Egri csillagok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egri csillagok
Egri no.jpg
Székely Bertalan Egri nők című festménye [1]
Szerző Gárdonyi Géza
Ország magyar Magyarország
Nyelv magyar
Téma magyar történelem
Műfaj történelmi regény
Kiadás
Kiadás dátuma 1901
Média típusa könyv
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben

Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005-ben, „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb regényének megválasztása volt, a Magyarország legkedveltebb regénye 2005 címet nyerte el.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az író sírjának gerendakeresztjére végakarata szerint, ezeket a szavakat vésték: „Csak a teste!

A mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, 1901-ben jelent meg könyvalakban. Ez volt egyúttal az író első nagyregénye is. Előzménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei iránt.

Műfaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Történelmi regény (szerelmi szálakkal): A múlt felé forduló művet a romantikus, fordulatos cselekményszövés jellemzi. A hősi és dicső győzelem kerül a történet középpontjába. A főhőse a sok kalandot átélő Gergely diák. A hősi, romantikus regényműfajban Jókai Mór és Rákosi Viktor A korhadt fakeresztek című írása mellett a harmadik legjelentősebbnek tartott alkotás. (2) Az író néhol a sejtetés, a homályos utalgatások eszközével él:
A cigányasszony odaült a tűzhöz, összekotorta a parazsat, és fekete, apró magvakat szórt reá… – A kezét… – mondotta néhány perc múlva a cigányasszony Dobónak. Dobó odanyújtotta. A cigányasszony fölemelte az arcát az égnek. A szeme fehérével nézett fölfelé. És remegő ajkakkal beszélt:
– Vörös és fekete madarakat látok… Szállanak egymás után… Tíz… tizenöt… tizenhét… tizennyolc…
– Ezek az éveim – mondotta Dobó.
– A tizennyolcadik madárral egy angyal repül. Leszáll hozzád, és veled marad. Kendőt rak a homlokodra. A neve Sára.
– Eszerint Sára lesz a feleségem. No, szép vénlegény leszek, mikorra megtalálom Sárát!
– A tizenkilencedik madár vörös. Sötét, villámos felhőt hoz magával. A földön három nagy oszlop eldőlt.
– Buda? Temesvár? Fehérvár? – kérdezi Dobó tűnődve.
– A negyedik is lángol már, te fenntartod azt, noha kezedre, fejedre záporként hull a tűz.
– Szolnok? Eger?
– A huszadik madár aranyszínű. A nap sugaraiba van öltözködve. A fején korona. A korona egy gyémántja az öledbe hull.
– Ez jót jelent.
– Aztán megint vörös és fekete madarak szállanak egymás után. De sötétség következik… Nem látok többé semmit… Lánccsörgést hallok… A te sóhajtásodat… Összerázkódott, és elbocsátotta Dobónak a kezét.
– Eszerint börtönben halok meg – szólt Dobó összeborzongva.
– részlet a regényből
  • Ifjúsági regény: Az Egri csillagok azonban történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.

Forrása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gárdonyi Géza forrásai közt említhető Tinódi Lantos Sebestyén Egervár viadaljáról (1553) írt éneke s az ebből készült Eger summája (1553). A lantos maga is felbukkan a műben, a 2. rész 9. fejezetében Mohács vesztét idézi meg.

Valami különös volt az éneklése. Inkább elbeszélés volt az éneke, mint dalolás. Néha végigénekelt egy sort, a másikat csak szóval mondta el, a kobozra hagyva a dallamot. Néha csak az utolsó sor végét fogta énekhangra. A szeme az éneklés alatt maga elé merült, s olybá tűnt fel az előadása, mintha csak magát tudná a teremben, s magának énekelne. De az ő együgyű versei, mint Gábor pap egyszer megjegyezte, ha olvasva darabosak és minden művészet nélkül valók is, az ő ajkán szívet indítóan szépen hangzottak. A szavaknak más értelme kelt az ő ajkán. Ha ő azt mondta: gyász, akkor elsötétült minden a hallgatók szeme előtt. Ha azt mondta: harc, látták az öldöklő dulakodást. Ha azt mondta: Isten, a fején érezte mindenki az Isten fényességét.

– részlet a regényből

Témája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Tűzkerék” rekonstruált példánya

A mű tárgya a történelmi eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár 1552-es ostroma szolgál fő témájául.

A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen.

A vár bevételét követően az óriási haderő[2] Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-étől többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.

Az iszlám hódítás veszélye miatt az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli európai közvélemény. A 16. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, Észak-Magyarország védőbástyája volt és védte a hadi utat, amely a Királyi Magyarországot és Erdélyt kötötte össze. Az 1560-as évek végére lényegében Egernél meg is merevedett az a határvonal, amely a keresztény Európát elválasztotta az iszlám Oszmán Birodalomtól, amely azután – kisebb változásokkal – megmaradt egészen a török kiűzéséig. Ezzel lezárult a török–magyar várháborúk „klasszikus korszaka”.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. A szerző a művet öt fejezetre osztotta.

1. rész: Hol terem a magyar vitéz?

1533-ban Gergő és Vicuska fürdik a Mecsek mélyén egy kis patakban. A Szürkét legeltetik, de előbukkan Jumurdzsák török janicsár aga (később dervis, majd bég). Ő elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító szekéren viszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék megszöknek a szürkével, ahol véletlenül Jumurdzsák lovát is viszik, a nyeregében a talizmánnal. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló nyergébe rejtett pénzzel, ahol megdicsérik őket. A török csapat megostromolja a Keresztesfalvát, de visszaverik őket. Jumurdzsák életét Gábor pap megkíméli, de elveszi tőle az amulettjét. Mivel Gergő anyját megölik a törökök, ezért Gergő - előbb Dobó Istvánhoz, majd Gábor paphoz kerül. A fiút a pap hazaviszi a falujába - Kishidára -, amit szinte teljesen elpusztítottak a törökök. Gergő később Szigetvárra kerül Török Bálinthoz.

2. rész: Oda Buda!

Gergely egy levélben megkapja Gábor paptól Jumurdzsák amulettjét, gyűrűjét. 1541-ben a török Buda felé indul. Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, ám összetéveszti az agával, újból fogságba esik, de a török táborban meghal. Gergely is fogoly lesz Tulipánnal együtt, de Hajván segítségével megszökik. Éva udvarhölgy a királyné udvarában. Buda csellel török kézre kerül, és Török Bálint fogságba esik.

3. rész: A rab oroszlán

Mekcsey felkeresi Gergelyt, elmondja, hogy Évát Izabella királyné máshoz akarja feleségül adni. Gergely az utolsó pillanatban megszökteti szerelmét az erdélyi Gyaluról. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey - Matyi szolgával - elindulnak Sztambulba, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Jumurdzsák végig a nyomukban van. A szöktetés nem sikerül, Gergelyéknek menekülniük kell. Szárazföldi úton - olasz énekesnek álcázva magukat - térnek vissza Magyarországra Veli bég seregével.

4. rész: Eger veszedelme

Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely 6 éves fiát, mert vissza akarja szerezni a talizmánját. Gergely királyi főhadnagy közben már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete után kiderül a gyermek elrablása. Gergely egy éjszakai támadást szervez, és rátalál a kémükre, aki fontos információkat közöl velük.

5. rész: Holdfogyatkozás

Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulást tervez, de amikor a törököket bevezeti a várba, elfogják, később az árulásért fölakasztják. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje elől. A döntő ostrom előtt a várban mindenki felkészült a halálra. A katonák, az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái azonban megtörik a törökök harci kedvét. Évának egy török asszony elhozza a fiát saját gyermekéért cserébe, aki az egyik kirohanás zsákmányával került a várba. A török elvonul Eger alól.

Írói módszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerző önállóbban készült fel regénye megírására mint a régebbiekre. Utánaolvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget megnézze, amit leírt művében. A mű megírása előtt rengeteg jegyzetet készített. Az alkotás végén találhatunk egy török szavak és kifejezések magyarázatát tartalmazó listát.

A várvédők esküje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eger vára a 16. században

„- Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és a királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!”

– Gárdonyi Géza: Egri csillagok Móra Könyvkiadó - Kárpáti Kiadó, Budapest - Uzsgorod, 1980 (304 oldal)

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műben valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Valós szereplői romantikus, eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásukból, személyiségükből a példamutató tetteket emeli ki az író, míg negatív történelmi szerepükről nem tesz említést. A regény végén helyet kapott egy lista a várvédő egri hősök névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe. Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a királyné udvarának leírásában is (például Zrínyi Miklós, Tinódi Lantos Sebestyén, Szapolyai István, vagy a királyné).

Valós főszereplők:

A Héttorony erőd korabeli képe
  • Bornemissza Gergely (15261555. január után) királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe. Már Tinódi utal tűzszerészi, haditechnikai fortélyaira. 1553-ban Eger várának kapitányává nevezték ki. 1553. október 17-én a törökök elfogták és Isztambulba vitték. „Felesége 1555. januárban levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében” – a Magyar életrajzi lexikon szerint. Az egri ostrom után a regényben sorsa befejeződik, ez a mű csúcspontja, a főhős diadala.
  • Cecey Éva: Egyes nézetek szerint Bornemissza Gergely felesége volt a valóságban is, mások szerint azonban nem ő volt a felesége, bár valóban létezett.[forrás?] Fiktív személy, regényalak. Bornemissza Gergely gyermekkori társa, később a felesége. Bornemisszának egyébként a valóságban két felesége is volt, Fügedi Erzsébet és Sygher Dorottya, „az Én szerelmes feleségem, Dorkó asszon”, ahogyan egyik levelében írta. Cecey Éva viszont az írói fantázia szülötte. Beszélő utcanevek Egerben - Cecey Éva életrajza
  • Mekcsey István (? – Sajóvárkony, 1553) birtokos nemes, 1551-52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt. Az egri győzelem után lemondott rangjáról, de 1553. március végéig ő lett a vár gondnoka. „Katonái és a lakosság közti csetepatéban lelte halálát” – ez azonban a regényben már nem szerepel.

További szereplők:

Janicsár tisztek

Jumurdzsák, Cecey úr, Bálint pap, Gábor pap, I. Szulejmán szultán, Tulipán, Werbőczy, Izabella királyné, Török Feri, Török Jancsi, Tinódi Lantos Sebestyén, Ali aga, Gergely édesanyja, Vica édesanyja, Maylád István, Komlósi Antal, Bolyky Tamás, Sárközi, Móré László, Veli bég, Matyi (kocsis), Hajván (Manda bég), Zrínyi Miklós, Zoltay István, Fráter György, Margit, Kocsis Gáspár, Fügedy, Török László, Mohamed, Szelim, Soncy Szaniszló, Fürjes Ádám, Varsányi Imre, Balázs apród, Kristóf apród, Hegedűs hadnagy.

Nemcsak személyek, de tárgyak is fontos, állandóan visszatérő szerepet játszanak a műben, például Jumurdzsák amulettje, a gyűrű.

Ahogy megmozdult, megérezte, hogy valami kicsúszott a zsebéből. Fölvette és megbámulta. Aztán, hogy rátapintott, eszébe jutott, hogy a török talizmánja az. A kis selyemzacskóban valami keménykedett. Fölhasította a kardjával, hát egy gyűrű fordult ki belőle. A gyűrű köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő, vagy sötét gránát vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga kőből hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag.

– részlet a regényből

Kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gárdonyi Géza: Egri Csillagok, rováskiadás, 2009.

A regényt idegen nyelvekre is lefordították (a német kiadás címe Sterne von Eger, [3] az angolé Eclipse of the Crescent Moon [4]). Létezik továbbá bolgár, cseh, eszperantó, észt, finn, holland, horvát, lengyel, litván, orosz, örmény, román, szlovák, szlovén, ukrán, vietnami[5] valamint kínai fordítása is.[6] Rovásos kiadása 2009-ben jelent meg.[7] 2013-ban, Gárdonyi születésének 150. évfordulója alkalmából török nyelvre is lefordították.[8]

Utóélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Ez a mű az első olyan írói vállalkozások egyike, amely nem a regényeset akarja megmutatni a múltban, hanem a valóságosat” – írta róla Szathmáry Éva szerző.

"Legterjedelmesebb, egyes részleteiben kitűnő, de egyúttal legaránytalanabbul szerkesztett regénye" (1) – Szilágyi V. Ferenc szerző véleménye szerint.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (1) Szilágyi V. Ferenc, 185.
  • (2) MIT, Gárdonyi Nagyregényei

Gárdonyi számtalan kiadást megélt regénye az utókor szöveggondozási pontatlanságai és olykor szándékos szövegrontások miatt nem mindig az író szándéka szerinti formában került az olvasók kezébe.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Székely Bertalan: Egri nők
  2. Gárdonyi a romantikus regényekhez hasonlóan korabeli túlzó számadatokat vesz alapul és a török had létszámát 200 ezresnek írja le. Jelenkori ismereteink szerint csupán ötször kisebb had ostromolta Eger várát, bár a várvédők számát figyelembe az is jelentős túlerő.
  3. Gárdonyi Géza (1863-1922): Egri csillagok (német) Sterne von Eger / Géza Gárdonyi ; [… übers. von Mirza von Schüching] ; [Ill. von Győző Vida]. - 18. vollst. und überarb. Aufl. - [Budapest] : Corvina, 2005. - 638 p. : ill. ; 20 cm ISBN 963-13-5482-2 kötött : 2990,- Ft, magyar irodalom - regény - fordítás
  4. Gárdonyi Géza (1863-1922): Egri csillagok (angol) Eclipse of the crescent moon : a tale of the siege of Eger, 1552 / by Géza Gárdonyi ; [transl. and with an introd. by George F. Cushing] ; [… graphics by Győző Vida]. - 7. ed. - Budapest : Corvina, 2005. - XVII, 560 p. : ill. ; 20 cm, ISBN 963-13-5481-4 kötött : 2990,- Ft, magyar irodalom - regény - fordítás
  5. Magyar irodalmi művek fordításai
  6. A kínai nyelvű kiadás az egri várban, a Hősök terme melletti kiállítóteremben, a földszinten tekinthető meg.
  7. Gárdonyi Géza (1863-1922): Egri csillagok (székely-magyar rovással) Budapest, Imagent Kft., 2009, ISBN 978-963-06-7107-1
  8. [1]