Balatonfőkajár

Balatonfőkajár
Balatonfőkajár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Kistérség	Balatonalmádi
Rang	község
Polgármester	Forró Zsolt
Irányítószám	8164
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	1337 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	60,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonfőkajár Pozíció Magyarország térképén
Balatonfőkajár Pozíció Veszprém megye térképén
é. sz. 47° 1′ 26.83″, k. h. 18° 12′ 46.62″47.0241194444, 18.21295

Balatonfőkajár község Veszprém megyében, a Balatonalmádi kistérségben.

Fekvése

Balatonfőkajár, ahogy a neve is utal rá, a Balaton fejénél fekszik, kb 4 km-re a közvetlen partvonaltól. Eredetileg közvetlen vízparti település volt, de a tatárjáráskor a völgyben húzódó nagy kiterjedésű mocsárba menekültek az emberek; ezt a mocsarat lecsapolva alakították ki a mai falu helyét. A falutól keletre kiemelkedő magaslat a Somlyó. Természetvédelmi terület, ahonnan derült időben tisztán látható a Bakony hegyvonulata a nyugati irányban, valamint a sík Mezőföld kelet felé. Szomszédos települései Balatonakarattya, Füle, Lepsény, Csajág.

Megközelíthető

Veszprémből autóval a 8-as főúton, majd a 72-es és 71-es főútvonalon, vagy a 72-es főútról csatlakozó 710-es elkerülőúton. Várpalotáról Pétfürdőn, Berhidán, Küngösön és Csajágon át. Székesfehérvárról a 7-es főúton Lepsényig Budapestről az M7 autópályán a lepsényi lehajtóig és 7-es főúton lepsénynél lekanyarodva, vagy a balatonaligai lehajtóig, onnan a 71-es főútról. Siófokról a 7-es főúton Lepsényig.

Rendszeres autóbuszjárat köti össze a települést a megyeszékhellyel, de indulnak és érkeznek járatok Várpalotáról, Székesfehérvárról és Siófokról.

A községnek két vasúti megállója van, ebből a 27-es vonal, a Lepsény–Veszprém-vasútvonal 2007 tavaszán szűnt meg. A vonalat teherszállítás céljából és mentesítő vonalként meghagyták. A másik megállóhely a falu északnyugati határában fekszik és a 29-es, Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal valamint a Tapolca - Budapest Déli pályaudvart összekötő szakasza, így Balatonfőkajárról viszonylag könnyen el lehet jutni vasúton a Balaton északi partjára valamint a fővárosba. A gyorsvonatok kivételével valamennyi személyvonat megáll az igencsak felújításra szoruló állomáson.

Története

Pannóniában római provinciában hadiút haladt rajta keresztül. III. Henrik német császár I.Endre ellen hadat viselve 1050-ben,a római utat felhasználva, - térképén meglehetős pontossággal jelölte Kajár nevét. 1086-ban Villa Quiar néven ismerték. A falunak a legrégebbi idők óta két neve volt, mégpedig két magyar eredetű neve: a hang szóból származó Hangony és a keált / kiált szóból képzett Kajár. Mindkettő egyformán "kiáltó"-t, "összehívó"-t jelent, ami egy ősi foglalkozás neve; viselőjének az volt a kötelessége, hogy a király, vagy a bírák ítéletét kihirdesse. Közel 100 évig Balatonfőkajár a Pannonhalmi Apátság birtoka volt. Már 1332-ből van arról adat, hogy egyházi hely. Az apátok kezdtek el a rómaiak után ismét szőlőt termeszteni a falu melletti domboldalon, ami a mai napig létező kincse a községnek. A tatárjárás alatt a falu elpusztult, lakossága a mocsárba menekült és magukkal vitték állataikat is. A vész elmúltával lecsapolták a mocsarat, és ennek a helyén építették fel új falujukat. A török hódoltságig folyamatosan cserélődtek a település gazdái,így hol mint egyházi birtok, hol mint világi uradalmi birtok szerepel az iratokban. A törökök nagy károkat okoztak : feldúlták, kifosztották a vidéket. Egy ideig Török Bálint tulajdona volt. Buda eleste után Ferdinándhoz került a falu, de közvetlenül Thury György várpalotai kapitány birtokolta. A törökök kivonulása után a Török, Batthyányi, Zichy nemesi családok, illetve a győri jezsuiták kezébe került a falu egy része. A jezsuiták részét 1773-ban a tanulmányi alaphoz csatolták, a többiek megtartották uradalmi részeiket a jobbágyfelszabadításig. Ekkortájt már a falut zömmel módos, református gazdák lakják. Az ő kezük munkáját, illetve adakozásaikat dicséri az 1794-ben késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített hatalmas templom, amely a község közepén egy dombra épült, és impozáns méreteivel ma is lenyűgöző látványt nyújt. Az 1800-as évek első felében a Batthyányak birtokrésze Felsőbüki Nagy Ferenc tulajdonába került, aki kastélyt is építtetett Balatonfőkajáron. Téglaégető üzeme pedig nem csak a helybélieket látta el építőanyaggal, hanem a környék településeire is szállított. Az 1840-es évek elején a Veszprémi Püspökség szőlőbirtoka és a dézsmapince egy ajándékozási szerződéssel magánkézbe került, az új tulajdonos a már betegeskedő Felsőbüki Nagy Ferenc birtokát is megvásárolva a téglaégetőt is tovább üzemeltette még két évtizedig. A század hatvanas éveitől a falu lakossága megteremtette magának a társas élet színterét is: megalakult a református nőegylet és a legényegylet valamint a gazdakör, utóbbi egészen 1945-ig sikeresen működött. A községben működő 5, - majd később 8 db kisebb-nagyobb szatócsüzlet látta el a lakosságot a legszükségesebb portékákkal. Súlyos baleset:1873. december 17-én 19 fő halász dolgozott a Balatonon, hajójuk jégtorlasz közé szorult, és 18-an meghaltak.
1944. december 8-ától 1945. január 17-ig éltek pincékben, odúkban, vagy a senki földjén a lakosok. (Itt haladt át a Margit-vonal). 7-szer cserélt gazdát a falu, ekkor 181 polgári lakos halt meg. Magyarország valamennyi községe közül a károk arányát tekintve Balatonfőkajár a hetedik helyen áll.

Késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített templom (1794)

1945 után a falu lakossága részben a megalakuló termelőszövetkezetben, részben a környező települések gyáraiban talált munkát. A 60-as évek dinamikus fejlődésének eredményeképpen új lakóházak épültek 1972-ben a megalakult Törpevízmű-Társulat jóvoltából kiépült a vízvezetékrendszer is. Az 1985-ös földrengés hatalmas károkat okozott Balatonfőkajáron is, viszont ennek a szomorú eseménynek köszönhető, hogy a már évek óta korszerűtlen és életveszélyessé vált iskola helyett új épült. Ekkor épült fel az egykori mozi helyén a művelődési ház is. A 70-es évek végén és a 80-as évek elején bővítették és korszerűsítették az óvoda épületét is. Az egészségügyi alapellátást egy általános- és egy fogszakorvosi körzet biztosítja, a gyógyszerellátást pedig a helyi gyógyszertár. A községi könyvtárat a Veszprém Megyei Könyvtár működteti. - A rendszerváltást követően 1993/94-ben megoldódott a vezetékes gázellátás, illetve megkezdődött a telefonhálózat kiépítése.

A földje folyamatosan vall arról, hogy mindig élt itt ember. Ős-kő-vas és bronzkori leletek, a római impérium, majd a középkor relikviái tanúsítják, hogy avarok, kelták, rómaiak, szlávok, germánok és morvák lakták.

Balatonfőkajár ma

Napjainkban Balatonfőkajár 620 lakóházának nagy többsége új vagy felújított, lakóinak száma meghaladja az 1500 főt, de a nyári szezonban nagyjából ugyanennyi ember tölti itt a szabadságát. A református templom tetőszerkezetét felújították, a régi iskola épületéből pedig múzeumot alakítottak ki. A főteret szintén felújították, rendbehozták, és több kulturális rendezvényt is tartanak itt. A falu szüreti mulatsága igazi turistacsalogató rendezvény, ilyenkor a falusi lányok, fiúk népviseleti ruhában, feldíszített lovasszekereken körbejárják a falut, a főbb kereszteződésekben tánccal, énekkel szórakoztatva a közönséget. A falu visszakapta az eredetileg is hozzátartozó Balaton partját ami Balatonakarattyától Balatonaligáig tart, így saját strandterülethez jutott. A balatoni településeket elkerülő úttal gyorsabbá vált a közlekedés Veszprém irányába,de a tervezők elfelejtkeztek a kerékpárútról a Balaton irányába, ami sajnos életveszélyessé teszi ezt a szakaszt a biciklivel, gyalogosan közlekedőknek.

Nevezetességei

• Református templom: 1794-ben épült késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített templom.
• Helytörténeti múzeum
• Sportrepülőtér
• Szőlődomb (Somlyó), eredeti pincesorral
• A szőlődombon és a falu határában még ma is látható tank, illetve lövészárkok
• Balatonfőkajár- Csajág Általános Iskola
• Feind Borház, kiváló minőségű és többszörösen díjnyertes borairól híres, melynek alapját balatonfőkajári és balatonaligai ültetvényeken szüretelték.

Testvérfalu

• Alsóbodok Szlovákia

Külső hivatkozások

• Balatonfői Falumúzeum Egyesület
• Balatonfőkajár nem hivatalos weboldala
• Balatonfőkajár általános iskolájának honlapja
• Horváth Péter: Kajár