Balatonfőkajár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47° 1′ 26.83’’, k. h. 18° 12′ 46.62’’47.0241194444, 18.21295

Balatonfőkajár
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Kistérség	Balatonalmádi
Rang	község
Irányítószám	8164
Körzethívószám	88
Népesség
Népesség	1465 (2001)
Népsűrűség	66,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonfőkajár
é. sz. 47° 1′ 26.83’’, k. h. 18° 12′ 46.62’’47.0241194444, 18.21295

Balatonfőkajár község Veszprém megyében, a Balatonalmádi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Balatonfőkajár ahogy a neve is utal rá a Balaton fejénél fekszik, kb 4 km-re a közvetlen partvonaltól. Eredetileg közvetlen vízparti település volt, de a tatárjáráskor a völgyben húzódó nagy kiterjedésű mocsárba menekültek az emberek; ezt a mocsarat lecsapolva alakították ki a mai falu helyét. Szomszédos települései Balatonakarattya, Füle, Lepsény, Csajág.

[szerkesztés] Története

Pannóniában római provinciában hadiút haladt rajta keresztül. III. Henrik német császár I.Endre ellen hadat viselve 1050-ben,a római utat felhasználva térképén meglehetős pontossággal jelölte Kajár nevét. 1086-ban Villa Quiar néven ismerték. A falunak a legrégebbi idők óta két neve volt. Mégpedig két magyar eredetű neve: a hang szóból származó Hangony és a keált / kiált szóból képzett Kajár. Mindkettő egyformán "kiáltó", "összehívó"-t jelent. Ez egy ősi foglalkozás neve; viselőjének az volt a kötelessége, hogy a király, vagy a bírák ítéletét kihirdesse. Közel 100 évig Balatonfőkajára a Pannonhalmi apátság birtoka volt. Az apátok kezdtek el szőlőt termeszteni a falu melletti domboldalon, ami a mai napig létező kincse a községnek. A tatárjárás alatt a falu elpusztult. A lakosság a mocsárba menekült, és magukkal vitték állataikat is. A vész elmúltával lecsapolták a mocsarat, és ennek a helyén építették fel az új falujukat. A török hódoltságig folyton cserélődött a település gazdája, hol mint egyházi birtok, hol mint világi uradalmi birtok szerepel. A törökök nagy károkat okoztak feldúlták, kifosztották a vidéket. Egy ideig Török Bálint tulajdona volt. Buda eleste után Ferdinándhoz került a falu, de közvetlenül Thury György várpalotai kapitány birtokolta. A törökök kivonulása után a Török, Batthyányi, Zichy nemesek, illetve a győri jezsuiták kezébe került a falu egy része. A jezsuiták részét 1773-ban a tanulmányi alaphoz csatolták, a többiek megtartották uradalmaikat a jobbágyfelszabadításig. 1873. december 17-én 19 halász ment a Balatonon jégtorlasz közé szorult, és 18-an meghaltak.
1944. december 8-tól 1945. január 17-ig éltek pincékben, odúkban, a senki földjén a lakosok. (Itt haladt át a Margit-vonal). 7-szer cserélt gazdát a falu, 181 polgári lakos halt meg. Magyarország valamennyi községe közül a károk arányát tekintve Balatonfőkajár a hetedik helyen áll.

[szerkesztés] Nevezetességei

Református templom: 1794-ben épült késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített templom.
Helytörténeti múzeum
Sportrepülőtér
Szőlődomb (Somlyó), eredeti pincesorral
A szőlődombon még ma is látható tank, illetve lövészárkok
Balatonfőkajár- Csajág Általános Iskola