Csopak
| Csopak | |||
| A csopaki strand bejárata | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség | Balatonfüredi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ambrus Tibor (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8229 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1588 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 66,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Csopak weboldala | |||
Csopak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, Balatonfüred (pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között. Vasúton a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca közti északi-parti vonalon közelíthető meg, vasútállomással rendelkezik. Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. A Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál fekszik.
[szerkesztés] Története
Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt.
A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.
A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.
A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.
A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már „tipikus csopaki” fajtaként számon tartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.
Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár.
[szerkesztés] Szabadidős és sportlehetőségek
- Horgászat
A község strandjának keleti szélén fémszerkezetes, új építésű, széles stég található, melyet kizárólag horgászatra lehet használni, csónakkikötés egy közeli stégnél lehetséges. A horgászstég a Csopak-Paloznaki Horgászegyesület felügyelete alá tartozik, horgászjegyet a Kossuth utcai horgászboltban - a vasútállomástól felfelé 100 méter - lehet vásárolni.
- Futás
A községben rendezi meg évente a Csopaki Futást a Viking Sport Egyesület. A futás mindig a Csopaki Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódik, ezért bőven akad program a verseny előtt-után. A Csopaki Futáson 5 és 10 kilométeres távok közül lehet választani. Mindegyik hangulatos csopaki utcákon és biztonságos kerékpárutakon kanyarog. A pályacsúcsot a 10 kilométeres versenyen Soós Dániel, a Budapesti Honvéd válogatott atlétája tartotta 2008-ig 30.03-cel, amikor is az előző években már győztes VEDAC-os Búcsú Dénes 29:41-re emelte e tétet! A versenyen részt vett már Kovács Ida maratoni futó olimpikon, a VEDAC atlétája is. A verseny közben a legkisebbeket gyerekverseny várja a versenyközpont melletti réten. Az ország több futóklubja szervez edzőtáborokat Csopakon, az edzésekhez ideális változatos terepviszonyok és a kiszolgáló létesítmények magas színvonala miatt.
- Labdarúgás
A község büszkesége az újonnan felújított focipálya, melyen a Csopak FC játssza hazai mérkőzéseit a magyar bajnokságban. A pálya sokszor volt helyszíne nemzetközi tornáknak is.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Árpád-kori Szent István-templom romja ("Csonkatorony")
- 14. századi Szent Miklós-templom romja (kövesdi templom)
- Római katolikus templom (modern, 1985; benne tűzzománc oltárkép és keresztút)
- Református templom
- Ranolder-kastély
- Budai-villa
- Angolkisasszonyok nyaralója
- Vízimalom (malomipar-történeti kiállítás)
- Szent József Gyógyforrás
- Díszkút (a strand bejáratánál)
- Csákány-hegyi kilátó
- Nosztori-völgy: turistautak
[szerkesztés] Híres emberek
Akik itt születtek vagy huzamos ideig itt éltek
- Balassa Benő (1919–2008) tanár, iskolaigazgató, helytörténész
- Bencze László festő és grafikus 1967-1992 között felváltva élt és alkotott Csopakon és Budapesten.
[szerkesztés] Képek
-
A vasútállomáson kiállított 375-ös gőzmozdony
[szerkesztés] Testvérvárosai
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Csopak
- Csopak bemutatása Balcsi.net
- Csopak az Irány Magyarország.hu honlapján
- Csopakról a geocaching.hu-n
- Csopak – Térkép Kalauz
- Csopaki Futásról
|
|||||

