Kisgörbő
| Kisgörbő | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Zalaszentgróti |
| Rang | község |
| Polgármester | Szabó Ferenc[1] |
| Irányítószám | 8356 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 190 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 28,83 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisgörbő
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Kisgörbő
Pozíció Zala megye térképén
|
|
Kisgörbő Község Zala megyében, a Zalaszentgróti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zala megye északkeleti részén, Zalaszentgrót és Sümeg között.
[szerkesztés] Közlekedés
A település két fontosabb mellékút: a Zalaszentgrót–Sümeg és a Keszthely–Vindornyaszőlős–Szalapa–Jánosháza út kereszteződésében fekszik. A település autóbuszközlekedése elsősorban átmenő forgalma miatt jelentős. Keszthely, Sümeg és Zalaszentgrót felől jól megközelíthető.
[szerkesztés] Története
A falu első említése 1274-ből való Vindornyaszőlős határtelepüléseként. Földje mindig is rosszul termett, ezért komolyabb település sokáig nem alakult ki. A 16. században kifejezetten szegény faluként említették a községet. 1635-ben már mint puszta szerepelt a feljegyzésekben. Később újra megindult az élet a faluban, de továbbra is szegény jobbágyi és zselléri település maradt. A helyzet javulása csak a 18. századra tehető, amikor is anyaegyház jött itt létre (1749), és a térségben vezető szerephez jutott.
A település lakossága még az 1930-as években, amikor a falu képe elkezdett átalakulni, is kizárólag a mezőgazdaságból élt. 1950-től van autóbusz összeköttetése Sümeggel, azóta megnőtt az iparban és szolgáltatásban dolgozó, a környező városokba ingázók száma is.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||
