Mikófa
| Mikófa (Miklavec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Bottornya |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1490 |
| Polgármester | Josip Lepen |
| Irányítószám | 40316 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 568 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mikófa
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 46° 29′ 00″, k. h. 16° 30′ 20″ | |
Mikófa (horvátul Miklavec) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Bottyornyához tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Csáktornyától 12 km-re északkeletre, községközpontjától Bottornyától 4 km-re északnyugatra a Mura jobb partján fekszik. Alsóferencfalvától csak a Jalšovnica-patak választja el.
Története [szerkesztés]
A település első írásos említése 1490-ből származik "Mychklowycz" alakban. 1505-ben "Mykowczy" néven említik.[2] 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után a csáktornyai uradalommal együtt rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " MIKLOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, határja középszerű." [3]
A településnek 1910-ben a szomszédos Alsóferencfalvával együtt 626, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 568 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnája 1804-ben épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. június 8.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
||||||||||||||||||||||||||||
