Történelmi regény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A történelmi regény olyan regény, mely valamely történelmi korban játszódik. Főhőse vagy történelmi személy, vagy pedig kitalált alak, de a mellékszereplők közt történelmi alakok is vannak. A regény megírását rendszerint alapos kutatás előzi meg.

Európában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelmi regény a 19. század kedvelt műfaja. Kezdetben a történelmet még csak díszletként alkalmazták benne, a jellemrajzra, az események indokolására nem terjedtek ki a történelmi korszak jellemvonásai. A romantika korában vált igazán népszerűvé; első híres írói közé tartoztak Walter Scott és Victor Hugo.

Számos történelmi regény fontos szerepet játszott abban, hogy Európában feltámadt az érdeklődés a középkor iránt. A Notre Dame-i toronyőr segített elindítani Franciaországban a gótikus műemlékek megmentésére irányuló mozgalmat, ami végül a Monuments historiques alapításához vezetett. A történelmi regény ezenkívül gyakran segítette a nemzeti öntudat kialakulását.

Több szerző azért helyezte történelmi környezetbe regényét, hogy annak mondanivalója elkerülje a cenzúra figyelmét.

Magyar szerzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jósika Miklós Abafija aprólékosan írja le a korabeli kolozsvári környezetet, öltözeteket – de alakjai és a a cselekménybonyolítás a romantika túlzásait hordozza magán. Váltás a 19. század második felében következik be a történelmi regény terén: Kemény Zsigmond műveibeniben már a jellemábrázolásban is megjelenik a történelmi vonás.

A leghíresebb magyar történelmi regények szerzői Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond és Móra Ferenc.

Konferencia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Van-e kortárs történelmi regényünk? - konferencia-előadás (A Magyar Írószövetség Kritikai Szakosztályának tanácskozása, Szombathely, 2003. szeptember 23-24.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]