Pauler Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pauler Ákos
Pauler Ákos.jpg
Született 1876. április 9.
Budapest
Elhunyt 1933. június 29. (57 évesen)
Budapest
Foglalkozása filozófus, egyetemi tanár

Pauler Ákos (Budapest, 1876. április 9. – Budapest, 1933. június 29.), a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar filozófusa, a két világháború közötti korszak hivatalos bölcseletének meghatározó szereplője. Ismeretelméleti, filozófiatörténeti, logikai, pedagógiai és erkölcstani munkássága egyaránt jelentős volt a korszak tudományos életében. Rendszere, a platonizáló keresztény objektív idealizmus. [1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komoly hagyományokra visszate­kintő tudós-politikus család leszármazottja volt. Nagyapja, a badacsonyi szőlőbirtokos, Pauler Tivadar (1816-1886) jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, vallás és közoktatás miniszter, majd később igazságügyi miniszter. Édesapja, Pauler Gyula történetíró (1841-1903), levéltáros, az MTA tagja.[2] A budapesti egyetem bölcsészkarára 1894-ben iratkozik be, ahol filozófiát és klasszika-filológiát tanul. Doktorátusi vizsgát 1898-ban teszi le, summa cum laude minősítéssel. [3]A budapesti doktorátust követően két esztendőt lipcsei és párizsi tanulmányúton tölt, 1898-tól egy éven át Lipcsében kísérleti pszichológiai tanulmányokat folytatott, majd egyéves párizsi tanulmányútja során Pierre Janet kísérleti pszichológiai előadásait hallgatta és pszichológiai demonstrációit tanulmányozta. Tapasztalatai és tanulmányai összegzéseként 1901-ben megjelent „A positiv paedagogia alapelveiről” című könyve. Hazatérését követően, rövid pozsonyi és kolozsvári kitérő után a budapesti egyetem rendes professzorává, akadémi­kussá vált. Később a Filozófiai Társaság elnöke lett. A két háború közti hivatalos és intézmé­nyes filozófiai tudományosság leginkább pozicionált alakjává vált, miközben a logikai platonizmus alapjain építkező filozófia jelentős alkotójaként, a metafizika tradícióinak újraértelmezésén munkálkodott.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkás­sága a kontinentális filozófia korszakbeli átalakulásait követi: a metafizikai határozatlanságokat fölmutató, rövid kezdeti szakasz után a pozitivizmustól a pozitivizmus és a kantianizmus egyeztetésének kísérletén, majd a kantianizmu­son keresztül a logikai platonizmusig ível, hogy azután a teista metafizikához érkezzék meg.

Egyfajta „radikalizált platonizmusként” jellemezhető, reprezentatív bölcselete az „osztrák filozófia” – Bolzanótól Brentanón át Husserlig húzódó – hagyományában helyezhető el: a filozófia valamennyi diszciplínájá­nak legfölsőbb szempontjait kijelölő objektív, tiszta logikája a relativizmus veszélyét hordozó szubjektivizmustól és antropologizmustól megszabadított bölcselet.

Fő művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A természetphilosophia fogalmáról és feladatairól (1879)Online elérés
  • Az ismeretelméleti kategóriák problémája (1903)Online elérés
  • Az ethikai megismerés természete (1907) Online elérés
  • A logikai alapelvek elméletéhez. Székfoglaló (1911) Online elérés
  • A fogalom problémája a tiszta logikában (1915) Online elérés
  • Bevezetés a filozófiába (1920) Online elérés
  • Aristoteles (1922) Online elérés
  • Logika. Az igazság elméletének alapvonalai (1925, németül: 1929)
  • Anaxagoras istenbizonyítéka (1926) Online elérés
  • A modern ember lelke (1929)
  • Metafizika (1938)
  • Tanulmányok az ideológia köréből (1938)

Díja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vajnóczky István: A mathematika Pauler Ákos rendszerében, Debrecen, Dávid, 1929.
  • Berky Imre: Az igazság fogalma Pauler Ákos rendszerében, Budapest, Egyetemi Nyomda, 1932.
  • Pauler Ákos emlékkönyv, Budapest, Egyetemi Nyomda, 1934.
  • Szkladányi Mária: Pauler Ákos életművészete, Budapest, Franklin, 1938.
  • Csurgai Márta: Pauler Ákos bölcseletének Isten-tana, Budapest, Buschman, 1940.
  • Tatár Lajos: Pauler Ákos bölcselete, Debrecen, Tóth, 1943.
  • Madarászné Zsigmond Anna: A tiszta logika alapkérdései. Pauler Ákos logikája, Budapest, Akadémiai, 1965.
  • Somos Róbert, Pauler Ákos élete és filozófiája, Budapest, Kairosz, 1999.
  • Máté Zsuzsanna: Abszolútum a művészetfilozófiában századunk első felében (Tanulmányok Brandenstein Béla, a fiatal Lukács György, Pauler Ákos, Pitroff Pál, Schütz Antal és Sík Sándor esztétikájáról) Online elérés
  • Lukács György, Szent-Györgyi Albert, Hársing László, Pauler Ákos, Fehér Márta: Filozófia-szöveggyűjtemény, Arisztotelész Stúdium Bt., Sopron, 1997

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]