1526

1526 más naptárakban
Gergely-naptár	1526
Ab urbe condita	2279
Bahái naptár	-318 – -317
Berber naptár	2476
Bizánci naptár	7034 – 7035
Buddhista naptár	2070
Burmai naptár	888
Etióp naptár	1518 – 1519
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1581 – 1582
Shaka Samvat	1448 – 1449
Kali juga	4627 – 4628
Holocén naptár	11526
Iráni naptár	904 – 905
Japán naptár	2186 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4222–4223
Kopt naptár	1242 – 1243
Koreai naptár	3859
Muszlim naptár	932 – 933
Örmény naptár	975 ԹՎ ՋՀԵ
Thai szoláris naptár	2069
Zsidó naptár	5286 – 5287

Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század

Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek

Évek: 1521 – 1522 – 1523 – 1524 – 1525 – 1526 – 1527 – 1528 – 1529 – 1530 – 1531

Események

Határozott dátumú események

• június 1. – A július 2-ára szóló tolnai hadbaszállási parancs megfogalmazása. (A mozgósítási parancsot három hétig nem kézbesítették ki mindenüvé, majd annak végrehajtása – a kikézbesítés után – nem történt meg.)
• július 2. – I. Szulejmán oszmán szultán Nándorfehérvárhoz érkezik.
• július 5. – Tomori Pál kalocsai érsek és bácsi ispán utasítja Várdai Mihály és Zoltai János bodrogi ispánokat, hogy a megye nemesi felkelését és a jobbágyok ötödrészét a péterváradi rév védelmére küldjék, hogy ott megvédhessék Bács és Bodrog megyéket. (8-án már a megyét utasítja, hogy még azon az éjjel valamennyi nemes és jobbágy egyenként a péterváradi révnél legyen.)
• július 11. – A szultán Belgrádból átkel Zimonyba.
• július 28. – Alapy György bán vezette maroknyi várvédők – kétheti ostrom után – kénytelenek a török túlerővel szemben feladni Pétervárad várát.
• augusztus 8. – Eszék polgárai a város kulcsait eljuttatják a szultánnak.
• augusztus 14. – A török csapatok megérkeznek az eszéki vár mellé.
• augusztus 15–19. – A török sereg hidat ver a Dráván és átkelt a folyón.
• augusztus 24. – Tomori Pál öt nappal a mohácsi vész előtt legyőz egy török sereget Krassó közelében.
• augusztus 29. – A magyar sereg Mohácsnál alig másfél óra alatt megsemmisítő vereséget szenved a I. Szulejmán szultán vezette török hadaktól. A mohácsi csatában csaknem a teljes gyalogság, elesett hét főpap és huszonnyolc főúr, míg a menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt.
• augusztus 30. – Lajos király özvegye, Mária királyné udvarával Budáról Pozsonyba menekül.
• szeptember 11. – I. Szulejmán szultán – serege élén – bevonul a védtelenül hagyott Budára.
• szeptember 14. – A törökök felgyújtják Budát és Pestet.
• szeptember 25. – A szultán – a hadak hátrahagyása nélkül – hazaindul a Duna–Tisza közén dél felé. (Magával viszi a budai vár értékeit és a budai zsidókat.)
• szeptember 28. – A török sereg először fosztja ki Szeged városát.
• október 18. – I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török háború.
• október 23. – Ferdinánd osztrák főherceget a cseh rendek királyukká választják.
• november 10.
  • A székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá.
  • Perényi Péter koronaőr tölti be az erdélyi vajda tisztet.
• november 11. – Szapolyai János erdélyi vajdát magyar királlyá koronázza Podmaniczky István nyitrai püspök Székesfehérváron.
• november 17. – A pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Ferdinánd cseh királyt választja.
• november 26. – V. Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosítja a magyar rendeket, hogy az országot megvédi a török ellen.
• december 17. – Az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.

Határozatlan dátumú események

• augusztus eleje – Szlavónia rendjei Rácsán tartott tartománygyűlésükön elhatározzák – jobbágyaik ötödrészével együtti – nemesi felkelésüket. (A mohácsi mezőre azonban kevesen érnek időben.)
• késő ősz – Zavargások a Délvidéken, Török Bálint rátámad Cserni Jovánra (szabadkai támadás)
• télutó – Csáky László megtámadja Cserni Jovánt, de kudarcot vall és a szerbek megölik (csanádi támadás).
• az év folyamán
  • Kihal a mazówiai hercegi dinasztia. (Hercegségük ekkor a Krakkóban székelő Jagelló királyi családra szállt.)
  • Cserni Jován felkelése a Délvidéken.
  • Az 1526-ban alapított Német Lovagrend országa véglegesen is megszűnik. (A rendet bár Brandenburgi Albert névlegesen feloszlatta, de V. Károly német-római császár nem ismerte el az intézkedést, új nagymestert tett meg Walter von Kronenberg személyében. A lovagrend ezt követően áttelepül Németországba.)
  • A Mogul Birodalom megalapítása. (Gyakorlatilag az angol gyarmatosításig fennmarad.)

Születések

• július 31. – Ágost szász választófejedelem († 1586)
• augusztus 18. – Claude d’Aumale, Aumale guise-házi hercege, a francia vallásháborúk katolikus pártjának egyik vezetője († 1573)
• az év folyamán:
  • Báki vagy Mahmud Báki oszmán-török költő, a török irodalom egyik legnagyobb alakja
  • Philippe de Montmorency–Nivelle, Horne grófja, a németalföldi szabadságharc mártírja
  • Giovanni Pierluigi da Palestrina zeneszerző, a reneszánsz templomi zene kiemelkedő képviselője

Halálozások

• augusztus 29. –

II. Lajos magyar király, elesik Mohácsnál (* 1506)

Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek (* 1475 körül)

Szalkai László esztergomi érsek (* 1475)

Sárkány Ambrus volt királyi országbíró (* 1480 körül)

Drágffy János királyi országbíró (* ?)

Perényi Ferenc váradi püspök (* 1500)

Móré Fülöp pécsi püspök (* ?)

Paksy Balázs győri püspök (* ?)

Csaholy Ferenc csanádi püspök (* 1496)

Palinay György boszniai püspök (* ?)

Szapolyai György szepesi gróf, a had második vezére (* 1488 k.)

Országh Ferenc főkamarás (* ?)

Korlátkői Péter főajtónálló (* ?)

Trepka András főajtónálló, királyi testőrtiszt (* ?)

Horváth Simon királyi főpincemester (* ?)

Aczél István pozsonyi várnagy, királyi testőrtiszt (* ?)

Orlovcsics György zenggi kapitány (* ?)

• Vásárhelyi András (*?) költő
• Só Sin, a Rjúkjú Királyság királya (* 1465)