Gáborjánháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gáborjánháza
Gáborjánháza címere
Gáborjánháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Lenti
Jogállás község
Polgármester Szekeres István[1]
Irányítószám 8969
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 71 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 14,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gáborjánháza  (Magyarország)
Gáborjánháza
Gáborjánháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 57″, k. h. 16° 25′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 57″, k. h. 16° 25′ 010″
Gáborjánháza  (Zala megye)
Gáborjánháza
Gáborjánháza
Pozíció Zala megye térképén

Gáborjánháza község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az szlovén határ közelében fekszik Hetés tájegységben. Legközelebbi települések: Bödeháza, Szijártóháza. A környék jelenlegi felszíne főleg az Ős-Mura hordalékából és az azóta rárakódott lösztől és portól alakult ki az évszázadok alatt. A vidék éghajlatát elsősorban az Alpok, az Adriai-tenger és az Atlanti-óceán határozza meg. Az ország egyik legcsapadékosabb vidékei közé tartozik. Az éghajlati tényezők kedvezőek a növénytermesztésre és állattenyésztésre, bár a talaj minősége nem a legmegfelelőbb.
A falu környéke síkság, ahol az emberek évszázadok óta mezőgazdaságból éltek. Határában sok az erdő, főleg tölgy, éger és nyárfa jellemző. A ligetek közt főleg kökény, csipkebogyó és bodza található. Védett növényekben és állatokban gazdag, főleg a ragadozó madarak gyakoriak, de sok a vaddisznó, a szarvas és az őz is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét 1389-ben említik először Gabrianhaza néven, mely valószínűleg az első, itt letelepült személy nevéből ered. Ezután bizonyíthatóan az alsólendvai Bánffy család birtokai közé került. 1690-ben az Esterházy család vette át a terület fölött a tulajdoni jogot.

A trianoni békeszerződés után határmenti faluvá vált. Mivel így elszakadt Lendvától, ahová eddig felekezetként tartozott, 1928-ban megalapították a különálló lelkészséget. Ennek következtében 1932-34-ben megépült az azóta is álló katolikus templom, melyben egy 1626-ban, Grazban öntött harang található.
A II. világháború után a falu hanyatlásnak indult a közeli jugoszláv határ és a határsáv miatt. A lakosság száma folyamatosan csökkent, mely még ma is tart. Jelenleg közel 80 fő él a településen, de közöttük is sok az idős, egyedülálló ember.

A vidékre és így Gáborjánházára is jellemző a hetési szőttes, fonás, szövés. A faluban üzemelt sokáig egy hetési szőttest előállító kézműipari üzem, mely ma már nem üzemel. A faluban üzemel könyvtár, élelmiszerbolt, valamint négy falut ellátó falugondnoki szolgálat.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu központi helyén található a harmincas években épült katolikus templom, mely a falukép egyik meghatározója. A nyugodt környezet és a vadban gazdag környék csábítóan hat az idelátogatókra. Aki pihenésre vágyik, az megtalálja a számításait ebben a kis hetési községben.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gáborjánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]