Krassóvár
| Krassóvár (Carașova) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Rang | falu |
| Beosztott falvak | Krassóalmás, Nermed |
| Polgármester | Mihai Radan (Romániai Horvátok Szövetsége)[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 2437 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 3260 (2002)[3] |
| Magyar lakosság | 12 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Krassóvár
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′ | |
Krassóvár (1899-ig Krassova, románul Carașova, horvátul Krašova, Karaševo) falu Romániában Krassó-Szörény megyében. Egykor Krassó vármegye székhelye.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Resicabányától 10 km-re délre a Karas bal partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a Karas folyó nevéből származik, az pedig a kárász halnévből való.
Története [szerkesztés]
Krassó vár a Krassó folyó torkolatánál épült. Krassó megye névadója volt, és egyben a róla elnevezett megye fő helye védelem és a Bolgárország, illetve Bizánc felé irányuló kereskedelem szempontjából.
István király Krassó székhellyel a területet határispánsággá szervezte.
A tatárjárás alatt a Krassó folyó torkolatánál fekvő első Krassó (Haram) vár hadi jelentőségét elveszítette. Ezt követően a hegyi kővárak építése idején emelték a folyó eredeténél Krassó fővárát.
1323-ban említi először oklevél Kraso néven. A vár ekkor a kalocsai érsek birtokában volt, aki Krassóban várnagyot is tartott, aki az érsek nevében a környékre betelepített vlachok felett joghatóságot gyakorolt.
1348-ban királyi vár volt, melynek uradalmát a Székás(patak) birtokkal írták határosnak. Ezt a birtokot a király 1354-ben Bagossy Simon comesnek adományozta örökös hűbérül.
1429 és 1435 között a Német Lovagrend vára volt. Valószínűleg a törökök pusztították el a XVI. században.
A Krassófő alatt kialakult váralja falu kapta a Krassó nevet. Krassó magyar lakossága mellé Nagy Lajos idejében menekülő bolgárok költöztek. Innen igazgatták az egyesített Krassó és Keve vármegyét.
1910-ben 3195, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásához tartozott.
Lakosság [szerkesztés]
1992-ben társközségeivel együtt 3550 lakosából 3206 horvát, 114 cigány, 18 magyar és 15 német volt.
2002-ben 3260-an lakták:
- Románok: 4,41% (144)
- Magyarok: 0,36% (12)
- Romák (cigányok): 4,47% (146)
- Németek: 0,49% (16)
- Szerbek: 0,49% (16)
- Bolgárok: 0,03% (1)
- Horvátok: 84,60% (2 758)
- Csehek: 0,03% (1)
- Más etnikumúak: 4,96% (162)
- Be ne vallott etnikum: 0,12% (4)
Politika [szerkesztés]
A 2012-es helyhatósági választásokon a Romániai Horvát Szövetség és a Nemzeti Liberális Párt 4-4 mandátumot, a Demokrata Liberális Párt 3 mandátumot, a Partidul Poporului – Dan Diaconescu és a Zöld Párt 1-1 mandátumot szerzett.[4]
Látnivalók [szerkesztés]
- Ősi vára a Karas bal partján található.
- Határában található a Krassó-folyó szurdoka, festői látványt nyújtanak a szurdok meredek partfalai kisebb-nagyobb barlangjaival.
Kultúra [szerkesztés]
- Karaševska Zora (horvát együttes)
- Mladi Karaševci (horvát együttes)
Források [szerkesztés]
- ↑ polgármester
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ választások
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- (horvátul) a horvát közösség oldala
- Krassóvár
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
