Bácsbokod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácsbokod
Bácsbokod címere
Bácsbokod címere
Becenév: Bokod
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bácsalmási
Kistérség Bajai
Jogállás nagyközség
Polgármester Kovács László[1]
Irányítószám 6453
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 2656 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 43,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 63,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bácsbokod  (Magyarország)
Bácsbokod
Bácsbokod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 30″, k. h. 19° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 30″, k. h. 19° 09′ 30″
Bácsbokod  (Bács-Kiskun megye)
Bácsbokod
Bácsbokod
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Bácsbokod weboldala

Bácsbokod nagyközség (horvátul Bikić[3], németül Wikitsch) Bács-Kiskun megyében, a Bácsalmási járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunától 20 km-re keletre fekszik. Hullámos, enyhén dombos vidék - észak felé fokozatosan emelkedik. A tengerszint feletti magassága 110 és 125 méter között van. Igen jó, termékeny a földje.
A falu északon Csávollyal és Felsőszentivánnal, nyugaton Bajával, délnyugaton Vaskúttal, délen Bácsborsóddal, keleten Bácsalmással, északkeleten Mátételkével és Tataházával határos.

Vonattal megközelíthető a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon (Bácsbokod-Bácsborsód vasútállomás).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bácsalmástól nyugatra, Mátéháza alatt, 1904 előtt Bikity, a régi Bököd falu utódja. 1340-ben a czikádori apát elhagyott helységekként adta át Tőttösnek a Bodrog vármegyében levő Pog és Bukud nevű birtokokat úgy, hogy csak öt év múlva fizessen érettük haszonbért. Tőttösnek 1347-ben még egy Kerek beukud nevű birtoka is volt, amely valószínűleg Bököd szomszédságában feküdt. Tőttös 1358-ban meghalt, birtokai, köztük Buked, leányának jutottak örökségűl, aki ezeket sógornőinek, Magónak és Klárának adta. Ezek a kapott félbirtokokra nézve egyenetlenkedve, törvény elé vitték az ügyet, a mire 1366-ban az országbíró halasztást adott. Ez alkalommal e helység neve Bukydnak van írva. 1390-ben Bukud Tőttös Lászlóé volt. Tőttös örököseivel 1394-ben pörre kerűlt a dolog s az országbíró Bokod és Pog birtokokat a czikádori apátságnak ítélte oda. Egy 1395. évi oklevél kideríti, hogy Bukud és Bewkud kétféleképpen írt neve ugyanegy helynek, mely Mátéháza mellett volt. Ebből világos, hogy a régi Bököd vagy helyesebben Bükköd, a melyet 1340 óta sokszor említenek, a 16. század elején Bikityre keresztelt falu helyén állott. 1424-ben a kalocsai káptalan megvizsgálta azt a hatalmaskodást, melyet Tőttösék mátéházai birtokán a szegedi várnagyok, s több madarasi, s böködi jobbágy végbe vittek. 1430-ban Tőttösnek szerntgyörgyi tiszttartója embereivel berontott a czikádori apátság böködi birtokára.

1448-ban és 1467-ben a Zsámboki család birtoka, majd 1469-ben testvérré fogadás és egyúttal királyi adomány alapján a Lekcsei Sulyok családé lett. Ekkor kastély is volt itt. 1482-ben a Porkoláb család innen írja előnevét. A mohácsi vészkor a lakosság elpusztult, egy részük a hagyomány szerint Gömörbe vándorolt. Helyükre szerbek telepedtek le, a kik a helység Bököd nevét elferdítették, mert az 1542. évi érseki dézsmajegyzékben Bigittyának íratik. A török defterek a bajai nahijében Bikity falut felsorolják 1580-ban 47, 1590-ben 42 adózó házzal. 1598-ban Biked szerb lakossága Esztergom vidékre költözött. Kéry János nádori adomány után kapta 1627-ben Békéss birtokot. A következő évben a beiktatás megtörtént. (Ez alkalommal Bikity nevét a magyaros hangzásu Békéssnek írták.) 1658-ban Wesselényi Ferencz nádor Serényi Pálnak adományozta Bigitt pusztát.

1679-ben még az érseknek adózott Bigitya, de 1700-ban már elpusztult hely gyanánt említik; teljesen lakatlan azonban nem lehetett, mert 1721-ben katonákat szállásoltak el e pusztán. 1727-ben Czobor bajai uradalmához tartozó puszta volt. 1730-ban ugyancsak Czobor uradalmához tartozott, s majd puszta, majd faluként említtetik. 1751-ben Bikity falu az új bajai földesúrral, Grassalkovicscsal úgy szerződött, hogy a földesúr 400 Ft-ot, a gabona, bor, méh, bárány stb. után kilenczedet kap. Tataháza pusztáról minden gazda egy boglya szénát tartozik neki kaszálni. Az új szőlők után hat évig nem kellett fizetniök. Később a gróf Széchenyieké, gróf Héderváry Viczayé, ezután gróf Zichy-Ferraris Bódogé volt e falu a bajai uradalommal együtt egy ideig, míg végre megváltás útján 1862-ben a község birokába került.

2001-ben lakosságából 97% magyar, 2% német, 0,68% horvát, 0,32%-a pedig egyéb, főként szerb és cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Érdekességek a második világháborúból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1944. augusztus 26-án éjjel a Schäffer-tanya mellett német éjszakai vadász támadása miatt a levegőben felrobbant és lezuhant a "piros E" jelű Halifax Mk.II srs. 1a (JD-362) a 1586. Flight állományából. A katonákat a községben eltemették, majd később, 1946-ban solymári brit katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. A géproncsait 1944-ben vitték el innen.

A 16. határvadász zászlóalj utóvédszakasza Bácsbokodnál 1944. október 22-én hátramaradt. 16 magyar katona próbálta a Baja felé visszavonuló alakulatát védeni a szovjet 46. hadsereggel szemben. A 16 magyar hősi halottra a római katolikus temetőben kettő sír, illetve Bácsbokod határában egy út menti kereszt emlékezetet.[4]

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Móra Ferenc Általános Iskola

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. horvát név
  4. Bácsbokodnál elesett hős magyar katonákról riport - 7. perctől

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]