Zalahaláp
| Zalahaláp | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bedő Lajos Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 8308 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1262 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 52,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,91493°, k. h. 17,45807° | |||
| é. sz. 46,91493°, k. h. 17,45807° | |||
| Zalahaláp weboldala | |||
Zalahaláp község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Magyarországon a Dunántúl egyik legszebb táján, a Tapolcai-medencét körülvevő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy déli tövében, és a Tapolca-devecseri út mentén helyezkedik el.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét egyik korábbi tulajdonosáról, a Halápi családról kapta.
Leírás [szerkesztés]
A települést a Dunántúl egyik legszebb táján, a Tapolcai-medencét körülvevő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy lábánál találjuk. A Tapolcától 5 km-re fekvő község létezéséről már egy 1243-ban kelt írásos feljegyzés is tanúskodik. Nevét egyik korábbi tulajdonosáról, a Halápi családról kapta, akik 3 kastélyt építettek. Egyiket a faluban, a másik kettőt Ódörögdön és Újdörögdön. Ódörögdön fürdésre alkalmas tó is található.
A település barokk stílusú római katolikus temploma 1770-ben épült. Oltárfreskóját a neves osztrák festő, Franz Anton Maulbertsch festette. A falu utcái mentén és a hegyben is gyönyörű kőkereszteket talál az idelátogató, a központban fekvő egyhektáros természetvédelmi parkban pedig egy 200 éves mamutfenyőt csodálhat meg.
A Halápi Hímzés szép hagyománya mellett a szőlőtermesztésnek is nagy múltja van a környező lankákon. Az Európai Uniós Parkban a csatlakozás alkalmából minden év május elsején EU-s napi rendezvényt tart az Önkormányzat Képviselőtestülete. A minden évben megrendezett Hegyi búcsút június hó második hétvégéjén, a falunapot augusztus második szombatján, a búcsút – szeptemberben – Máté névnap utáni első vasárnap tartják.
Zalahaláp évről évre új létesítményekkel gazdagodik, melyek közül kiemelkedik az Ipari Park, valamint a Teleház. A helyi iskola nyaranta szállást biztosít diákcsoportok számára.
Iskola [szerkesztés]
Zalahalápon 1853 óta működik iskola. 1946-tól ide járnak a vonzáskörzethez tartozó kistelepülések általános iskolásai is. Az új iskola 1961-ben készült el, melynek felújítására 2000-ben került sor. Az épület elegáns külsőt s új tetőszerkezetet kapott, felújították a vízvezeték-rendszert, korszerűsítették az elektromos berendezéseket, új tantermeket rendeztek be. Ma az épületben 9 helyiségben folyik a kabinet-rendszerű oktatás. Korszerűsítették a nagyméretű udvaron lévő szabadtéri sportpályát. A Települési Önkormányzat 2004-ben felújíttatta a Művelődési Házat is, ahol a téli időszakban megfelelő körülmények között folyhat a sport-oktatás. Itt kapnak helyet az iskola rendszeres képzőművészeti tárlatai, az egyéb kulturális programok, valamint a különböző iskolai és falusi szintű rendezvények. Itt működik a kosárfonó szakkör is, amely nagy népszerűségnek örvend.
Az iskola a képzőművészet terén immár sok-sok éve aratja az országos és nemzetközi babérokat, számtalan díjjal öregbítve határokon túlnyúló hírnevünket. Ezért is döntött úgy az önkormányzat és az iskolavezetés, hogy 1996-ban egy olyan kiemelkedő festő-óriás nevét vesszük fel, mint Csontváry Kosztka Tivadar.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom
- 200 éves mamutfenyő
- Prónay-kastély
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Zalahaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. szeptember 23.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||

