Tormafölde

Tormafölde
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség 2012-ig	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Kondákor József
Irányítószám	8876
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	354 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	18,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tormafölde Pozíció Magyarország térképén
Tormafölde Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46° 32′ 24,22″, k. h. 16° 35′ 31,56″46.5400611111, 16.5921
Tormafölde weboldala

Tormafölde (horvátul Tormafed) község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése

Tormafölde a Kerka partján, Lentitől 13 kilométerre található. A község az Ős-Mura völgyében, a Zalai-dombság peremén helyezkedik el, nyugaton a Kerka patak határolja. Az írásos emlékek előtt ezt a területet összefüggő erdők borították. Később a jobbágyok, zsellérek letelepítésével megkezdődött az erdők irtása. A Vétyempuszta közelében szinte hegyvidékre emlékeztető relifek és őshonos bükkös fogadja a természeti szépségeket kereső látogatót.

Története

A település neve a török eredetű „torma” szóból ered, mely a középkorban gyakori személynév volt. Tormafölde nevével írásos alakban először a Zsigmond király által 1397. július 3-án a tizedek tárgyában kiadott oklevélben találkozhatunk. 1403-ban Szécsisziget tartozékaként tűnik fel. 1523-ban Ákosházay Sárkány Bernát és Felső-Lendvai Szécsy Tamás osztozott rajta. Az ő földjüket Szapolyai János elvette, s Szentgergeky Bakach Sándornak adományozta. 1591-ben Széchy Tamásnak juttatták a területet, de már 1598-ban öt kis birtokosé a falu. A török portyázók rendszeresen megjelentek a térségben, adót követeltek, harácsoltak, fosztogattak. Máskor a végvári katonák okoztak kárt. 1684-ben birtokosa gróf Széchy Péter. 1690-ben Szapáry Péternek adták el a várat az összes területtel. A korabeliek úgy tudták, hogy Tormaföldén volt plébániatemplom, Keresztelő Szent Jánosról elnevezve.

A XIX. század második felében a közeli Vétyemben az erdő fájára települve rövid ideig kis üveghuta működött, termékeinek néhány darabját gondos helytörténészek megmentették. 1896-ban az egész falu leégett, a zsuppos füstöskonyhás épületeket már nem építették újjá. Csak a harangláb maradt meg sokáig mementónak a falu múlt századi életéből.

A modern közigazgatás megszervezésekor a falu a letenyei járáshoz került. Ekkor már Vétyem a területe volt. A legnagyobb birtokosok herceg Esterházy Pál és gróf Andrássy Sándor voltak.

A budafapusztai és lovászi olaj megtalálása a község lakóinak is kedvező volt. Nagyon sokan találtak megélhetést az új munkahelyeken. Német tervek alapján, a két szénhidrogénmező között félúton, gázzal üzemelő villamos erőművet kezdtek el építeni, mellette pedig lakótelep is épült. Az erőmű elkészült falai ma is állnak.

A második világháború alatt súlyosabb harcok nem voltak, a falu azonban 21 embert veszített el. Az 1960-as években elindult egy lassú, de folyamatos elvándorlás, ami később felerősödött. A munkahelyek utáni költözés miatt az aktív korosztályok csökkentek, így a falu elöregedett.

A község a Lovászi székhelyű közös fenntartású körjegyzőséghez tartozik.

Nevezetességei

Akiknek a csendes meghitt erdei séták okoznak örömöt, azoknak a Vétyem-i ősbükkös árnyas gyalogútjai nyújthatnak feledhetetlen élményeket. Az ősbükkös magterületének egy része az erdészeti szakma kezdeményezésére már 1976 óta védett terület. Az erdőrezervátum területén a zalai flórajárásra jellemző dél-dunántúli bükkös erdőtársulás található. Jellemző növénye a zalai bükköny. Az erdőrezervátum teljes területe a Magyar Állam tulajdonában és a Zalaerdő Rt. kezelésében van.

A falu határában egy nemzetközi versenyeket is rendszeresen lebonyolító motorcross pálya üzemel.

Külső hivatkozások

• Tormafölde az utazom.com honlapján
• Tormafölde lakosságáért