Kissziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kissziget
Kissziget címere
Kissziget címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Lenti
Jogállás község
Polgármester Böröcz Roland[1]
Irányítószám 8957
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 189 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 20,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kissziget  (Magyarország)
Kissziget
Kissziget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 27″, k. h. 16° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 27″, k. h. 16° 40′ 00″
Kissziget  (Zala megye)
Kissziget
Kissziget
Pozíció Zala megye térképén

Kissziget község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cserta és a Kisszigeti-patak fogja közre. Két tektonikailag kijelölt süllyedék metszi itt egymást. Az egyik az észak-déli irányú, jellegzetesen menedékes völgy, mely a Göcsej területét választja ketté. Ebben folyik a Közép-Zala vizeit összegyűjtő Cserta. A másik, az északkelet-délnyugati irányú, széles talpú völgy valamikor, a vízrendezés előtt mocsaras, lápos vidék volt. Lassú folyású vize, a Kisszigeti patak völgyi vízválasztóval különül el a Tófej magasságában egy másik meridionális völgyben húzódó Felső-Válickától. A két patak által közrefogott település a hajdani mocsárvilág szigetszerű szárazulata volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első biztos említése csak 1426-ban: Zyegyth. A név a település térszíni formájára való utalás, nem okvetlenül vízzel körülvett sziget, hanem a mocsárból kiemelkedő lakható terület volt. Az oklevelek a Karchon Zigete nevet (1568) használták.

A területet, valószínű szigetet is a Bánffy család szerzi meg. A nagyhatalmú család mellett van itt tulajdona a mogyorókereki Ellenbachoknak is. Az ő részei előbb Mátyás király ajándékaként Bakócz Tamáshoz, az esztergomi érsekhez kerültek. 1496 után pedig, II. Ulászló király beleegyezésével a gróf Erdődy család veszi kezelésbe. A családtól az Őziek kezére került birtokrészt a Bánffyak megszerzik. A Bánffyak magvaszakadtával a XVI. század közepén birtokaik házasság és a leányági örökösödés révén a Nádasdyak kezére kerültek.

Ekkor Sziget, bár csak egy kis falu, de földesurai a megye ezen a területén élő leggazdagabb családjai. Összesen tizenegy jobbágycsaládon osztoztak a nagyurak.

Nagyon érdekes az az adat, amely arra utal, hogy az egyik legkorábbi dunántúli Eszterházy birtokrész itt volt. Pontosan nem tudni, hogy az első telkeket kitől szerezte, de 1667. május 22-én Soós István, a birtok felügyelője feljegyzést juttat el Eszterházy Pálhoz. Értesíti urát azokról a hatalmaskodásokról, amelyeket Nádasdy Ferenc tisztviselői az Eszterházy-jobbágyokon elkövettek. Jobbágyokat raboltak, az elfogottak közül néhányat Nádasdy jobbágyává tették.

A török által gyakran látogatott térségben, a szigetiek is fogyatkoztak, de a mocsarak, a nehezen járható zsombékok közt lakók, mégis viszonylagos védelmet élveztek. Egy irat tudósít arról is, hogy a falu a bécsi hadjárat miatt – 1663-ban – puszta lett, csak 1690 után kezdték újjáépíteni. "Szebeczky" (azaz Zebecke) faluval együtt 3 ház maradt csak (régebben 12 volt). Török földesura Hagida Zed volt, neki évi 8, a szultánnak 5 ft-ot adtak, terménnyel szolgáltak és Kanizsára hosszú fuvart kellett teljesíteni.

1697-ben Kisszigeten egy régi, Szent Miklós templomnak még vannak romjai, de a török által elpusztított falakból már csak két kő látszott. A lakosok katolikusok. Páka filiája lett, ekkor Fekete András licenciatus szolgáltatja a szentségeket.

Az 1728-ból való leírás betekintést enged a kis falu mindennapjaiba. Ebben utalást találunk arra, hogy a gyenge minőségű földeket hogyan művelték, gabonájukat hova értékesítik. 1770-ben már kukoricát is termelnek 4 pozsonyi mérőnyi területen.

A falu birtokosai 1848-ig az Erdődyek és az Eszterházyak maradtak.

A modern közigazgatás kialakításakor a falu a novai járásba és a pákai körjegyzőséghez tartozott. 1922-ben, amikor az ortaházait megszervezték, ide csatolták Kisszigetet is. Volt ekkor a faluban egy római katolikus templom, egy kocsma, 3 szatócs és 2 cipész.

1945 áprilisában gyorsan megszervezték a földosztást. 1948-ban államosítják az iskolát, amelyben az egy osztályban 2 tanító 42 gyermeket tanított. Hamarosan megszervezik a termelőszövetkezetet, ebben 1950-ben 136 tag és 103 családtag dolgozott.

Ma már kevesen élnek a faluban, az állandó lakosság kb. 200 fő.

Infrastuktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyutcás település. Kiépült az ívóvízhálózat, a szennyvíz-és a csatornarendszer, a gázvezeték-, telefon- és kábeltévé-hálózat.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

19. századi harangláb áll a falu közepén, illet egy kis imaházzal is büszkélkedhet. Horgásztavát és haltenyészetét nemrég alakították ki, mára kellemes kikapcsolódást biztosít a tavacska partján létesített pihenő.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kissziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]