Kozmadombja

Kozmadombja
Kozmadombja címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség 2012-ig	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Virágh Enikő
Irányítószám	8988
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	59 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	7,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kozmadombja Pozíció Magyarország térképén
Kozmadombja Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46,76789°, k. h. 16,54795°46.76789, 16.54795
Kozmadombja weboldala

Kozmadombja község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése

A település az Őrség, Göcsej és Hetés tájkörzet találkozásánál, a 86-os főközlekedési út mellett, Zalalövőtől 12 km-re, Lentitől 18 km-re fekszik. A település eredetileg a 86-os úttól keletre volt, a törökdúlás után alakult ki a mai helyén. Három fő része: a Kámánszer, az Arany János utca és a belső falurész (Jókai utca). A település felszíne dombos, termőtalaja agyagos, erősen kötött. A közigazgatási területe 763 ha.

Története

1199-ben Cusmadomian-ként említik amikor Joachim, Imre király hű vitéze javait a veszprémi egyházra hagyja, mert nem voltak örökösei, akkor ezek közt szerepelt a Zalán túl levő Kozmadamján birtok őt illető része is /Hazai okmt. V.1/. Egyértelműen nem eldöntött, hogy megyebeli két Kozmadombja (Kozmadombja, Szentkozmadombja) közül melyikkel azonosítható az oklevélben szereplő Cusmadomian.

A falu egykori templomát az arábiai orvos ikerpárról, Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték föl, amely a török idők alatt elpusztult.

Az 1982-ben végzett ásatások alapján sikerült tisztázni a kisméretű román kori templom alaprajzát. Előkerült néhány idomtégla töredék is, valamint a faragott kőből készült déli kapu maradványai. A templom pusztulási rétegéből 15-16. század-i cserepek kerültek elő. Romjai mai falutól keletre az ó-kozadombjai dülőben találhatók.

1334-ben találkozunk vele Hétkutas határjárásban, ahol a Szentpéterről Kozmadamjánra vezető utat említik /ZO. I. 284/. A 14. század végén egy része Kutasi János fia Káloz birtoka, akinek nem volt fiúörököse, s ezért 1396-ban összes birtokait a leányainak hagyta, s ezek javára végrendelkezett a fivére is arra az esetre, ha nem lesznek utódai. Ehhez királyi beleegyezést is nyertek, mert 1397-ben Zsigmond parancsára megtörtént a beiktatásuk. /1422.II.22.N.Muz/.

A 15. század elején az Ostfiak kezén van egy része /1408. ZO.II.337.- 1426. Dl. 11808/, s a Kutasi cs. egyik ága is birtokos volt itt még, mely a Terjékekkel egy őstől származott /ZO.II.453/. Valószínű, hogy Ostfi Gergely fiúsított felesége, Salamonvári Ágota révén jutott itt részjószághoz. Kutasi Káloz egyik leánya Irsai Istvánné volt, így megértjük, hogy 1436-ban Felsőirsai István fiait és Pál fiát beiktatták nádori parancsra Kozmadomján birtok negyedébe /Hazai okmt. IV. 309/.

1453-ban Forgács Benedek visszaváltja a vas megyei Mártonfalvi Lacáknál zálogban levő Kozmadombján birtokát /Ostffy cs. Z. 5/. Forgács János felesége Bánffy Dorottya, Bánffy Zsigmond és a fiúsított Salamonvári Beatka leánya volt, s így került fia, Benedek kezére itt is részjószág.

Leányágon lettek itt birtokosai a Csebi Pogányok is. Pogány Imre felesége ugyanis Ostffy Bora, Bánffy Zsigmond leányának a lánya volt.

1483-ban már Imre gyermekeinek a birtokaként említik. /ZO. II. 622/. 1512-ben

A török időkben teljesen elpusztult falut (és a hozzá tartozó Jáhom pusztát) 1659-ben az akkori tulajdonos Perneszi István 100 tallérért örök jogon eladta Bertalan Györgynek. Ekkortól kezdődik meg a falu újratelepülése birtokos nemesekkel az új területen.

1778-ban 73 katolikus lakója volt, temploma és temetője nem volt ezért Kutason, vagy Kálócfán temetkeztek. Az 1928 évi összeírás szerint a falut agilis személyek (anyai vagy a feleség jogcímén nemesek) lakták és a házak nemesi telken voltak.

A lakosság 1920-ban érte el a maximális (276) létszámot, az elvándorlások miatt a jelentős csökkenés 1950-es évektől indult meg.

A rendszerváltást követően 1990-ben önálló önkormányzat alakult, mely csatlakozott a Zalabaksa-i Körjegyzőséghez, az igazgatási feladatok ellátására, ill. bizonyos feladatok ellátását 2005-től a Lenti Kistérségi Társulás végzi.

Nevezetességei

Fa harangláb

A település főutcája mentén, szabadon álló, négyzet alaprajzú, szoknyás harangláb. Szoknyáját négy, a talpgerendák végére állított oszlop tartja. A torony törzsét két oszlop alkotja. A szoknya cserép-, a gúlasisak bádogfedésű. A szoknya alatti rész deszkaburkolatú. Bejárata a D-i oldalon. Egy harang lakik benne. Épült 1922-ben. Népi műemlék. A harangláb mellett: kőfeszület Szűz Máriával, 1911.

Híres szülöttei

Babos Kálmán (Kozmadombja, 1825. március 21. - Budapest, 1892. november 9.), jogász

Apja uradalmi ügyész volt. Babos Pál öccse. Kőszegen, Zágrábban tanult, a jogot Pozsonyban végezte. 1845-tõl ügyvéd, majd Zalaegerszegen tiszti aljegyző, 1849 után törvényszéki jegyző. 1854-től Sopronban, 1855-61 között Zalaegerszegen törvényszéki bíró, utána Budapesten különbözõ bírói tisztségeket töltött be, 1886-tól kúriai tanácselnök. Jogi munkákon kívül névtelenül dolgozott a Pesti Hírlapba, beszédeket írt, szótárakat jelentetett meg.

Babos Pál (Kozmadombja, 1824. január 25. - Salomvár, 1861.), testõrtiszt

Babos Kálmán bátyja. Tanulmányait a belovári katonaiskolán végezte, 1845-48 között testőrtiszt volt Bécsben, a szabadságharc idején, 1848. szept. 27-től főhadnagy a Szepességben alakuló 19. honvédzászlóajnál. Az 1849. jan. 4-i kassai csatában fogságba esik. Hadbiróság elé kerül, mely megfosztja cs. kir. hadnagyi rangjától (Pest, 1850, máj. 31.), de szabadon engedik. Ettől kezdve haláláig visszavonultan élt Salomváron. A Pesti Hírlapban leveleket, a Hölgyfutárban verseket, elbeszéléseket jelentetett meg, majd fordításokkal jelentkezett.