Csesztreg
| Csesztreg | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség | Lenti | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Czupi Sándorné[1] | ||
| Irányítószám | 8973 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 785 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 34,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,00 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csesztreg
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csesztreg
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
| Csesztreg weboldala | |||
Csesztreg Zala megye nyugati részén, a Kerka völgyében fekvő jelentősebb község.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csesztreg a 86-os másodrendű úttól mintegy három kilométerre fekszik, arról több bekötőúton jól megközelíthető. A településen vezet keresztül a Lenti–Bajánsenye mellékút, amelyen jelentős átmenő teher- és autóforgalom van Szlovénia felé. Továbbá a faluból indul ki egy út Szentgyörgyvölgy felé, amely több környező településsel biztosít összeköttetést.
Autóbusszal mind Lenti, mind Zalaegerszeg felől jól megközelíthető, a térség valamennyi járata érinti a települést.
[szerkesztés] Település nevének eredete
A község elnevezése nagy valószínűséggel a horvát Čisty štrug kifejezésből ered, amelynek jelentése tiszta patak.
[szerkesztés] Története
A település első említése 1257-ből való Cheztregh néven. A térségben csak itt volt átkelési lehetőség a mocsaras Kerka környékén, így hamar központi jelentőségre tett szert, 1322-ben már vámot is szedtek a folyón átkelőktől. Temploma 1334-től ismeretes. A település urai a Bánffyak voltak, a birtok személyzete nagyrészt a csesztregi lakosságból tevődött ki.
1469-ben mezővárosi rangot kapott a település, amely fényében megindult a polgárosodás. Iparosok, kézművesek költöztek Csesztregre, sőt több itteni fiatal külföldi egyetemeken folytatott tanulmányokat. Saját tanítóval a 17. századtól rendelkezik a település.
1690-ben az Esterházyak szerezték meg Csesztreget, amely a 19. század elején újból komoly fejlődésen ment keresztül. 1871-ben azonban elvesztette városi rangját, a fejlődése lelassult. Majd a 1890-ben elkészült Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal is elkerülte a települést, így jelentősége csökkent. Mindazonáltal a 20. században megint a térség központjává vált.
[szerkesztés] Gazdaság
A település határában lévő földek jó minőségűek, földművelésre kiválóan alkalmasak. Azonban a mezőgazdasági szektor csak kis hányadát teszi ki a falu gazdaságának.
Csesztregen ipari park működik, de a szolgáltatási szektor is jelentős, elsősorban kereskedelmi és idegenforgalmi létesítményeket lehet találni a községben. Az idelátogató turisták száma kiemelkedően magas.
[szerkesztés] Népesség
A település önkormányzata célja alapvetően a falu méretének és jelentőségének növelése, ezért a földeket olcsón osztogatja az ide letelepedni vágyóknak.
Csesztreg ismeretes a népszokásairól, melyek közül az egyik leglátványosabb a farsangi „maskurázás”, amely során álarcba és jelmezbe öltözöttek járják a település házait. A községben tájház is működik, ahol a falu és környéke jellegzetes népi építészetét mutatják be.
[szerkesztés] Természet
Csesztreg környékén több védett növényfaj is honos (mint kockás liliom és sárga liliom). Valamint jelentős szarvasállomány található erdeiben, amelyre a vadászturizmus épül.
[szerkesztés] Látnivalók
- Népi Műemlékház
- Csesztreg Élő Szabadidőpark
- Kerkai Jenő szobor
[szerkesztés] Testvértelepülés
- Markersdorf-Haindorf (Ausztria)
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Légifotók Csesztregről
- Csesztreg a wiki.utikonyvem.hu oldalán
- Fejezetek Csesztreg történetéből
- A vesszőfal vesszőfutása végetért Csesztregen)
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
