Pétervárad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város és község (járás) Szerbiában, ma Újvidék városrésze.

Tartalomjegyzék 1 Nevének eredete 2 Fekvése 3 A község (járás) települései 4 Városrészei 5 Története 6 Népesség 7 Képek a péterváradi várról 8 Híres emberek 9 Jegyzetek 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Gurwey fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrud királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű.

[szerkesztés] Fekvése

A helység Újvidék mellett a Duna folyó jobb partján található a Tarcal-hegység egyik nyúlványa mentén. Ma közigazgatásilag Újvidékhez tartozik.

[szerkesztés] A község (járás) települései

Zárójelben a szerb név szerepel.

• Bakolc (Bukovac)
• Kamanc (Sremska Kamenica) – Újvidék városrésze
• Ledince (Ledinci)
• Óledince (Stari Ledinci)
• Pétervárad (Petrovaradin)

[szerkesztés] Városrészei

Podgrađe Tvrđave, Stari Majur, Novi Majur, Bukovački Plato (Bukovački Put), Širine, Vezirac, Široka Dolina, Sadovi, Trandžament.

[szerkesztés] Története

• 1237-ben Peturwarod néven említik először. A római korban Cusumnak, majd Acumincumnak nevezett település volt itt.
• Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert király Garai Jánosnak adta.
• Az 1440–41-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké.
• 1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a török ellen.
• 1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni. Lásd: Pétervárad elfoglalása és Péterváradi harcok.
• 1688-ban Miksa Emmánuel bajor választófejedelem felszabadította, de 1694 őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult.
• 1692-ben megépítik az erődítményt.
• 1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett.
• Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot 1716. augusztus 5-én. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti, búcsújáróhely.
• 1849. június 5-én Kiss Pál honvádtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő magának akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált.
  A honvédség IX. hadteste azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.
• 1883-ban vasúti híd épült a Dunán.
• A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
• 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (illetve a Jugoszláv Királyság) része lett mint a Dunai Bánság egyik városa.
• A II. világháború alatt, 1941-1944 között a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták.
• A világháború után a Vajdaság Autonóm Tartomány része lett.
• 1980 és 1989 között önálló község (járás), 1989 és 2002 között Újvidék község része, 2002 óta formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék város^[1] egyik községeként alárendelt szerepű.
• 2008-ban felerősödött a törekvés a város lakói között, hogy az újvidéki városi igazgatással szemben ismét önálló község legyenek.

[szerkesztés] Népesség

• 1910-ben 5727 lakosából 3266 horvát, 894 német, 730 szerb, 521 magyar, 159 fő szlovák volt.
• 2002-ben 13 974 lakosából 9708 szerb, 1364 horvát, 779 jugoszláv, 396 magyar, 228 montenegrói, 141 fő ruszin volt.

[szerkesztés] Képek a péterváradi várról

A vár bejárata	A vár terasza	A híres fordított óra	A várfal
Pincerendszer	Az Exit Fesztivál hirdetménye

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1801. október 16-án gr. Josip Jelačić horvát bán, császári altábornagy.
• 1849. június 5-étől Kiss Pál honvédtárbornok volt a vár parancsnoka szeptember 7-éig.

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Pétervárad On-line
• A Vajdaság települései és címerei – Pétervárad

A Dél-bácskai körzet községei
Bács • Belcsény • Karlóca • Óbecse • Palánka • Petrőc • Szenttamás • Temerin • Titel • Verbász • Zsablya Újvidék és Pétervárad