Muraköz

A Muraköz (horvátul Međimurje,szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.

Fekvése

Határait a Dráva és a Mura folyók, továbbá Ausztria és Magyarország 1920 előtti határának e két folyó közé eső szakasza jelöli ki.

Története

A Muraköz 1920-ig, majd 1941 és 1945 között Magyarországhoz, azon belül Zala vármegyéhez tartozott, területén a Csáktornyai és a Perlaki járások osztoztak.

1920-tól – 1941-45 kivételével – Jugoszláviához tartozott, annak felbomlásával pedig Horvátországhoz, illetve néhány nyugati falu Szlovéniához került.

Szlovéniához csatolt falvak:

• Murafüred (Gibina)
• (Kopriva)
• Ráckanizsa (Razkrižje)
• Ligetfalva (Šafarsko)
• (Šprinc)
• Végfalva (Veščica).

Lakossága

A magyarországi Muraközben (Zala vármegye Csáktornyai és Perlaki járásaiban) 1910-ben 90 387 lakost számoltak össze; ezek közül 82 829 horvát, 5766 (6,3 százalék) magyar nemzetiségű volt.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Muraköz megye lakossága 118 426 fő, melynek több mint 90%-a horvát nemzetiségű. Horvátországban a Muraközben a legmagasabb a cigány nemzetiségűek aránya.

Muraköz közigazgatása ma

A Muraköz horvátországi területén ma Muraköz megye fekszik, amely a legkisebb (729,5 km²) és a legsűrűbben lakott (166 fő/km²) horvátországi megye, székhelye Csáktornya.

Muraköz megyében 3 város és 22 község található.

Városok:

• Csáktornya
• Muraszerdahely
• Perlak

Községek:

• Alsódomboru
• Belica
• Bottornya
• Damása
• Dékánfalva
• Drávadiós
• Drávanagyfalu
• Drávavásárhely
• Felsőmihályfalva
• Kisszabadka
• Kotor
• Muracsány
• Murakirály
• Murasiklós
• Muraszentmárton
• Muravid
• Stridóvár
• Szelence
• Szentilona
• Szentmária
• Víziszentgyörgy
• Zalaújvár

Érdekességek

A Muraköz a híres magyar lófajta, a muraközi ló hazája. Egykor nagyon elterjedt faj volt, ma már a legtöbb területről kihalt.