Gáborjánháza

Gáborjánháza
Gáborjánháza címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség 2012-ig	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Szekeres István
Irányítószám	8969
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	75 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	14,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gáborjánháza Pozíció Magyarország térképén
Gáborjánháza Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46,63244°, k. h. 16,41937°46.63244, 16.41937

Gáborjánháza község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése

Az szlovén határ közelében fekszik Hetés tájegységben. Legközelebbi települések: Bödeháza, Szijártóháza. A környék jelenlegi felszíne főleg az Ős-Mura hordalékából és az azóta rárakódott lösztől és portól alakult ki az évszázadok alatt. A vidék éghajlatát elsősorban az Alpok, az Adriai-tenger és az Atlanti-óceán határozza meg. Az ország egyik legcsapadékosabb vidékei közé tartozik. Az éghajlati tényezők kedvezőek a növénytermesztésre és állattenyésztésre, bár a talaj minősége nem a legmegfelelőbb.
A falu környéke síkság, ahol az emberek évszázadok óta mezőgazdaságból éltek. Határában sok az erdő, főleg tölgy, éger és nyárfa jellemző. A ligetek közt főleg kökény, csipkebogyó és bodza található. Védett növényekben és állatokban gazdag, főleg a ragadozó madarak gyakoriak, de sok a vaddisznó, a szarvas és az őz is.

Története

A település nevét 1389-ben említik először Gabrianhaza néven, mely valószínűleg az első, itt letelepült személy nevéből ered. Ezután bizonyíthatóan az alsólendvai Bánffy család birtokai közé került. 1690-ben az Esterházy család vette át a terület fölött a tulajdoni jogot.

A trianoni békeszerződés után határmenti faluvá vált. Mivel így elszakadt Lendvától, ahová eddig felekezetként tartozott, 1928-ban megalapították a különálló lelkészséget. Ennek következtében 1932-34-ben megépült az azóta is álló katolikus templom, melyben egy 1626-ban, Grazban öntött harang található.
A II. világháború után a falu hanyatlásnak indult a közeli jugoszláv határ és a határsáv miatt. A lakosság száma folyamatosan csökkent, mely még ma is tart. Jelenleg közel 80 fő él a településen, de közöttük is sok az idős, egyedülálló ember.

A vidékre és így Gáborjánházára is jellemző a hetési szőttes, fonás, szövés. A faluban üzemelt sokáig egy hetési szőttest előállító kézműipari üzem, mely ma már nem üzemel. A faluban üzemel könyvtár, élelmiszerbolt, valamint négy falut ellátó falugondnoki szolgálat.

Nevezetességei

A falu központi helyén található a harmincas években épült katolikus templom, mely a falukép egyik meghatározója. A nyugodt környezet és a vadban gazdag környék csábítóan hat az idelátogatókra. Aki pihenésre vágyik, az megtalálja a számításait ebben a kis hetési községben.