Csopak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csopak
A csopaki strand főbejárata.jpg
A csopaki strand bejárata
Csopak címere
Csopak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Ambrus Tibor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8229
Körzethívószám 87
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 1774 fő (2014. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 66,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csopak (Magyarország)
Csopak
Csopak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″
Csopak (Veszprém megye)
Csopak
Csopak
Pozíció Veszprém megye térképén
Csopak weboldala

Csopak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, Balatonfüred (pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között. Vasúton a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca közti északi-parti vonalon közelíthető meg, vasútállomással rendelkezik. Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. A Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt. [Nem tévesztendő össze az Aszófő melletti Kövesd településsel, amely a török hódoltság idején elpusztult.]

A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.

A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A mai Csopak területéről hat egykori malom létezése ismert, a legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.

A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már „tipikus csopaki” fajtaként számon tartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.

Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár. Sajnos már savanyúvíz nem, de frissítő víz az arra látogatóknak mindig rendelkezésre áll.

Szabadidős és sportlehetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horgászat

A község strandjának keleti szélén fémszerkezetes, új építésű, széles stég található, melyet kizárólag horgászatra lehet használni, csónakkikötés egy közeli stégnél lehetséges. A horgászstég a Csopak-Paloznaki Horgászegyesület felügyelete alá tartozik, horgászjegyet a Kossuth utcai horgászboltban - a vasútállomástól felfelé 100 méter - lehet vásárolni.

  • Futás

A községben rendezi meg évente a Csopaki Futást a Viking Sport Egyesület. A futás mindig a Csopaki Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódik, ezért bőven akad program a verseny előtt-után. A Csopaki Futáson 5 és 10 kilométeres távok közül lehet választani. Mindegyik hangulatos csopaki utcákon és biztonságos kerékpárutakon kanyarog. A pályacsúcsot a 10 kilométeres versenyen Soós Dániel, a Budapesti Honvéd válogatott atlétája tartotta 2008-ig 30.03-cel, amikor is az előző években már győztes VEDAC-os Búcsú Dénes 29:41-re emelte e tétet! A versenyen részt vett már Kovács Ida maratoni futó olimpikon, a VEDAC atlétája is. A verseny közben a legkisebbeket gyerekverseny várja a versenyközpont melletti réten. Az ország több futóklubja szervez edzőtáborokat Csopakon, az edzésekhez ideális változatos terepviszonyok és a kiszolgáló létesítmények magas színvonala miatt.

  • Labdarúgás

A község büszkesége az újonnan felújított focipálya, melyen a Csopak FC játssza hazai mérkőzéseit a magyar bajnokságban. A pálya sokszor volt helyszíne nemzetközi tornáknak is.

  • Csopaki Művésztelep

A Csopaki Művésztelep kulturális misszió egy Művészdinasztia vezetésével. A 10 nap nyári alkotómunkát[3] egy kiállítás koronázza meg minden évben a Csopak Galériában.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Árpád-kori Szent István-templom romja ("Csonkatorony")
  • 14. századi Szent Miklós-templom romja (kövesdi templom)
  • Római katolikus templom (modern, 1985; benne tűzzománc oltárkép és keresztút)
  • Református templom
  • Ranolder-kastély
  • Budai-villa
  • Angolkisasszonyok nyaralója
  • Vízimalom (malomipar-történeti kiállítás)
  • Szent József Gyógyforrás
  • Díszkút (a strand bejáratánál)
  • Csákány-hegyi kilátó
  • Nosztori-völgy: turistautak

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Akik itt születtek vagy huzamos ideig itt éltek
  • Itt volt villája Hankóczy Jenőnek (1879-1939), a lisztminőség-kutatás nemzetközileg elismert szakemberének, akinek sírja is a településen található.[4]

Csopak az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csopak ihlette Pécsvárady László költő Csodás Csopak - Egykor volt Csopak című verseskötetét és a benne szereplő versek többségét (megjelent Csopakon, 2006-ban).
  • Csopak ihlette Király Imre költő Ugarszántás című verseskötetét és verseinek egy részét (megjelent Csopakon, 2001-ben);
  • Csopak az egyik helyszíne Boksay György Párbaj a Balaton jegén című könyvének (megjelent Tihanyban, 2001-ben).

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csopak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Művésztábor
  4. [1]

További információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]