Fráter György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fráter György
Fráter György MTA.jpg
Született
1482
Horvátország
Elhunyt
1551. december 16. (69 évesen)
Erdély
Foglalkozása politikus
pap

Fráter György aláírása.jpg
aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fráter György témájú médiaállományokat.

Fráter György vagy György barát, (atyja családi nevén Utješenović (Utyeszenovics) vagy Utješenić (Utyeszenics), anyja családi nevéről Martinuzzi, Kamičić, Horvátország, 1482. június 18.Alvinc, 1551. december 17.), köznyelven a „fehér barát”, pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.

Az Erdélyi Fejedelemség megszervezője. A 16. század második felében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. 1541 előtt Erdély nem volt önálló ország. Területéhez a leválasztott részek tartoztak (Partium). A lakosság vallási téren is megosztott volt. A magyar vármegyék, a székely és a szász székek alkották a három nemzetet. Rendi szervezetük elütött egymástól. Az új állam vezetője névlegesen János Zsigmond fejedelem volt, de a legfontosabb döntéseket Fráter György hozta. Külpolitikailag Erdély nem volt független, hűbérura a szultán volt, akinek adót fizetett. Fráter György 1551-ben lemondatta János Zsigmondot a trónról és Erdélybe Habsburg-katonaságot hívott, erre a török támadásba lendült. Ezért I. Ferdinánd király meggyilkoltatta.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fráter György az ippi, érkeserűi, rogozi, bélmezei Fráter család leszármazottja, amely egy ősi magyar nemes család, az Árpád-kori száznyolc nemzetségek egyikéből a Dobra hadból (genus) származik.[1][2] V. István király 1265. évben nemességre emelte a családot, s 1273. évben új adományképen Kezy földjét adta nekik.[1][2] Az 1300-as években a család három ágra vált szét (Nagy-Kezy, Mátyuka-Kezy és Kis-Kezy), mely ágakból Nagy-Kezy ág 1475 körül kihalt.[3] A Mátyuka-Kezy ág Horvátországba került és őse az Utjesenich-eknek,[1] mely nevet (utjesenich = placator, consolator [vigasztaló]) érdemeivel szerezte az Utjesenich család egyik őse Verancich szerint:

a háborúk és szűk termés miatt sanyarú időszakban bőkezűsége által a nép iránt úgy tűnt fel, mint enyhítője és vigasztalója az elnyomorodott népnek, s egyszersmind fegyverrel a közbátorság és csend előmozdítására nézve is jótékonyan hatott.[3]

A Szapolyai-család szolgálatában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

COA cardinal HU Martinuzzi Gyorgy.png

Corvin János udvarában nevelkedett, majd 1504-ben Szapolyai István nádor özvegyéhez, Tescheni Hedvig hercegnőhöz került apródként. Innen Szapolyai János erdélyi vajda (később magyar király) szolgálatába állt katonának, majd belépett a Pálos rendbe. A sajóládi pálos kolostorban volt novícius. Négyéves képzést követően a pálos rend egyik legtudósabb szerzetese lett, akit méltónak találtak arra, hogy a lengyelországi testvérmonostor, a híres częstochowai Jasna Góra-i kolostor perjeli méltóságát betöltse. Amikor János király menekülni kényszerült Ferdinánd hadai elől, magával vitte Lengyelországba, már mint a sajóládi kolostor perjelét. Ő szervezte meg János király hazatérését.

1528-ban az I. Ferdinánd hadai elől Lengyelországba szorult Szapolyai János király szolgálatába fogadta, és főleg diplomáciai feladatokkal bízta meg. Rövidesen ő lett János király legbizalmasabb tanácsosa. 1534-től váradi püspök. A két részre szakadt ország egyesítésére törekedett. Nagy része volt az 1538-i váradi béke megkötésében. 1540-ben János halála után a csecsemő János Zsigmond gyámjaként az ország kormányzója lett.

Az ország kormányzója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1541 májusában megvédte Budát az ostromló császári csapatokkal szemben. Miután azonban a megérkező törökök csellel elfoglalták Buda várát, Izabella özvegy királyné fiát megfosztották magyar királyi címétől, és elismerték Erdély fejedelmének, ettől kezdve György barát a török hódítók kiszorításának lehetőségét a Habsburg-fennhatóság alatti egyesítésben látta, és 1541. december 29-én Gyalun megegyezett I. Ferdinánddal a váradi egyezmény végrehajtásában. Eközben György barát előbb csak kincstartói, 1542-ben helytartói minőségben megszervezte Kelet-Magyarországot, akaratlanul is előkészítve a későbbi Erdélyi Fejedelemség létrejöttét.

Az Erdélyi Fejedelemség vezető politikusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kardinalpallium.png
Fráter György
Martinuzzi (Fráter) György
Fráter György meggyilkolása - rézmetszet

1551-ben Izabella királynét és fiát, János Zsigmond fejedelmet György barát lemondatta. Izabella szülőhazájába, Lengyelországba távozott. György barát Erdélyt átadta Ferdinánd király megbízottainak. Jutalmul Ferdinánd kinevezte őt erdélyi vajdává, esztergomi érsekké és III. Gyula pápánál bíborosi kinevezést eszközölt ki számára. III. Gyula pápa 1551. augusztus 9-én adta neki a bíborosi kalapot. Ferdinánd hadai azonban nem bizonyultak elegendőnek a török támadás kiverésére, s V. Mircse havasalföldi vajda betört Dél-Erdélybe, II. Illés moldvai vajda pedig Székelyföldre.

Fráter György különböző rendű és rangú erőkből álló hadával a délről benyomult, Mircsét és az őt támogató török előhadakat megverte, a moldvai vajda pedig kimenekült az országból, és a budai pasa erői sem merték átlépni a határt.

Közben egy kb. 9 000 fő osztrák-német-cseh-spanyol-olasz-magyar katonákból álló császári sereg érkezett Erdélybe, Giovanni Battista Castaldo gróf itáliai zsoldosvezér, császári biztos parancsnoksága alatt, ez a sereg a magyar rendekkel, Báthory és Nádasdy magyar bandériumaival közösen harcolva szorították vissza a törököket. Lippát is sikerült visszafoglalniuk a töröktől. A lippai török várőrség katonáinak a „Fehér Barát” szabad elvonulást engedett, e tette azonban meghökkentette a helyi ismeretekkel nem rendelkező spanyol-olasz Castaldót, aki ettől kezdve gyanakodott rá, és gyanúját (miszerint György barát összejátszana a törökkel) jelentette Bécsbe, Ferdinánd királynak (és valószínűleg magának V. Károly császárnak) is.

Meggyilkoltatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barát, hogy időt nyerjen, tárgyalásokat kezdett a délvidéki pasákkal, mire a benne árulót sejtő császári parancsnok, Castaldo I. Ferdinánd beleegyezésével alvinci kastélyában 1551. december 17-én meggyilkoltatta. Castaldo az orgyilkosság végrehajtására a bíbornok titkárát, az olasz Marco Aurelio Ferrarit bérelte föl. György barátot az alvinci kastély nyugati bástyájában berendezett kastélykápolnában gyilkolták meg Castaldo császári biztos bérencei: György barát titkára Marco Aurelio Ferrari, Sforza-Pallavicini generális és emberei - Antonio Ferrari, Lorenzo Campeggi, Giovanni Munino, Mercada, Scramuccia és két spanyol - két puskalövéssel és 75 szúrással. 69 éves volt. A „Jézus Mária!” kiáltással összeroskadó főpap hulláját megcsonkították, fülét, melyről azt tartották, hogy születésétől fogva szőrös volt, levágták, hogy a királyhoz küldjék. Aztán ott hagyták vérében fagyva a szoba padlóján, ahol holtteste hetven napig hevert temetetlenül, majd a gyulafehérvári káptalan emberei a Szent Mihály székesegyház kriptájában temették el 1552 februárjában. „Teteme végre helyet kapott a gyulafehérvári templomban, ahová néhány barátja szállította, a templom nagyobb hajója közepén a Hunyadi Corvin János királyé mellett, kősírban helyezték el, melyet utoljára Ferdinánd költségén Castaldo rakatott.”

Az alvinci kastély kapuja 1900 körül (képeslap)
Az alvinci kastély romjai 2009-ben

A merénylet utóélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Castaldo gróf jelentést tett Ferdinánd királynak, aki a felelősséget magára vállalta, és 87 pontból álló vádirattal követet küldött III. Gyula pápához, hogy magát és kapitányait kimentse, egyben Fráter György árulását bebizonyítsa. Mivel a György barát bíborosi rangot viselt, magas rangú egyházi személy volt, ezért Bécs és Róma között igen komoly bonyodalmak keletkeztek. A pápa aligha adott hitelt a vádaknak, sőt erősen gyanakodott Castaldóra és Ferdinándra is. Utasítására Geronimo Martinengo nuncius és Bondenarius bécsi prépost 1553. márciusa és 1554. márciusa között összesen 139 tanút hallgatott ki az ügyben. A négy bíborosból álló vizsgálóbizottság Ferdinánd állandó sürgetése mellett, hosszú vonakodás után 1555. február 14-én hozott ítéletet a pápa nevében, azzal az indoklással, hogy a gyilkosságot „Krisztusban legkedvesebb fiunknak, Ferdinánd római királynak parancsából” követték el, ezért a királyt (mint egyedül Istennek felelős, felkent uralkodót) és a gyilkosságban résztvevőket, illetve valamennyi segítőjüket felmentették.

A per érdekessége, hogy a gyilkosok vádolták be az áldozatukat, a kihallgatandó tanúk névsorát ők maguk állították össze, ezek közé Izabella anyakirályné neve is bekerült, de az ő kihallgatására végül nem került sor.

Sforza-Pallavicini generálist később elfogták a törökök a palásti csatában, gyalogoltatva és bottal verve hajtották el Isztambulig, ahol 16 000 aranyat fizettettek vele váltságdíjként. Marco Aurelio Ferrari, Fráter György titkára egy Itáliában elkövetett gonosztett miatt akasztófára került. Mercadának dulakodás közben a jobb kezét vágták le, később egy vadászaton széttépte egy vadkan. Scramucciát a saját katonái vagdalták össze. Giovanni Muninónak Piemontban fejét vették.

Tisztségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fráter György sírja.

Nagyszerű katonai, papi, politikai diplomáciai képességekkel rendelkezett. Számtalan tisztséget töltött be: volt királyi tanácsos, helytartó, kormányzó és erdélyi vajda. Életének utolsó évében megkapta az esztergomi érseki méltóságot, és a bíborosi rangot is. Fiatalon még Corvin Jánost szolgálta, később Szapolyai János királyt.

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Várdai Pál
Esztergomi érsek
1551
Utódja:
Oláh Miklós

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. (Hozzáférés: 2013. december 30.)
  2. ^ a b Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. (Hozzáférés: 2013. december 30.)
  3. ^ a b Fráter-család. (Hozzáférés: 2013. december 30.)


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fráter György témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]