Badacsonytomaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Badacsonytomaj
Badacsonytomaj templom.jpg
Katolikus templom
Badacsonytomaj címere
Badacsonytomaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Kistérség Tapolcai
Jogállás város
Polgármester Krisztin N. László[1]
Irányítószám 8258
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 2186 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 65,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Badacsonytomaj (Magyarország)
Badacsonytomaj
Badacsonytomaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 34″, k. h. 17° 30′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 34″, k. h. 17° 30′ 50″
Badacsonytomaj (Veszprém megye)
Badacsonytomaj
Badacsonytomaj
Pozíció Veszprém megye térképén
A város látképe
A város nevezetessége a neoromán stílusban, bazaltból épült katolikus templom

Badacsonytomaj város Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. 2004. július 1-jén kapott városi rangot. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 71-es főút mentén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál található. A hegy valójában a település területén fekszik, amelyet ezen kívül a régi tomaji faluközpont és Badacsonyörs alkot, valamint a nagyrészt üdülőépületekből álló Badacsony településrész.

Szomszédos települések: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Káptalantóti, Nemesgulács, Salföld.

Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon. Vasúti megállói: Badacsonyörs (valamikor Kisörs), Badacsonytomaj, Badacsony (valamikor Badacsony-Hableány).

Víziúton a Badacsony településrészen lévő, nyáron nagy forgalmú hajóállomáson át közelíthető meg.

Kereszt a település központjában

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hozták egy kelta település maradványait. A rómaiak egész biztosan termesztettek itt szőlőt, a Badacsony oldalán akkoriban is számos ültetvény volt.

A középkorból, nem egyházi birtok lévén, kevés feljegyzés maradt fenn a községről. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet. Első okleveles említése 1313-ból származik, Thomay formában. Mindenesetre 1263-ban már pálos rendház állt itt, ennek nyomait a 19. század során tárták fel.

A török hódoltság idején lakossága megfogyatkozott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből éltek. A 18. század során kedvelt pihenőhellyé vált, bora kedvelt lett és sorra épültek itt a pincék és a borházak. Ismert a város hegykönyve és hegytörvényei.[3]

Fejlődése a bazaltbánya 1903-as megnyitásával új irányt vett, a lakosság száma megkétszereződött, elindult az iparosodás; 1909-től lóvasút is járt a településen.

Vajda Elek (1879–1944) 1911-ben költözött a településre, és ő szorgalmazta Badacsonytomaj önálló községgé válását, melynek ezután nyugállományba vonulásáig főjegyzője volt. Vajda a Vöröskereszt 1915. február 15-én alapított badacsonytomaji egyletének első jegyzője is. Egykori lakóháza, melyet a községbe költözésekor építtetett, nyugállományba vonulása után, bővítésekkel előbb az elöljáróság, később a nagyközség tanácsának, illetve önkormányzatának székhelye volt, egészen 2011-ig. Emlékét ennek ellenére mindmáig sem emléktábla, sem róla elnevezett közterület nem őrzi.[4]

A bazalttermelés 1965-ben befejeződött, de a hegy látványa és élővilága sajnos nagyon megsínylette a félévszázados bányászatot. A további károkat megelőzendő a térséget hamarosan tájvédelmi körzetté nyilvánították.

A település a hozzá tartozó Badacsonyörs (korábban Kisörs) és Badacsony (valamikor Badacsony-Hableány) településrészekkel együtt 2004. július 1-jén kapott városi rangot.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szegedy Róza-ház, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza egykori lakhelye.
  • A neoromán stílusban, bazaltból épült római katolikus templom (Fábián Gáspár, 1932).
  • Kisfaludy Sándor présháza.
  • Egry József Emlékmúzeum (A Balaton festőjének a háza múzeumként funkcionál 1973 óta, a művész festményei és időszakos kortárs művészek kiállításai tekinthetőek itt meg)
Pauler Ákos emlékműve

Híres lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kalmár László 1995: Badacsonytomaj története.
  1. Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Kalmár 1995, 28-32.
  4. Vöröskeresztes egyletek és katonaápoltak a Balatonnál, Balatoni füzetek, 2008. Zalavármegye ismertetője - 1935 - Sopron - Székely ny., 1935 301-452old.djvu - nagyKAR. Nagykar.hu - Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer. (Hozzáférés: 2010. január 15.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonytomaj témájú médiaállományokat.