Regény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja. A mű középpontjában egy történet áll. Formája elsősorban próza, korábbról ismerünk azonban verses regényeket is. Jellemzője a nagy (több száz, esetenként több ezer oldalas) terjedelem.[1] A regények – fajtájuk, témájuk, és nem utolsó sorban szerzőjük képességének függvényében – változatos arányban állítják fókuszba magát a cselekményt, a fizikai és társadalmi környezetet, az egyes szereplők érzés- és gondolatvilágát, illetve a jellemek fejlődését.

Elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény kifejezés a rege szóból ered. A szót Szemere Pál alkotta a magyar nyelvújítás idején, és Jósika Miklós terjesztette el. Azt megelőzően a román elnevezést használták, amely a francia roman szó átvétele volt: így nevezték azokat a nem vallásos tárgyú, terjedelmesebb, szórakoztató prózai műveket, amelyek nem latin nyelven íródtak, hanem a nép nyelvén.A francia roman szó a késő latin loqui Romanice („rómaiul beszél”) kifejezésből ered, ami a vulgáris latinból lett újlatin utódnyelvekre utalt, szembeállítva őket a klasszikus latinnal. A középkorban az ófrancia romant szó és provanszál, olasz, spanyol megfelelői (romanz, romanza, romance) az e nyelveken született költészetre értődtek, majd jelentésszűkülés révén a verses regényre (román), illetve és egyes rövidebb elbeszélő költeményekre (románc).[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény az irodalommal egyidős műfaj, találunk példát az ókorban, a középkorban és az újkorban egyaránt. A regény mégis elsősorban a modern polgárság sajátja, a 18., 19., de leginkább a 20. század műfaja. Az első regény a zarándok útja című mű volt amit John Bunyan írt 1678 februárjában.

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vannak továbbá dokumentumregények, sci-fi-, és fantasy-regények, parabolaregények és szórakoztató regények, vagyis lektűrök. A regénynek számos más típusát különböztették meg a régmúltban és vélhetően még többet fognak a jövőben.

A legnépszerűbb regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi lista a Magyarországon legnépszerűbb regényeket tartalmazza a Magyar Televízió 2005-ös A Nagy Könyv című országos közönségszavazása szerint.

Az első tíz népszerűség szerint:

  1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok
  2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
  3. Szabó Magda: Abigél
  4. George Orwell: 1984
  5. Jókai Mór: Az arany ember
  6. Alan Alexander Milne: Micimackó
  7. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
  8. J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
  9. Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
  10. Mihail Afanaszjevics Bulgakov: A Mester és Margarita

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A novellánál hosszabb, de az „átlagos” regénynél rövidebb terjedelmű prózák megjelölésére a kisregény szó használatos.
  2. Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a regény címszót a Wikiszótárban!