Várvölgy
| Várvölgy | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Keszthelyi |
| Rang | község |
| Polgármester | Szánti József[1] |
| Irányítószám | 8316 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1060 fő (2011. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 42,33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 25,04 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Várvölgy weboldala | |
Várvölgy község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben, Keszthelytől országúton mintegy 15 km-re.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Várvölgy a Keszthelyi-hegység keleti felén, a Keszthely–Várvölgy–Lesencetomaj–Tapolca mellékút mentén fekszik. További utak kötik össze Zalaszántóval, Bazsival, és Válluson át Balatongyörökkel. Keszthely és Tapolca felől autóbusszal jól megközelíthető.
[szerkesztés] Címere
Az álló, háromszögű pajzs kék mezejében alul zöld hármashalom díszlik. A középső halmon a falu védőszentjére utaló, liliomban végződő, szárain ezüst és fekete váltakozásával élre csiszolt, úgynevezett Domonkos-kereszt áll. A két szélső halmon egy-egy, álló indás, arany szőlőtő fogja közre a keresztet két-két levéllel és egy-egy szőlőfürttel. A szőlőindák végei a kereszt felett egymásba fonódnak. A címerpajzs alatt hármas tagolású, fecskefarokban végződő, íves aranyszalag lebeg, rajta feketével a nagybetűs VÁRVÖLGY felirat, valamint a település neve előtt és után egy-egy díszpont.
[szerkesztés] Története
A mai Várvölgy helyén fekvő Zsid' települést először említő okirat az almádi monostor alapítólevele (kelt 1121-ben). 1256-ban Civies de Syd, 1280 körül és 1358–1372 között ugyancsak Syd néven írták. 1358–1372-ben a Rezi vár tartozékai közé tartozott.
1444-ben itt adták ki oklevelüket a megye szolgabírái.
A 15. században a mai település helyén két falu: Alsózsid és Felsőzsid állt a gersei Pethők tulajdonában. A törökök komolyabb pusztítást nem végeztek a két településen, de a lakosok száma csökkent, a templom állapota romlott. A 18. században a Festeticsek a birtokukhoz csatolták a területet.
A népesebb Felsőzsidről 1940 óta vezetett kövezett út Tapolca felé. A mai település 1942-ben keletkezett Alsózsid és Felsőzsid egyesítéséből. A község ideiglenes neve ekkor Bakonyzsid volt. 1948 óta közlekedik a településre autóbusz. Termelőszövetkezete 1959-ben alakult, ám a mezőgazdaság egyre inkább háttérbe szorult a település életében. Az 1960-as években a falu lakossága nagyban csökkent, és az ott maradók is máshol kerestek munkát. 1966-tól közös tanácsú község székhelye volt (Vállust innen igazgatták), majd 1990-től újból önálló település. Azóta a községben komoly falusi turizmus épült ki.
[szerkesztés] Nevezetességei
| 1. Művelődési ház 2. Iskola, óvoda 3. Polgármesteri hivatal 4. Alsózsidi templom 5. Posta 6. Ferenc söröző 7. Vegyesbolt 8. Húsbolt |
9. Pékség 10. Szent Domonkos étterem 11. Kápolna 12. Orvosi rendelő 13. Gyógyszertár 14. Sportpálya 15. György panzió, lovarda |
- Alsózsidi templom (gótikus)
A falu műemlék templomát a 14. század elején Károly Róbert király uralkodása idején építették gótikus stílusban, a jelenlegi romantikus formáját 1899-ben kapta. Tornyában van az ország legrégibb harangja, melyet 1524-ben öntöttek.
[szerkesztés] Egyéb
A falu védőszentje szent Domonkos; neki szentelték az alsózsidi templomot és róla nevezték el az út kanyarulatában álló vendéglőt is. Ennek nyugati homlokzatán Orr Lajos helybéli szobrászművész a leendő szent anyjának álmában látott attribútumokat örökítette meg; az épület falait a szent életére utaló vakolatdíszek ékítik.
[szerkesztés] Képek
-
A falu fölötti, kedvelt kilátóhely, a Mulatódomb egy öreg vadkörtefával (Pyrus pyraster)
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Csánki Dezső: A Hunyadiak kora
- Várvölgy. Ismertető tábla a faluban
- Szent Domonkos. A Szent Domonkos étterem kiadványa.
- Magyar nemzeti és történelmi jelképek: Várvölgy község
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||

