Kozmadombja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kozmadombja
Kozmadombja címere
Kozmadombja címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Jogállás község
Polgármester Virágh Enikő[1]
Irányítószám 8988
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 43 fő (2014. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 7,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kozmadombja (Magyarország)
Kozmadombja
Kozmadombja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 04″, k. h. 16° 32′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 04″, k. h. 16° 32′ 53″
Kozmadombja (Zala megye)
Kozmadombja
Kozmadombja
Pozíció Zala megye térképén
Kozmadombja weboldala

Kozmadombja község Zala megyében, a Lenti járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az Őrség, Göcsej és Hetés tájkörzet találkozásánál, a 86-os főközlekedési út mellett, Zalalövőtől 12 km-re, Lentitől 18 km-re fekszik. A település eredetileg a 86-os úttól keletre volt, a törökdúlás után alakult ki a mai helyén. Három fő része: a Kámánszer, az Arany János utca és a belső falurész (Jókai utca). A település felszíne dombos, termőtalaja agyagos, erősen kötött. Közigazgatási területe 763 hektár.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1199-ben Cusmadomian alakban írva említették, amikor Joachim, Imre király hű vitéze javait a veszprémi egyházra hagyta, mert nem voltak örökösei, akkor ezek közt szerepelt a Zalán túl levő Kozmadamján birtok őt illető része is.[3] Egyértelműen nem eldöntött, hogy a megyebeli két Kozmadombja (Kozmadombja, Szentkozmadombja) közül melyikkel azonosítható az oklevélben szereplő Cusmadomian.

A falu egykori templomát az arábiai orvos ikerpár, Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték föl, de a templom a török idők alatt elpusztult. Az 1982-ben végzett ásatások alapján sikerült tisztázni a kisméretű romanikus templom alaprajzát. Előkerült néhány idomtégla-töredék is, valamint a faragott kőből készült déli kapu maradványai. A templom pusztulási rétegéből 15-16. századi cserepek kerültek elő. Romjai mai falutól keletre az ó-kozadombjai dülőben találhatók.

1334-ben találkozunk vele Hétkutas határjárásban, ahol a Szentpéterről Kozmadamjánra vezető utat említik.[4] A 14. század végén egy része Kutasi János fia Káloz birtoka, akinek nem volt fiúörököse, ezért 1396-ban összes birtokait a leányainak hagyta, s ezek javára végrendelkezett a fivére is arra az esetre, ha nem lesznek utódai. Ehhez királyi beleegyezést is nyertek, mert 1397-ben Zsigmond parancsára megtörtént a beiktatásuk.[5] A 15. század elején egy része az Ostfiak kezén volt,[6] és a Kutasi család egyik ága is birtokos volt itt még, mely a Terjékekkel egy őstől származott.[7] Valószínű, hogy Ostfi Gergely fiúsított felesége, Salamonvári Ágota révén jutott itt részjószághoz. Kutasi Káloz egyik leánya Irsai Istvánné volt, így 1436-ban Felsőirsai István fiait és Pál fiát beiktatták nádori parancsra Kozmadomján birtok negyedébe.[8]

1453-ban Forgács Benedek visszaváltotta a vas megyei Mártonfalvi Lacáknál zálogban levő Kozmadombján birtokát[9] Forgács János felesége, Bánffy Dorottya Bánffy Zsigmond és a fiúsított Salamonvári Beatka leánya volt, így került fia, Benedek kezére itt is részjószág. Leányágon lettek itt birtokosai a Csebi Pogányok is. Pogány Imre felesége ugyanis Ostffy Bora, Bánffy Zsigmond leányának a lánya volt. 1483-ban már Imre gyermekeinek a birtokaként említették.[10]

1512-ben a török időkben teljesen elpusztult falut (és a hozzá tartozó Jáhom pusztát) 1659-ben az akkori tulajdonos Perneszi István 100 tallérért örök jogon eladta Bertalan Györgynek. Ekkortól kezdődik meg a falu újratelepülése birtokos nemesekkel az új területen. 1778-ban 73 katolikus lakója volt, temploma és temetője nem volt ezért Kutason, vagy Kálócfán temetkeztek. Az 1928 évi összeírás szerint a falut agilis személyek (anyai vagy a feleség jogcímén nemesek) lakták és a házak nemesi telken voltak. A lakosság 1920-ban érte el a maximális (276) létszámot, az elvándorlások miatt jelentős csökkenés az 1950-es évektől indult meg.

A rendszerváltást követően 1990-ben önálló önkormányzat alakult, mely csatlakozott a zalabaksai körjegyzőséghez, az igazgatási feladatok ellátására, de bizonyos feladatok ellátását 2005-től a Lenti Kistérségi Társulás végezte.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kozmadombja egyik nevezetessége a négyzet alaprajzú, szoknyás, fa harangláb, amely a település főutcája mentén, szabadon áll. harangláb. Szoknyáját négy, a talpgerendák végére állított oszlop tartja. A torony törzsét két oszlop alkotja. A szoknya cserép-, a gúlasisak bádogfedésű. A szoknya alatti rész deszkaburkolatú. Bejárata a déli oldalon található. Egy harang lakik benne. 1922-ben épült, ma népi műemlék. A harangláb mellett egy 1911-ből származó kőfeszület áll Szűz Mária szobrával.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babos Kálmán (Kozmadombja, 1825. március 21. - Budapest, 1892. november 9.), jogász

Apja uradalmi ügyész volt. Babos Pál öccse. Kőszegen, Zágrábban tanult, a jogot Pozsonyban végezte. 1845-től ügyvéd, majd Zalaegerszegen tiszti aljegyző, 1849 után törvényszéki jegyző. 1854-től Sopronban, 1855-61 között Zalaegerszegen törvényszéki bíró, utána Budapesten különböző bírói tisztségeket töltött be, 1886-tól kúriai tanácselnök. Jogi munkákon kívül névtelenül dolgozott a Pesti Hírlapba, beszédeket írt, szótárakat jelentetett meg.

Babos Pál (Kozmadombja, 1824. január 25. - Salomvár, 1861.), testőrtiszt

Babos Kálmán bátyja. Tanulmányait a belovári katonaiskolán végezte, 1845-48 között testőrtiszt volt Bécsben, a szabadságharc idején, 1848. szept. 27-től főhadnagy a Szepességben alakuló 19. honvédzászlóajnál. Az 1849. jan. 4-i kassai csatában fogságba esik. Hadbiróság elé kerül, mely megfosztja cs. kir. hadnagyi rangjától (Pest, 1850, máj. 31.), de szabadon engedik. Ettől kezdve haláláig visszavonultan élt Salomváron. A Pesti Hírlapban leveleket, a Hölgyfutárban verseket, elbeszéléseket jelentetett meg, majd fordításokkal jelentkezett.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Hazai okmt. V.1.
  4. ZO. I. 284.
  5. 1422.II.22.N.Muz.
  6. 1408. ZO.II.337.- 1426. Dl. 11808
  7. ZO.II.453.
  8. Hazai okmt. IV. 309.
  9. Ostffy cs. Z. 5.
  10. ZO. II. 622.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]