Sormás

Sormás címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Nagykanizsai

Jogállás

község

Polgármester

Póczai Zoltán József^[1]

Irányítószám

8881

Körzethívószám

93

Népesség

Teljes népesség

887 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

54,18 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

16,37 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Sormás

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 27′ 37,62″, k. h. 16° 54′ 56,63″

Sormás

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46° 27′ 37,62″, k. h. 16° 54′ 56,63″

Sormás weboldala

Sormás (horvátul Šurmaš^[3]) község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Nagykanizsa város központjától 6 km-re nyugatra, az M7-es autópálya közelében, a 7-es főút mellett található.

Története [szerkesztés]

Neve Saramás alakban fordul elő először 1347-ben. E magyar helységnév a kígyóvirág, vadhagyma jelentésű sárma növényre vezethető vissza. Mivel közel fekszik a kulcsfontosságú kanizsai várhoz, sokat szenvedett a hódoltság éveiben; többször teljesen elpusztították.

1347-ben szerepel először oklevelekben Saramás néven, mint a saramási Fábián család birtoka. Sormás a kanizsai vár 1493.évi urbáriumakor még jelentéktelen falu volt, de 1519-ben már népesnek mondták, 3 malom is tartozott hozzá. Az 1548. évi török támadás során a falu teljesen elpusztult. A 90 éves török hódoltság alatt több-kevesebb jobbágy lakta, akik török és magyar földesurak számára egyaránt adóztak és robotoltak.
A harcok elmúltával Sormás csak lassan népesedett be, a lakosság lélekszáma hosszú időn át ingadozott. A jobbágyok földműveléssel, szőlőműveléssel és állattartással foglalkoztak. Szőlőiket az eszteregnyei és homokkomáromi határban művelték. A 18. század második felében Kanizsa közelségének hatására a falu gyors fejlődésnek indult.

1798. április 18-én a falu teljesen leégett. Az uraság megtiltotta, hogy boronafalú házakat építsenek, valamennyiüknek téglából kellett házaikat újjáépíteni.

A falu lakói mindig magyarok és katolikusok voltak, s a szepetneki anyaegyházhoz tartoztak. 1925-től már körjegyzőségi székhely. Iparral 2 kovács, 1 bognár, 2 ács, 2 cipész és egy csizmadia foglalkozott, de dolgozott a falucskában két molnár, egy mészáros és egy szatócs is. A két hengermalom 12 alkalmazottal működött.

Nevezetességek [szerkesztés]

Római katolikus (Szent Rókus) templom

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Sormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)