Szécsisziget
| Szécsisziget | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség 2012-ig | Lenti |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Dávid István[1] |
| Irányítószám | 8879 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 226 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 36,45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szécsisziget
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Szécsisziget
Pozíció Zala megye térképén
|
|
| é. sz. 46° 34′ 22,01″, k. h. 16° 35′ 33,97″ | |
| Szécsisziget weboldala | |
Szécsisziget község Zala megyében, a Lenti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A falu a Zalai dombság Mura és Zala folyók völgyei által közrefogott területen, a Közép-Zalai dombságon, a Kerka folyó partján helyezkedik el, Lentitől 10 kilométerre, nem messze a szlovén határtól. A Cserta a falu közelében torkollik a Kerkába, amely itt töri át a zalai dombvidék meredek délnyugati nyúlványait a Lenti-Lendvai-hegy között, s köti össze a Lenti-síkságot a Muraközzel. A két patakon valaha sok vízimalom működött. A falu a Kerka teraszán, annak egyik kis szigetén épült. Hídja köti össze a Lovászi-Lenti és Tormafölde-Páka útvonalakkal. A legközelebbi vasútállomás Csömödér-Páka, a falutól 5 km-re, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
A XIV. század óta lakott hely. A Szigeti család birtokaihoz tartozott, innen származik a falu neve is. A település először egy 1403-ból származó oklevélben tűnik fel, amely szerint Zsigmond király ekkor vette el Szigeti Pétertől Szigetet, valamint Tormafölde, Petróc, Pánfalva és Gosztola falvakban lévő birtokait. Ezeket a király Széchy Miklósnak, a veszprémi püspökség kormányzójának adományozta. Hamarosan elkészült a főúr kastélya, illetve vára is. 1437-ben egy oklevél szerint Széchy Miklós „Castellanus casteli Zygeti” (jelentése: Zygeti várnagy). Mátyás oklevelében pedig, 1458-ban, mint „Castellanus in castello seu fortalicio Zychyzygethy” szerepel (jelentése: várnagy a szécsiszigeti kastélyban).
A XVI. században a falu Széchy Dénes, később fia, Péter birtoka volt, akinek halálával a család férfiágon kihalt. Tőle nővére, Julianna, Kéry Ferenc neje örökölte. Kéryné 1690-ben Szapáry Péternek és nejének, Egresdy Zsófiának adta el az uradalmat, a letenyei uradalommal együtt. I. Lipóttól ekkor kapott adománylevelet I. Szapáry Péter (1657-1699). Részt vett a török elleni harcokban, többször kitüntették bátor cselekedeteiért. Moson megye alispánja, később alországbíró lett. 1690-ben megkapta Muraszombat örökös ura címet.
II. Szapáry Péter és felesége építette meg a jelenlegi templomot 1750-1760 között.
III. Szapáry Péterről a következő címet olvashatjuk az 1758-ban kiadott telepített oklevélben: Gróf Szapáry Péter, Mura-Szombath várának s ugyan azon néven nevezett nem különben Szécsi Szigeth, Vág-Beszterce örökös földesura, Fölséges római császár s magyarországi királyné aktuális komornyikja, Generális strázsamester.
IV. Szapáry Péter csatlakozott a haza felvirágzásáért indított mozgalomhoz, 1809-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta negyvenezer forint értékű ásványgyűjteményét. A XIX. század közepéig a Szapáryak birtoka maradt a falu és a hozzá tartozó uradalom. 1820 körül Szapáry Etelt gróf Andrássy Károly vette felségül, így 1945-ig ők birtokolták az említett területeket.
Nevezetességei [szerkesztés]
A Kossuth utca 27. számú telken magasodik a Szapáry család 18. században épített kastélya, amit a szécsiszigeti vár egy részének a felhasználásával építettek.
- Római katolikus templom
Szapáry Péter építette 1750-60 között az egyhajós, gazdag szobordíszítésű barokk templomot. Homlokzati tornyán volutás kapu, felette Szapáry címer és lant ablak szentély mögött nagy-méretű sekrestye van felette oratórium. Szentélyrácsa faragott kőfonatos, ajtaja kovácsoltvas, rokokó szószéke domborművel díszített. Freskóit Johannes Pöchl festette. Az orgonát Anton Rőmer grazi mester 1763-ban, szép barokk kelyhét és úrmutatóját Szapáry József 1757-ben készítette.
.jpg)
- Vízimalom
A Kerka holtága mellett álló vízimalom a Szapáry-Andrássy uradalom részeként épült. 1953-ig üzemelt, 1968-ban a folyót szabályozták és 200 méterrel keletebbre terelték.[3] A malom szerkezetén kívül a molnárok tárgyai is láthatók, valamint az egykori zalai vízimalmok fotói.[4]
- Bivalyrezervátum
A házibivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly (Bos bubalus arnee). Háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a VI. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. A szarvasmarhánál igénytelenebb, de hidegre és melegre érzékeny állat. A szécsiszigeti bivalyrezervátumot a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapította 1999-ben. Célja a génmegőrzés, a bemutatás, a legelők természeti értékeinek és a tájképi értékeinek megőrzése. Szécsiszigeten a nem kívánatos beltenyészet elkerülésére két különböző tenyészetből való bivalycsorda lett telepítve. A Kerka holtága és a körülötte kialakult ingoványos terület megfelelő környezetet biztosít a bivalyoknak.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szécsisziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Szécsiszigeti Vízimalom Múzeum
- ↑ Vízimalom, Szécsisziget, vendegvaro.hu
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
.svg)
|
|||||||
