Kristóffalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kristóffalva (Krištanovec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Csáktornya
Rang falu
Alapítás éve 1367
Polgármester Branko Šalamon
Irányítószám 40000
Körzethívószám +385 040
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kristóffalva  (Horvátország)
Kristóffalva
Kristóffalva
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 26′ 40″, k. h. 16° 27′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 40″, k. h. 16° 27′ 10″

Kristóffalva (horvátul Krištanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornya központjától 6 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1367-ben "Poss. Ciystanoch" alakban említik először. 1478-ban "Cristanowecz" néven szerepel, acsáktornyai uradalomhoz tartozott.[1]

1437 után az uradalommal együtt a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban Zrínyi Miklósé lett. 1671-ben Zrínyi Pétert felségárulás miatt kivégezték és minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " KRISTANOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, határja soványas, vagyonnyai elejtesek." [2]

1910-ben 459, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 2001-ben 673 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796