Walter Scott
| Walter Scott | |
| Henry Raeburn (1756–1823) festménye | |
| Élete | |
| Született | 1771. augusztus 15. |
| Elhunyt | 1832. szeptember 21. (61 évesen) |
| Nemzetiség | skót |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | történelmi regény |
| Irodalmi irányzat | romantika |
| Fontosabb művei | Ivanhoe Waverley Rob Roy Puritánok utódai |
| Walter Scott aláírása | |
Walter Scott (Edinburgh, 1771. augusztus 15. – Abbotsford, 1832. szeptember 21.) skót költő, regényíró, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja.
Tartalomjegyzék |
Jelentősége [szerkesztés]
Elsősorban a regénytechnika megújításában és a realista táj- és környezetábrázolásban alkotott maradandót.
Alig van olyan műve, amit ne zenésítettek volna meg operaként.
»Az önző csak magának élt, de végül átok ült reá. A mélybe kétszer szállt alá, nyom nélkül fedte el a rög, lelkéért senki nem könyörög.«
- „A múlt század elején nem volt nála kapósabb író. Senkinek sem volt több olvasója és senkit sem fizettek jobban.” – Voinovich Géza
- „Shakespeare után ő az az angol író, aki legnagyobb hatással volt az egyetemes irodalomra.” – Szerb Antal
Élete [szerkesztés]
Scott skót nemesi családból származott, apja ügyvéd volt, s ő is annak készült. Gyermekkori betegsége következtében az egyik lába lebénult. Az Edinburgh-i Egyetemen jogot tanult, majd apja nyomdokaiba lépve ügyvédnek állt.
Irodalmi pályáját a balladaköltészet tanulmányozásával kezdte, majd fordításokkal folytatta. 1799-ben megjelent népballada-gyűjteménye. Később regényeivel igen sokat keresett és felújította a régi feudális nemesség életmódját. 1818-ban bárói rangot kapott s különböző előlegeket vett fel további regények megírására. Társkiadóként részt vett saját művei kiadásában.
1825-ben súlyos anyagi veszteségek érték, s ezután már csak azért dolgozott, hogy hitelezőit kielégítse. Ez idő tájt derült fény arra is, hogy pályája elején számos történelmi regényt írt álnéven. 1827-ben megjelentette Napóleon életrajzát kilenc kötetben. 1832-ben utat tett a Földközi-tengeren. Nápolyban rosszul lett, majd hazatérve otthonában meghalt.
Művei [szerkesztés]
Történelmi regényei [szerkesztés]
Akkor fordul el a verses elbeszéléstől, mikor feltűnik vetélytársa, Byron. Új műfajt alkot a történelmi regény megteremtésével, világhírét is ennek köszönheti. Regényei középpontjában nem a történelem, hanem a regényes szerelem áll. Mindez azonban határozott, hiteles történelmi háttér megrajzolásával, korfestéssel jár. Tipikus eszköze a sajátságosan romantikus elem: a csoda (wonder), az a csoda, amit a hősök annak hisznek. Scott meglehetősen régészi beállítottságú volt, szenvedélyesen gyűjtötte a különböző középkori tárgyakat, tanulmányozta a szokásokat. Az emberek lelki életének leírásával azonban még nem foglalkozott.
angol és európai középkori regényei:
- Ivanhoe (1820)
- A kolostor (1820)
- Kenilworth (1821)
- Quentin Durward (1823)
- Keresztes vitézek történetei – A jegyesek, A talizmán (1825)
skót történelmi művei:
- Marmion (1808) – elbeszélő költemény
- A tó hölgye (1810) – elbeszélő költemény
- Waverley (1814) – regény
- Rob Roy (1818) – regény
- Puritánok utódai - regény
- Midlothian Szíve (1818) – regény
- A lammermoori nász (1819) – regény
- Puritánok utódai
- Nigel jussa
- Redgauntlet (1824) – regény
- A fekete törpe – regény
Források [szerkesztés]
- Bart István: Walter Scott világa (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980) Recenzió (PORT.hu)
- Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
- Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
- Hegedüs Géza: Világirodalmi arcképcsarnok
- Literatúra
- Szerzői adatlapja Molyon
További információk [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||

