Gyermek- és ifjúsági irodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyermekirodalom a gyermekek, a komolyabb művek befogadására még éretlen fiatalok számára írt, az ő igényeiket kielégítő szépirodalmi művek összessége. A gyermekirodalom alkalmazott irodalom is. Gyermek, ill. ifjú főhőse van a legtöbb (ilyen) gyermekirodalmi műveknek.

A német Kinder- und Jugendliteratur fogalmához hasonlóan magyarul is gyakran együtt említik a két korosztálynak szóló műveket, míg az angol, francia és az orosz nyelv csak a gyermekirodalom kifejezést használja. Az ifjúsági irodalom kifejezés mellett lassan kezd meghonosodni a kamaszirodalom, kamaszkönyv fogalma is, amely a gyermekirodalom és az ifjúság irodalom között helyezkedik el.

Az gyermek- és ifjúsági irodalom fogalmának tágabb értelmezésében ide soroljuk az ismeretterjesztő irodalmat is, valamint a szórakoztató irodalom és az ismeretterjesztés határmezsgyéjén elhelyezkedő sci-fit is.

Helye az irodalom egészében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermek- és ifjúsági irodalom a korszerűbb felfogás szerint a nemzeti irodalom és világirodalom integráns része, míg egy másik megközelítés csak mint a pedagógia szolgálatába állítható alkalmazott irodalmat tartja számon. Ez utóbbi felfogás szerint gyermek- és ifjúsági írónak lenni külön státusz, s szükség van a gyermek- és ifjúsági irodalomnak saját intézményrendszerre is. Hazánkban azonban sem intézményrendszer, sem saját elméleti-kritikai fórum nincs; részben soha nem is alalkult ki, részben pedig már megszűnt.

Sajátosságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermek- és ifjúsági irodalom normái hasonlóak a felnőttirodaloméhoz, ám olyan sajátosságokkal bírnak, melyek betartására különösen ügyelni kell.

A gyermekirodalom lírai és epikai csoportra osztható, azaz gyermekversekre és mesékre. A gyermekköltészet sajátja a nyelvi szépség, ritmikusság, énekelhetőség, az érzelmek tiszta megjelenítése. A mesék rácsodálkoztatják a gyermeket a világra, élesen elkülönülnek az ellentétpárok (jó–rossz, szép–csúf), s a jó gyermekmese vége mindig pozitív kicsengésű. A gyermekirodalom inkább összművészeti, mint az ifjúsági és a felnőttirodalom. Testvérműfajaival együtt jelenik meg a mesében, bábozásban, éneklésben stb.

Az ifjúsági irodalom érdekessége, hogy egyrészt számos, korábban felnőtteknek írt mű mára az ifjúsági irodalom része lett (Swift társadalmi szatírája, a Gulliver utazásai, Gárdonyi történelmi regénye, az Egri csillagok vagy Verne utopisztikus művei), másrészt ennek fordítottja is igaz, sok eredetileg ifjúsági műnek induló, de másképp sikeredett alkotás komoly irodalmi elismerésre tett szert (például Kodolányi János Vízözönje, Lewis Carrolltól az Alice Csodaországban vagy J. R. R. Tolkientől A hobbit vagy A Gyűrűk Ura).

A jó ifjúsági irodalom nem unalmas, különösen figyel a nyelvi szabályok betartására, szabatos, világos, nem félrevezető az élet, a történelem, a természet és a nyelv törvényeit illetően. Az ifjúsági irodalomban kevesebb mű születik mint a felnőttirodalomban, mivel nehezebb művelni, „jó” ifjúsági művet írni; azonkívül számos országban alacsonyabb az elismertsége és anyagi megbecsültsége is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor: Aiszóposz (Ezópusz) Phaedrus: Lejegyezte, verses formába öntötte, latinra fordította Aiszóposz műveit, valamint írt Aiszóposzról is történetet) => fabula. Ilyen történetek pl. A szőlő és a róka, Aiszóposz és a rossz író.

XVII. század: La Fontaine: A róka és a holló, A róka és a gólya, A tücsök és a hangya. Cervantes: Don Quijote Az első mesegyűjtés Charles Perrault nevéhez kötődik Franciaországban. Címe: Lúdanyó meséi (1697).

XVIII. század: Daniel Dufoe: Robinson Crusoe (mindenki megírta a saját hasonló történetét) Jonathan Swift: Gulliver utazásai Voltaire: Candide

XIX. század: A mesegyűjtés kora. Ármin és Brentano (német területeken gyűjtöttek) Jacob és Wilhelm Grimm (gyermek és családi mesék) Megjelenik a romantika és a regényesség: Charles Dickens: Twist Olivér, Karácsonyi ének, Copperfield Dávid Heriett Beecherstowe (amerikai): Tamás bátya kunyhója Lewis Carroll (angol): Alíz csodaországban, Alíz tükörországban (Kosztolányi fordításában Évike csodaországban) Jules Verne két irányban is újított. Behozta a tudományos-fantasztikus regényeket a köztudatba: Nyolcvan nap alatt a Föld körül Némó kapitány Utazás a Föld középpontja felé Valamint un. utaztató regényeket is írt, pl.: Két évi vakáció Grand kapitány gyermekei

Főként fiús regények: J. F. Cooper: indiánregények (Az utolsó mohikán) Mark Twain: Tom Savyer, Hackleberry Finn, A koldus és királyfi R. L. Stewenson: kalózregények (A kincses sziget, A fekete nyíl)

Oscar Wilde (XIX. század vége XX. század eleje): sok mese fűződik a nevéhez.

XX. század: Eric Kästner: Május 35., A két Lotti, A repülő osztály, Emil és a detektívek Jack London: A vadon szava, Fehér agyar Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása Mathew Barrie: Pán Péter F. H. Burnet: A kis lord, a Titkos kert, A padlásszoba kis hercegnője F. L. Baum: Óz a nagy varázsló A. A. Milne: Micimackó

A 20. század végén, 1997-ben kezdődött J. K. Rowling Harry Potter regényfolyama, mely visszavezette a gyermekeket az olvasáshoz az egész világon.

Magyar irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mesék, gyermekversek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar gyermekirodalom olyan remekműveket tart számon, mint Petőfi Sándortól a János vitéz, az Arany Lacinak, József Attilától az Altató, Weöres Sándor gyermekversei, Benedek Elek mesevilága, valamint mások művei, melyek nem ritkán humoreszkek, szójátékok, nyelvi tréfák.

A legismertebb gyermekversek

A legnépszerűbb mesekönyvek[1]

Ifjúsági művek, kamaszkönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar ifjúsági irodalom gyöngyszemei között tartjuk számon Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem és Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című művét, Fekete István több regényét (sok állatregényét, például a Vukot és a Bogáncsot, azonkívül a Tüskevár, a Téli berek, A koppányi aga testamentuma és a kevésbé ismert Végtelen út című regényeket). A kamaszirodalom klasszikus alkotásai Csukás István Keménykalap és krumpliorr című regénye, valamint Janikovszky Éva könyvei és Szepes Mária lányoknak szóló Pöttyös Panni-regényei. Újabban Böszörményi Gyula Álomfogó-regénysorozata („a magyar Harry Potter”) arat nagy sikert a magyar serdülők körében, Erdélyben pedig Csire Gabriella eposz- és mítoszfeldolgozásai.A 60-as 70-es 80-as években íródott ifjúsági regények közül sok szól lakótelepi gyerekekről. Nagyon népszerű ifjúsági könyvek írója Leiner Laura, aki egy világhírű könyvsorozat szerzője (A Szent Johanna Gimi 1.-8.). Ezeken kívül még írt jó pár könyvet, de említésre 'méltó' még a Bábel, és az Akkor Szakítsunk.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]