Csopak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csopak
A csopaki strand főbejárata.jpg
A csopaki strand bejárata
Csopak címere
Csopak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonfüredi
Kistérség Balatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Ambrus Tibor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8229
Körzethívószám 87
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 1774 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 66,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csopak (Magyarország)
Csopak
Csopak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″
Csopak (Veszprém megye)
Csopak
Csopak
Pozíció Veszprém megye térképén
Csopak weboldala

Csopak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, Balatonfüred (pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között. Vasúton a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca közti északi-parti vonalon közelíthető meg, vasútállomással rendelkezik. Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. A Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt. [Nem tévesztendő össze az Aszófő melletti Kövesd településsel, amely a török hódoltság idején elpusztult.]

A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.

A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A mai Csopak területéről hat egykori malom létezése ismert, a legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.

A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már „tipikus csopaki” fajtaként számon tartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.

Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár.

Szabadidős és sportlehetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horgászat

A község strandjának keleti szélén fémszerkezetes, új építésű, széles stég található, melyet kizárólag horgászatra lehet használni, csónakkikötés egy közeli stégnél lehetséges. A horgászstég a Csopak-Paloznaki Horgászegyesület felügyelete alá tartozik, horgászjegyet a Kossuth utcai horgászboltban - a vasútállomástól felfelé 100 méter - lehet vásárolni.

  • Futás

A községben rendezi meg évente a Csopaki Futást a Viking Sport Egyesület. A futás mindig a Csopaki Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódik, ezért bőven akad program a verseny előtt-után. A Csopaki Futáson 5 és 10 kilométeres távok közül lehet választani. Mindegyik hangulatos csopaki utcákon és biztonságos kerékpárutakon kanyarog. A pályacsúcsot a 10 kilométeres versenyen Soós Dániel, a Budapesti Honvéd válogatott atlétája tartotta 2008-ig 30.03-cel, amikor is az előző években már győztes VEDAC-os Búcsú Dénes 29:41-re emelte e tétet! A versenyen részt vett már Kovács Ida maratoni futó olimpikon, a VEDAC atlétája is. A verseny közben a legkisebbeket gyerekverseny várja a versenyközpont melletti réten. Az ország több futóklubja szervez edzőtáborokat Csopakon, az edzésekhez ideális változatos terepviszonyok és a kiszolgáló létesítmények magas színvonala miatt.

  • Labdarúgás

A község büszkesége az újonnan felújított focipálya, melyen a Csopak FC játssza hazai mérkőzéseit a magyar bajnokságban. A pálya sokszor volt helyszíne nemzetközi tornáknak is.

  • Csopaki Művésztelep

A Csopaki Művésztelep kulturális misszió egy Művészdinasztia vezetésével. A 10 nap nyári alkotómunkát[3] egy kiállítás koronázza meg minden évben a Csopak Galériában.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Árpád-kori Szent István-templom romja ("Csonkatorony")
  • 14. századi Szent Miklós-templom romja (kövesdi templom)
  • Római katolikus templom (modern, 1985; benne tűzzománc oltárkép és keresztút)
  • Református templom
  • Ranolder-kastély
  • Budai-villa
  • Angolkisasszonyok nyaralója
  • Vízimalom (malomipar-történeti kiállítás)
  • Szent József Gyógyforrás
  • Díszkút (a strand bejáratánál)
  • Csákány-hegyi kilátó
  • Nosztori-völgy: turistautak

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Akik itt születtek vagy huzamos ideig itt éltek
  • Itt volt villája Hankóczy Jenőnek (1879-1939), a lisztminőség-kutatás nemzetközileg elismert szakemberének, akinek sírja is a településen található.[4]

Csopak az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csopak ihlette Pécsvárady László költő Csodás Csopak - Egykor volt Csopak című verseskötetét és a benne szereplő versek többségét (megjelent Csopakon, 2006-ban).
  • Csopak ihlette Király Imre költő Ugarszántás című verseskötetét és verseinek egy részét (megjelent Csopakon, 2001-ben);
  • Csopak az egyik helyszíne Boksay György Párbaj a Balaton jegén című könyvének (megjelent Tihanyban, 2001-ben).

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csopak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Művésztábor
  4. [1]

További információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]