Szenttamás (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenttamás (Србобран / Srbobran)
Srbobran centar.JPG
Városközpont a görögkeleti templommal
Szenttamás címere
Szenttamás címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Szenttamás
Rang városi jellegű település
Polgármester Branko Gajin
Irányítószám 21480
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 12 009 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 164 m
Terület 197,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szenttamás (Szerbia)
Szenttamás
Szenttamás
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 33′ 08″, k. h. 19° 48′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 08″, k. h. 19° 48′ 06″
Szenttamás weboldala

Szenttamás (másképpen Bácsszenttamás, szerbül Србобран / Srbobran, németül Thomasberg) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben. A 20. század kiemelkedő magyar prózaírójának, Gion Nándornak a szülővárosa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újvidéktől 30 km-re északra, Óbecsétől 22 km-re délnyugatra, a Ferenc-csatorna partján fekszik. A város szívében fontos utak kereszteződnek, többek között az ÚjvidékSzabadka és a GombosÓbecse vonalak. A várostól pár km-re nyugatra van az E75-ös autópálya is.

A község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatásilag Szenttamáson kívül a következő két település tartozik a községhez:

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nevét Szent Tamás apostolnak szentelt középkori monostoráról kapta. A magyarból átvett Sentomaš helyett 1922-ben a szerb nyelvben a Srbobran (= szerbvédő) nevet kapta, amely az 1848–49-ik évi harcokra emlékeztet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1338-ból való Sentomas néven. A település névadója az a Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt kolostor volt, mely a középkori településsel együtt valószínűleg a török harcokban pusztult el. A török veszély elmúltával a 18. században szerbekkel és magyarokkal telepítették újra. 1848. július 14-én a délvidéki magyar hadsereg sikertelen támadást intézett a szerbek itteni erőssége ellen, majd augusztusban a második, és a szeptember 21-ei harmadik ostrom is sikertelen maradt. 1849. április 3-án Perczelnek sikerült bevennie. 1910-ben 14 335 lakosából 7808 szerb, 6031 magyar, 430 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941-ben visszacsatolták Magyarországhoz. A szerb partizánok 1944-ben foglalták el. Az ezt követő szerb megtorlásnak kb. 2000 helyi magyar lakos esett áldozatul. Lakói zömében ma is a mezőgazdaságból élnek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
13 747 13 635 14 391 14 189 13 596 12 798 13 091[2] 12 009[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 7838 59,87
Magyarok 3715 28,37
Jugoszlávok 396 3,02
Cigányok 245 1,87
Horvátok 134 1,02
Montenegróiak 118 0,90
Macedónok 26 0,19
Ukránok 24 0,18
Muzulmánok 21 0,16
Ruszinok 18 0,13
Németek 14 0,10
Albánok 13 0,09
Szlovákok 12 0,09
Szlovének 10 0,07
Románok 8 0,06
Bolgárok 6 0,04
Oroszok 3 0,02
Bunyevácok 2 0,01
Bosnyákok 2 0,01
Csehek 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenttamás (Szerbia) témájú médiaállományokat.