Krassóvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krassóvár (Carașova)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang falu
Beosztott falvak Krassóalmás, Nermed
Polgármester Mihai Radan (Romániai Horvátok Szövetsége)[1]
Irányítószám 327065
SIRUTA-kód 51813
Népesség
Népesség 2341 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 12
Község népessége 3110 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krassóvár  (Románia)
Krassóvár
Krassóvár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′Koordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′

Krassóvár (1899-ig Krassova, románul: Carașova, horvátul Krašova, Karaševo) falu Romániában Krassó-Szörény megyében. Egykor Krassó vármegye székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Resicabányától 10 km-re délre a Karas bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a Karas folyó nevéből származik, az pedig a kárász halnévből való.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krassó vár a Krassó folyó torkolatánál épült. Krassó megye névadója volt, és egyben a róla elnevezett megye fő helye védelem és a Bolgárország, illetve Bizánc felé irányuló kereskedelem szempontjából.

István király Krassó székhellyel a területet határispánsággá szervezte.

A tatárjárás alatt a Krassó folyó torkolatánál fekvő első Krassó (Haram) vár hadi jelentőségét elveszítette. Ezt követően a hegyi kővárak építése idején emelték a folyó eredeténél Krassó fővárát.

1323-ban említi először oklevél Kraso néven. A vár ekkor a kalocsai érsek birtokában volt, aki Krassóban várnagyot is tartott, aki az érsek nevében a környékre betelepített vlachok felett joghatóságot gyakorolt.

1348-ban királyi vár volt, melynek uradalmát a Székás(patak) birtokkal írták határosnak. Ezt a birtokot a király 1354-ben Bagossy Simon comesnek adományozta örökös hűbérül.

1429 és 1435 között a Német Lovagrend vára volt. Valószínűleg a törökök pusztították el a XVI. században.

A Krassófő alatt kialakult váralja falu kapta a Krassó nevet. Krassó magyar lakossága mellé Nagy Lajos idejében menekülő bolgárok költöztek. Innen igazgatták az egyesített Krassó és Keve vármegyét.

1910-ben 3195, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásához tartozott.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben társközségeivel együtt 3550 lakosából 3206 horvát, 114 cigány, 18 magyar és 15 német volt.

Délszlávok Romániában

2002-ben 3260-an lakták:

  • Románok: 4,41% (144)
  • Magyarok: 0,36% (12)
  • Romák (cigányok): 4,47% (146)
  • Németek: 0,49% (16)
  • Szerbek: 0,49% (16)
  • Bolgárok: 0,03% (1)
  • Horvátok: 84,60% (2 758)
  • Csehek: 0,03% (1)
  • Más etnikumúak: 4,96% (162)
  • Be ne vallott etnikum: 0,12% (4)

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012-es helyhatósági választásokon a Romániai Horvát Szövetség és a Nemzeti Liberális Párt 4-4 mandátumot, a Demokrata Liberális Párt 3 mandátumot, a Partidul Poporului – Dan Diaconescu és a Zöld Párt 1-1 mandátumot szerzett.[4]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 13–14. századi vára a Krassó folyó bal partján, a falutól északkeletre található. A romániai műemlékek jegyzékében a CS-I-s-B-10808 sorszámon szerepel.[5]
  • Határában található a Krassó folyó szurdoka, festői látványt nyújtanak a szurdok meredek partfalai kisebb-nagyobb barlangjaival.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karaševska Zora (horvát együttes)
  • Mladi Karaševci (horvát együttes)

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. polgármester
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. választások
  5. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2014. jún. 29.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]