Kustánszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kustánszeg
Kustánszeg címere
Kustánszeg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Németh Edit[1]
Irányítószám 8919
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 458 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 45,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kustánszeg (Magyarország)
Kustánszeg
Kustánszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 06″, k. h. 16° 40′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 06″, k. h. 16° 40′ 49″
Kustánszeg (Zala megye)
Kustánszeg
Kustánszeg
Pozíció Zala megye térképén
Kustánszeg weboldala

Kustánszeg község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kustánszeg Zala megye északnyugati részén fekvő község. A település Zalaegerszegtől mintegy 20 kilométer távolságra, a Göcsej dombjai közt helyezkedik el, Becsvölgyétől kissé északra. Közúton Becsvölgyén és Csonkahegyháton kapcsolódik a Göcsejt átszelő Zalaegerszeg – TeskándCsesztreg útvonalra. Közvetlen autóbusz-összeköttetésben áll Zalaegerszeggel és Becsvölgyével. Egyes időszakokban azonban csak átszállással érhető el a megyeszékhely.

Kustánszeg egy külső községrésze, Parasza, a településközponttól két kilométerre délnyugatra található, aszfaltozott úton elérhető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban három település volt a helyén: Tompa, Gyertyánág és Szentiván nemesi települések. A török portyázások következtében azonban a lakosság a mai falu helyére menekült. A kialakuló új település ekkor még Becsvölgye része volt, önálló településként először 1542-ben említik Kustánosháza néven utalva a falu egyik jelentős nemesi családjára, a Kustánokra. Kustánszeg név 1769 óta használatos. A település a 17. században a néhány török portyázás ellenére gyarapodott is, mivel a római katolikus Göcsejben kálvinista község tudott maradni. A kezdetben szabadban tartott istentiszteletek után, 1700-ban épült első temploma fából, majd 1803 és 1813 között pedig a mai is álló református temploma, amely 1826-ra már anyatemplommá alakult. Ekkor mintegy négyszáz fő élt a településen, többségében református.

1894-ben egyesítették Kislengyellel, amely 1905-ben külön vált, és hozzácsatolták Vargaszeget és Paraszát. Az 1930-as években a lakosságszám mintegy ezer fő volt, mind katolikusok, mind reformátusok, de evangélikusok és izraeliták is éltek itt. Az ekkor kiépülő bekötőút és a létrejövő autóbusz-összeköttetés Zalaegerszeggel növelte az életszínvonalat, illetve a későbbiekben lehetőséget biztosított a lakosság iparban való elhelyezkedéséhez. Az 1959-ben erőszakosan megalapított termelő szövetkezet ösztönözte a lakosságot a Zalaegerszegen vagy a környező települések olajiparában való elhelyezkedésre. Így ekkortól jelentős elvándorlási hullám jellemezte Kustánszeget, amely csak az 1980-as évekre lankadt le a környék iparának hanyatlásával.

A faluban ekkor alapvető infrastrukturális fejlesztések történtek, kiépült az ivóvízhálózat, járdák készültek, majd 1991-ben a kábeltelevízió is kiépült. Az 1990-es évek közepétől pedig a turizmus is megjelent Kustánszegen, ahol mind a falu határában lévő Kustánszegi-tó, mind a környező táj szépsége és vadállománya jelentős vonzerőként szerepel.

A községben általános iskola, postahivatal és rendőrségi megbízott működik, egy római katolikus és egy református temploma van. A mezőgazdaság nem jelentős, az ipart egy cipőgyártó üzem képviseli. A legjelentősebb bevételi források a turizmusból származnak. Kemping, panzió, hotel, illetve további vendéglátóhelyek találhatók a településen.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom
  • Kustánszegi-tó
  • Tájház

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kustánszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]