Ősi

Ősi címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Veszprém

Kistérség 2012-ig

Várpalotai

Jogállás

község

Polgármester

Kotzó László^[1]

Irányítószám

8161

Körzethívószám

88

Népesség

Teljes népesség

2073 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

57,81 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

35,86 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Ősi

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 8′ 25,84″, k. h. 18° 11′ 5,86″

Ősi

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 47° 8′ 25,84″, k. h. 18° 11′ 5,86″

Ősi weboldala

Ősi község Veszprém megyében, a Várpalotai kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

A falu északról Várpalotával, keletről Nádasdladánnyal, délnyugatról Berhidával határos. Határainak északi harmadát a hajdani Sárrét tőzeges része alkotja, dél felé enyhén dombos, foltokban szőlő, szántóföld és ligetes erdő borítja.

A falu északi részén a Séd folyó, délen pedig a Buhin patak folyik át. A település déli részének nagy részét a Buhin völgy teszi ki, mely enyhén dombos, illetve erdővel borított, helyenként mocsaras terület

Története[szerkesztés]

A falu területén már germán törzsek nyomaira is rábukkantak, tehát valószínűleg akkorra tehető a falu keletkezése. A Séd folyó mentén keletkezett és idővel húzódott délkeletebbre. A római korban villagazdaság létesült és egy jelentős katonai útvonal ment át a falun. Ez az út a háborúk miatt mára teljesen eltűnt.

Első írásos bizonyítékaink a falu létezéséről 1009-ből származnak, mikor István király a falut a veszprémi püspökségnek adta. Ebből az időből tudjuk az első nevét a falunak: Villa Euse, mely nevet a püspökségi iratok szerint 1082-ben kapta. 1430-ban átnevezik a falut Eusy névre. Ekkoriban is a megye jobban lakott településeihez tartozott. Kis részben volt birtokosa a veszprémi káptalan is. A feljegyzések szerint a község 1488-ban 50 forintot adózott, 54 jobbágycsalád és 14 prediális nemes lakta. Ezt követően rövid időn belül négyszer is átnevezik a falut: 1564-ben Hessy, 1572-ben Essy, 1576-ban Ossy, 1581-ben pedig az Essehy neveket kapta. Ekkoriban harc bontakozott ki a falu református és katolikus vallású lakói között, mert a település egyetlen templomában nem engedték meg a református istentiszteleteket. A 18. század közepén megépítették a református templomot, így a vitáknak vége szakadt és ekkor kapta a falu a végleges Ősi nevet is. A településre idővel egy grófnő költőzött, de politikai okok miatt megfosztották vagyonától és rangjától, ezért csak rövid ideig élt a településen.

A falu legközelebbi jelentősebb fordulópontját a második világháború hozta, mikor a terepviszonyok miatt jelentős katonai célponttá vált. A település ekkoriban naponta többször is gazdát váltott a két fél között és jelentősen megrongálódott. Az 1950-es években a falu újjáépült, és az emberek visszatelepedtek. Az 1960-as években épültek a falu új útjai, iskolái és óvodája. Az 1990-es években jelentős fejlesztések történtek a falu életében: az iskolát kibővítették és odaköltöztették az óvodát, valamint szennyvízcsatorna is épült a faluban.

Nevezetességei[szerkesztés]

Középkori építésű, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt katolikus templom. Az Angyali üdvözletet ábrázoló főoltárkép Rudolf Steiner alkotása. A második világháború fegyveres harcai számos sebet ejtettek a templom falain, tetőzete szinte megsemmisült, de a település ezeréves jubileumának évében (2009) sikerült felújítani. A háborúban a főoltárkép is megsérült, öt lövést kapott, 2010-ben elkészült a restaurálása.^[3] 2012-re a templom főhomlokzatát is felújították, illetve a keleti oldal felújítására összegyűlt a megfelelő összeg.^[4]
Kisebb szőlészetek
Halastó, mely körül a falu kisebb eseményei zajlanak, például a képzőművészeti táborok, falunapok.
18. századi református templom