Pétervárad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pétervárad
(Петроварадин / Petrovaradin)
Nss.jpg
A péterváradi vár
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Újvidék
Rang városi jellegű település
Irányítószám 21131
21132
21133
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 14 810 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 514 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 85 m
Terület 27,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pétervárad (Szerbia)
Pétervárad
Pétervárad
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 14′ 29″, k. h. 19° 52′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 29″, k. h. 19° 52′ 28″

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán. Mára már szinte egybenőtt Újvidékkel, bár külön önkormányzata van és külön községet is alkot Újvidék városi községen belül, amelyhez még négy település tartozik.

Pétervárad község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bakolc (Буковац / Bukovac)
  • Kamanc (Сремска Каменица / Sremska Kamenica) – Újvidék városrésze
  • Ledince (Лединци / Ledinci)
  • Óledince (Стари Лединци / Stari Ledinci)

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pétervárad a nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Gurwey fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1716-os csata tervrajza
Pétervárad egy 1821-es metszeten
Pétervárad belvárosa

1237-ben említik először Peturwarod néven. A római korban Cusum-nak, majd Acumincum-nak nevezett település volt itt.

Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta.

Az 14401441-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké lett.

1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a török ellen.

1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csakjúlius 27-én tudta bevenni (lásd: Pétervárad elfoglalása, Péterváradi harcok).

1688-ban Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai felszabadították, de 1694. őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult. 1692-ben megépítették az erődítményt.

1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett.

Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot 1716-ban. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti, híres Mária-kegyhely katolikus búcsújáró hely.

1849. június 5-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő öccsének, Perczel Miklósnak akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste, azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.

1883-ban vasúti híd épült a Dunán.

A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (illetve a Jugoszláv Királyság) része lett mint a Dunai Bánság egyik városa.

A második világháború alatt, 1941-1944. között a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták.

A világháború után Vajdaság Autonóm Tartomány része lett.

1980-1989. között önálló község, 1989-2002. között Újvidék község része, 2002. óta formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék város[2] egyik községeként alárendelt szerepű. 2008-ban felerősödött a törekvés a város lakói között, hogy az újvidéki városi igazgatással szemben ismét önálló község legyenek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5719 6428 8408 10 477 10 338 11 285 13 973[3] 14 810[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 9708 69,47
Horvátok 1364 9,76
Jugoszlávok 779 5,57
Magyarok 396 2,83
Montenegróiak 228 1,63
Ruszinok 141 1,00
Szlovákok 92 0,65
Macedónok 47 0,33
Ukránok 41 0,29
Muzulmánok 39 0,27
Goránok 35 0,25
Cigányok 34 0,24
Románok 30 0,21
Albánok 30 0,21
Szlovének 27 0,19
Bunyevácok 22 0,15
Németek 21 0,15
Oroszok 18 0,12
Csehek 6 0,04
Bolgárok 6 0,04
Bosnyákok 2 0,01
Vlachok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen[4]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Péterváradi vár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  2. Szerbiában a „város” nevű közigazgatási egység leginkább a magyarországi megyei jogú városnak felel meg, lásd: Szerbia közigazgatása.
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár és a Duna
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pétervárad témájú médiaállományokat.