Csesztreg

Csesztreg címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Lenti

Jogállás

község

Polgármester

Czupi Sándorné^[1]

Irányítószám

8973

Körzethívószám

92

Népesség

Teljes népesség

785 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

34,13 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

23,00 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Csesztreg

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,71696°, k. h. 16,51511°

Csesztreg

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46,71696°, k. h. 16,51511°

Csesztreg weboldala

Csesztreg Zala megye nyugati részén, a Kerka völgyében fekvő jelentősebb község.

Fekvése [szerkesztés]

Csesztreg a 86-os másodrendű úttól mintegy három kilométerre fekszik, arról több bekötőúton jól megközelíthető. A településen vezet keresztül a Lenti–Bajánsenye mellékút, amelyen jelentős átmenő teher- és autóforgalom van Szlovénia felé. Továbbá a faluból indul ki egy út Szentgyörgyvölgy felé, amely több környező településsel biztosít összeköttetést.

Autóbusszal mind Lenti, mind Zalaegerszeg felől jól megközelíthető, a térség valamennyi járata érinti a települést.

Település nevének eredete [szerkesztés]

A község elnevezése nagy valószínűséggel a horvát Čisty štrug kifejezésből ered, amelynek jelentése tiszta patak.

Története [szerkesztés]

A település első említése 1257-ből való Cheztregh néven. A térségben csak itt volt átkelési lehetőség a mocsaras Kerka környékén, így hamar központi jelentőségre tett szert, 1322-ben már vámot is szedtek a folyón átkelőktől. Temploma 1334-től ismeretes. A település urai a Bánffyak voltak, a birtok személyzete nagyrészt a csesztregi lakosságból tevődött ki.

1469-ben mezővárosi rangot kapott a település, amely fényében megindult a polgárosodás. Iparosok, kézművesek költöztek Csesztregre, sőt több itteni fiatal külföldi egyetemeken folytatott tanulmányokat. Saját tanítóval a 17. századtól rendelkezik a település.

1690-ben az Esterházyak szerezték meg Csesztreget, amely a 19. század elején újból komoly fejlődésen ment keresztül. 1871-ben azonban elvesztette városi rangját, a fejlődése lelassult. Majd a 1890-ben elkészült Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal is elkerülte a települést, így jelentősége csökkent. Mindazonáltal a 20. században megint a térség központjává vált.

Gazdaság [szerkesztés]

A település határában lévő földek jó minőségűek, földművelésre kiválóan alkalmasak. Azonban a mezőgazdasági szektor csak kis hányadát teszi ki a falu gazdaságának.

Csesztregen ipari park működik, de a szolgáltatási szektor is jelentős, elsősorban kereskedelmi és idegenforgalmi létesítményeket lehet találni a községben. Az idelátogató turisták száma kiemelkedően magas.

Népesség [szerkesztés]

A település önkormányzata célja alapvetően a falu méretének és jelentőségének növelése, ezért a földeket olcsón osztogatja az ide letelepedni vágyóknak.

Csesztreg ismeretes a népszokásairól, melyek közül az egyik leglátványosabb a farsangi „maskurázás”, amely során álarcba és jelmezbe öltözöttek járják a település házait. A községben tájház is működik, ahol a falu és környéke jellegzetes népi építészetét mutatják be.

Természet [szerkesztés]

Csesztreg környékén több védett növényfaj is honos (mint kockás liliom és sárga liliom). Valamint jelentős szarvasállomány található erdeiben, amelyre a vadászturizmus épül.

Látnivalók [szerkesztés]

Népi Műemlékház
Csesztreg Élő Szabadidőpark
Kerkai Jenő szobor

Testvértelepülés [szerkesztés]

Markersdorf-Haindorf (Ausztria)

Képgaléria [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Csesztreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)