johann Ludwig Dörffernél lakott. Nagybátyja lányával, Minnával 1798-ban jegyezték el egymást.

1800-tól bírósági titkár lett Poznańban, ahol főnökeit élces torzképeivel felbőszítette. Azért áttették Płock-ba és később Varsóba, ahol a franciák bevonulása (1806) véget vetett a porosz kormánynak.

1802-ben felbontották az eljegyzést Minnával, röviddel ezután Maria Thekla Rorer-Trzynskaval házasodott össze. 1805-ben lánya született, aki pár évvel később meghalt.

Hoffmann 1808-ban feleségével Bambergbe költözött, a bambergi színházban karmesteri állást kapott. Innen 1813-ban ugyanilyen minőségben Drezdába ment, ahol zeneműveket, operákat is írt, valamint hozott színre. Végül 1816-ban visszatért a bírói pályára, a királyi kamarai törvényszék tanácsosa lett.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendkívül sokoldalú tehetség volt: elmés rajzoló, hivatott zeneszerző, gazdag képzelettel megáldott költő. Ha megkérdezték, elsőként zenésznek vallotta magát, aztán azt mondta, hogy tud rajzolni és ha kell festeni is, és csak harmadszorra említette meg azt, hogy ír is. Legkiválóbbak költői művei, melyek egyéniségének ellentétes fővonásait hatásosan visszatükröztetik: éles boncoló eszét, mely főleg szatírájában nyilvánul meg, és féktelen képzeletét, mely a világot egészen sajátszerű világításban látta, mely mindent szellemekkel és kísértetekkel népesített be és a leghétköznapibb dolgokat is kísértetiesen megeleveníteni és borzalmas szereplőkké átalakítani tudta. Ritka mesélő erejével elfogadhatóvá teszi a legképtelenebb fikciókat, melyeknek hatása alól az olvasó csak nagyon nehezen tud szabadulni.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hoffmann önarcképe (kb.1810-1820)
  • Az ördög bájitala (Die Elixiere des Teufels; 1815)
  • Diótörő és egérkirály (Nußknacker und Mausekönig; 1816)
  • Éjféli mesék (Nachtstücke; 1817) benne:
    • A homokember (Der Sandmann)
    • A fogadalom (Das Gelübe)
    • Ignaz Denner
    • Die Jesuiterkirche in G.
    • A majoret (Das Majorat)
    • Das öde Haus
    • Das Sanctus
    • Das steinerne Herz
  • Seltsame Leiden eines Theater-Direktors (1819)
  • A kis Zaches, más néven Cinóber (Klein Zaches, genannt Zinnober; 1819)
  • Spielerglück 1819
A Murr kandúr harmadik kiadásának címlapja
  • Szerápioni testvérek (Die Serapionsbrüder) benne:
    • A faluni bánya (Die Bergwerke zu Falun)
    • Doge und Dogaresse
    • Meister Martin der Küfner und seine Gesellen
    • Scuderi kisasszony (Das Fräulein von Scuderi), detektívsztori
  • Brambilla hercegnő (Prinzessin Brambilla) 1820
  • Murr kandúr életszemlélete (Lebensansichten des Katers Murr) 1820
  • Die Irrungen 1820
  • Die Geheimnisse 1821
  • A hasonmás (Die Doppelgänger) 1821
  • Floh mester (Meister Floh) 1822
  • Des Vetters Eckfenster 1822
  • Der unheimliche Gast

Kortársai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz E. T. A. Hoffmann témájú médiaállományokat.