Pétervárad
| Pétervárad (Петроварадин / Petrovaradin) |
|
| A péterváradi vár | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Újvidék |
| Rang | városi jellegű település |
| Irányítószám | 21131 21132 21133 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 810 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 514 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Terület | 27,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 14′ 29″, k. h. 19° 52′ 28″ | |
| é. sz. 45° 14′ 29″, k. h. 19° 52′ 28″ | |
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán. Mára már szinte egybenőtt Újvidékkel, bár külön önkormányzata van és külön községet is alkot Újvidék városi községen belül, amelyhez még négy település tartozik.
Tartalomjegyzék |
Pétervárad község települései [szerkesztés]
- Bakolc (Буковац / Bukovac)
- Kamanc (Сремска Каменица / Sremska Kamenica) – Újvidék városrésze
- Ledince (Лединци / Ledinci)
- Óledince (Стари Лединци / Stari Ledinci)
Nevének eredete [szerkesztés]
Pétervárad a nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Gurwey fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű.
Története [szerkesztés]
1237-ben említik először Peturwarod néven. A római korban Cusum-nak, majd Acumincum-nak nevezett település volt itt.
Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta.
Az 1440–1441-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké lett.
1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a török ellen.
1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csakjúlius 27-én tudta bevenni (lásd: Pétervárad elfoglalása, Péterváradi harcok).
1688-ban Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai felszabadították, de 1694. őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult. 1692-ben megépítik az erődítményt.
1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett.
Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot 1716-ban. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti, híres Mária-kegyhely katolikus búcsújáró hely.
1849. június 5-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő öccsének, Perczel Miklósnak akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste, azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.
1883-ban vasúti híd épült a Dunán.
A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (illetve a Jugoszláv Királyság) része lett mint a Dunai Bánság egyik városa.
A második világháború alatt, 1941-1944. között a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták.
A világháború után Vajdaság Autonóm Tartomány része lett.
1980-1989. között önálló község, 1989-2002. között Újvidék község része, 2002. óta formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék város[2] egyik községeként alárendelt szerepű. 2008-ban felerősödött a törekvés a város lakói között, hogy az újvidéki városi igazgatással szemben ismét önálló község legyenek.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 5719 | 6428 | 8408 | 10 477 | 10 338 | 11 285 | 13 973[3] | 14 810[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 9708 | 69,47 |
| Horvátok | 1364 | 9,76 |
| Jugoszlávok | 779 | 5,57 |
| Magyarok | 396 | 2,83 |
| Montenegróiak | 228 | 1,63 |
| Ruszinok | 141 | 1,00 |
| Szlovákok | 92 | 0,65 |
| Macedónok | 47 | 0,33 |
| Ukránok | 41 | 0,29 |
| Muzulmánok | 39 | 0,27 |
| Goránok | 35 | 0,25 |
| Cigányok | 34 | 0,24 |
| Románok | 30 | 0,21 |
| Albánok | 30 | 0,21 |
| Szlovének | 27 | 0,19 |
| Bunyevácok | 22 | 0,15 |
| Németek | 21 | 0,15 |
| Oroszok | 18 | 0,12 |
| Csehek | 6 | 0,04 |
| Bolgárok | 6 | 0,04 |
| Bosnyákok | 2 | 0,01 |
| Vlachok | 1 | 0,00 |
| Egyéb/Ismeretlen[4] |
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1801. október 16-án gr. Josip Jelačić horvát bán, császári altábornagy
- Itt végezték ki 1946. november 5-én vitéz Szombathelyi Ferencet
Képek [szerkesztés]
Péterváradi vár [szerkesztés]
-
Az Exit fesztivál hirdetménye
Templomok [szerkesztés]
Jegyzetek és források [szerkesztés]
- ^ a b Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Szerbiában a „város” nevű közigazgatási egység leginkább a magyarországi megyei jogú városnak felel meg, lásd: Szerbia közigazgatása.
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

