Drávafüred

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drávafüred (Oporovec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Perlak
Rang falu
Alapítás éve 1245
Polgármester Dragutin Glavina
Irányítószám 40325
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 425 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávafüred  (Horvátország)
Drávafüred
Drávafüred
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 20′ 00″, k. h. 16° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 00″, k. h. 16° 40′ 30″

Drávafüred (horvátul Oporovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyától 20 km-re, Perlaktól 5 km-re délkeletre a Dráva bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1245-ben említik először, nevét Opor nevű első birtokosáról kapta. 1478-ban "Oporowecz" néven a csáktornyai uradalom falvai között említik.[2]

1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " OPOROVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Draskovecznek szomszédságában, mellynek filiája, közép termékenységű földgyei vannak." [3]

1910-ben 721, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 425 volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1898-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 14.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796