Gellénháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gellénháza
Gellénháza címere
Gellénháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Farkas Imre Józsefné[1]
Irányítószám 8981
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 1574 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 304,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gellénháza  (Magyarország)
Gellénháza
Gellénháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 01″, k. h. 16° 47′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 01″, k. h. 16° 47′ 08″
Gellénháza  (Zala megye)
Gellénháza
Gellénháza
Pozíció Zala megye térképén
Gellénháza weboldala

Gellénháza község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gellénháza Zala megye legjellegzetesebb tájegységében, a megyeszékhelytől mintegy 12 kilométerre, Göcsejben található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gellénháza neve 1490-ben szerepel először oklevélben, egy nemes család nevének említésekor.[3] Gellénháza a Gellén család ősi fészke. Felső részét valaha Kisbudának nevezték, mivel a Budayak laktak itt; a másik részét Gellénházának és Józseffalvának, az illető családok után. Lakosai nagyobbrészt köznemesek voltak. A Gellénháza elnevezés előtagja a latin Chilianus magyar személynévi megfelelője. A települést értékes, érintetlen természeti környezet veszi körül, erdősültsége mintegy 12 százalékos. Több településrészből áll.

1950-ben jelentős változás következett be a térség életében, amikor a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. államosított jogutódja, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, gazdag lelőhelyekben reménykedve kutatófúrásokba kezdett. Az első kísérlet kudarcba fulladt, egy évre rá azonban sikerrel járt a próbálkozás. A községre korábban jellemző erőteljes elvándorlás alábbhagyott, sőt tömegesen érkeztek távoli vidékekről munkavállalók. Ez idő tájt épült az Olajos lakótelep, az általános iskola, a kultúrház, a buszváró és a csatornahálózat. Bár az olajmező egy része az intenzív kitermelés miatt a hatvanas évek közepére elvizesedett, a község fejlődése nem állt meg. Jelenleg a termelés egyre csökken, így az olajipar fokozatosan kivonul a térségből. A MOL Rt-n kívül azonban már más, a gazdaság fejlődését garantáló üzemek is működnek a községben.

2013. novemberére elbontásra kerültek az 1950-es években emelt, a látképet meghatározó, a kőolaj bányászat jelképeként szolgáló tartályok a település határából[4].

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hősi emlékmű a polgármesteri hivatal előtt [1]
  • Római katolikus templom [2]
  • Szent István szobor a templom kertben (2000., készítője: Nagy Ödön erdélyi fafaragó) [3]
  • az olajipar "származékai": a községben meglévő olajkutak [4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gellénháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  4. Hajdu péter (2013. november 20.). Eltűntek az olajtartályok. Zalai Hírlap online. Hozzáférés ideje: 2013. november 20.  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]