Pusztafa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztafa (Pušćine)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Drávavásárhely
Rang falu
Polgármester Mladen Horvat
Irányítószám 40305
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 1267 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztafa  (Horvátország)
Pusztafa
Pusztafa
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 21′ 10″, k. h. 16° 22′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 10″, k. h. 16° 22′ 15″

Pusztafa (korábban Puscsina, horvátul Pušćine) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávavásárhelyhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyától 6, központjától Drávavásárhelytől 4 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csáktornyai uradalomhoz tartozott. Az uradalom részeként 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint "PUSCHINA. Elegyes falu Szala Vármegyében, földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nedeliczhez nem meszsze, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító." [2]

1910-ben 420, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A falu 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. Önkéntes tűzoltóegylete 1923-ban alakult, ma 57 tagot számlál. A faluban, a régi iskola 1926-ban emelt épületében ma a drávavásárhelyi iskola kihelyezett tagozata működik. A falu fejlődése viszonylag későn, csak a 20. század második felében indult el. A vállalkozók részére vállalkozási övezetet jelöltek ki. A fiatalok sportolását a helyi labdarúgó klub is elősegíti. A falu katolikus templomát 1992-ben szentelték fel a Nagyboldogasszony tiszteletére. A baptista templom 1989-ben épült fel. A falunak 2001-ben 1267 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1992 és 1994 között épült, a drávavásárhelyi plébánia filiája.
  • Két kis 19. századi kápolnája Jézus Szentséges Szíve és a Szent Kereszt tiszteletére van szentelve.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. július 11.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796