Császártöltés
| Császártöltés | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kiskőrösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Frick József[1] | ||
| Jegyző | Hábermayer Viktória | ||
| Irányítószám | 6239 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2420 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 29,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 82,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Császártöltés
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Császártöltés
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,422°, k. h. 19,179° | |||
| Császártöltés weboldala | |||
Császártöltés (németül Kaiserdamm, Tschasartet, horvátul Tuotiš, Tetiš) község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Elnevezései [szerkesztés]
Németül a településnek két neve létezik: Kaiserdamm, Tschasartet. Horvát nevei: a bátyaiak által használt Tuotiš és a felsőszentivániak által használt Tetiš.[3]
Fekvése [szerkesztés]
A község az 54-es számú főúton található, Keceltől 10 kilométerre délnyugatra.
Története [szerkesztés]
A település nevével kapcsolatban a néphagyomány azt tartja, hogy azok népesítették be, akiket I. Lipót császár küldött ide töltés építésére, hogy az Akasztótól Baja felé húzódó Őrjeg mocsarán át tudjon utazni. Az 1743-1744-es években telepíti be a kalocsai érsek német családokkal, s a szőlőkultúra fellendítését várta tőlük. A település lakosságát 1947-ben súlyos megrázkódtatás érte. A második világháború alatt sokakat elhurcoltak a községből a Szovjetunióba hadifogolynak, továbbá a kitelepítésekkel a település nemzeti egysége megszűnt. Napjainkban az idősek egy része még mindig ismeri és használja a sváb nyelvet.
2001-ben a lakosság 2,6%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.
Címer leírása [szerkesztés]
A címer hagyományos, alul csúcsos pajzs formájú, vékony fekete kerettel, melyben a címerkép érzékeny, fekete vonalakkal megrajzolt grafika, színei fehér és arany. Témája a Szentháromság. A két Istenalak, Atya és Fiú papirusztekercset mutatnak fel, mely az alapító okiratra utal, a település törvényességének első dokumentumára. Az Istenalakok egy-egy rozmaringágat tartanak, a tisztaság jelképét. Fejük felett kétféle glória, és a Szentlélek szimbóluma, a fehér galamb, amely barokkos formájával az alapítás korára is utal. Alul szőlőfürt, a szőlő- és borkultúra tradíciójának jeleként. A szőlő és a háttér színe arany.
A címerpajzs kiegészítéseként alul az 1744-es évszámot, és alatta gót betűkkel Tschasartet felirat, /utalásként arra, hogy a községet német telepesek alapították./ A címer felett latin nyomtatott betűkkel Császártöltés felirat helyezkedik el.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A római katolikus templomot 1921-ben építették, oldaltornyos, festett üvegablakai vannak.
- Az 1999-ben átadott Teleház a helyi közösségi élet helyszíne.
- A Sváb tájházat 1998-ban nyitották meg. Helytörténeti és Néprajzi kiállítás látható itt.
A községről [szerkesztés]
A községről először Bánáti Miklós írt a Huszonkét évtized az új hazában című könyvében. A könyv Császártöltés község történeti adattára 1744-től 1964-ig.
Legutóbb Arnold Erzsébet és Knipl István írt a községről.
Források [szerkesztés]
- Arnold Erzsébet – Knipl István: Fejezetek Császártöltés történetéből és néprajzából 2002. 145.p.
- Knipl István: A Volksbundtól a Waffen-SS-ig, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának Évkönyve, 19. 2004.
- Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve
Cumania 20. 2004. 173-204.p.
- Wicker Erika – Knipl István: Császártöltési legendák és valóságalapjuk Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Az ezredfordulón 10. (1999-2005.). Kecskemét 2005. 37-46.p.
- Wicker Erika – Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Cumania 21. 2005. 99-144.p.
- Knipl István – Tánczos Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Cumania 23. 2007. 44.p.
Knipl I. 2009. Császártöltés régészeti topográfiája II.(rézkor, bronzkor) In: Bárth J. (Szerk.) Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve), Kecskemét 91-133 p.
Knipl I. 2009. Újabb leletek a császártöltési határban In: Bende L. – Lőrinczy G. (Szerk.) Medinától Etéig, régészeti tanulmányok Csalog József születésének 100. évfordulójára, Szentes 145-147 p. Knipl I. 2009. Rézkori edények a császártöltési határban In: Bánkiné dr. Molnár E. (Szerk.) Múzeumőr (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének folyóirata), VII. évf. 1. Kecskemét 30-31 p. Knipl I.. – Tánczos-Szabó Á. 2010. Volksbund-szervezetek megalakulása a mai Bács-kiskun megye községeiben In: Bánkiné dr. Molnár E. (Szerk.) Múzeumőr (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének folyóirata), VIII évf. 3. Kecskemét 7-9 p.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Császártöltés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||
|
|||||||
 |
Ez a Bács-Kiskun megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
