Kacorlak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Kacorlak | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Nagykanizsai |
| Rang | község |
| Polgármester | Nagy Ervin[1] |
| Irányítószám | 8773 |
| Körzethívószám | 93 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 228 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 30,00 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Kacorlak weboldala | |
Kacorlak község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szomszédos települések: északon Pölöskefő - 2 km, délen Magyarszerdahely-Újnéppuszta - 1 km.
Közeli települések: Magyarszentmiklós - 4 km, Gelsesziget - 4 km, Fűzvölgy - 4 km, Zalaszentbalázs - 4 km, Gelse - 5 km, Újudvar - 5 km, Bocska - 5 km, Hosszúvölgy - 5 km, Hahót - 6 km, Kilimán - 7 km, Homokkomárom - 7 km, Börzönce - 7 km, Alsórajk - 8 km, Pötréte - 8 km, Felsőrajk - 9 km, Nagykanizsa - 10 km
[szerkesztés] Története
Kacorlak első írásos említése 1314-ből való Lok néven. A 15. századtól viseli a megkülönböztető Kacor nevet az itteni birtokos család neve után. A múlt századi nagy környékbeli erdők nevét földrajzi nevek őrzik a mai napig is.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Műemlék jellegű templom A falu első temploma 1875-ben építették – az előző, 1740 körül épült templomnak teteje, kórusa fából volt; Szent Anna tiszteletére szentelték. 1778-ban már életveszélyesnek tartották. A kisméretű templom szentélye szeletelt, félköríves, északi oldalán keskeny ablakkal; ez későbbi keletű, a sekrestye építésének idejéből. Homlokzati sisakos tornya van. Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, a helyiek ehhez kapcsolódóan szeptember elején tartják a Mária-napi búcsút.
- Két zsúpfedeles népi lakóház Hasonló épület ma már csak nagyon kevés található a zalai falvakban. Ezek a házak lehetőséget nyújtanak a régi falusi élet iránt érdeklődők számára, hogy a maga valóságában lássanak egy paraszti portát és ennek segítségével a képzeletükben felelevenítsék a század eleji paraszti életmódot. A két lakóház jellegzetes emléke a múlt századbeli paraszti építkezésnek: zsúpfedeles, csonkatornyos, fűrészelt deszkaoromzatú, népi lakóházak beugró tornáccal. Az egyik szépen felújított állapotban várja a látogatókat, a másik felújításra szorul. Mindkét népi ház csak hétvégi-ház funkciókat lát el, nem lakják őket állandó jelleggel. Az önkormányzat szándéka, hogy egyiket visszavásárolja a tulajdonostól és állandó helytörténeti kiállítás berendezésével vonzza a faluba látogató turistákat, akik kézbe is vehetnék az itt kiállított tárgyakat.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||

