Muraréthát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muraréthát (Štrukovec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Muraszerdahely
Rang falu
Alapítás éve 1458
Polgármester Josip Dobranić
Irányítószám 40316
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 418 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Muraréthát  (Horvátország)
Muraréthát
Muraréthát
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 28′ 30″, k. h. 16° 25′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 30″, k. h. 16° 25′ 40″

Muraréthát (horvátul Štrukovec, vendül Štrükovci) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszerdahely községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyától 10 km-re északra, községközpontjától Muraszerdahelytől 6 km-re délre a Muraközi-dombság területén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1458-ban "Poss. Strwpkowcz" alakban említik először.[2] A csáktornyai uradalomhoz tartozott. Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. A 18. század végén a Pogledich családé, majd Festetich György vásárolta meg és a 20. századig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint " STRUKOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Pogledics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szelniczának szomszédságában, ’s annak filiája; határja sovány." [3]

1910-ben 346, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. . 1941 és 1944 között ismét Magyarország része volt. 2001-ben 418 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Skapulárés Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnája.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. május 17.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.