Bottornya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bottornya (Podturen)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Bottornya
Jogállás falu
Alapítás éve 1334
Polgármester Josip Lepen
Irányítószám 40319
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 4392 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 31,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bottornya (Horvátország)
Bottornya
Bottornya
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 27′ 53″, k. h. 16° 32′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 53″, k. h. 16° 32′ 46″
A Bottornya weboldala

Bottornya (1887-ig Podturen, horvátul Podturen, vendül Pottüren, vagy Pottören) falu és községközpont Horvátországban Muraköz megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyától 14 km-re északkeletre a Mura jobb partján fekszik. A községhez tartozó települések: Alsóferencfalva, Celine, Mikófa, Muraszilvágy és Muraújfalu.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése 1367-ben "villa Tornu, Torn" alakban történt, de Szent Márton tiszteletére szentelt egyházát már 1334-ben említik. 1458-ban bíráját "judex de Twrnya" néven említik. 1495-ben egy helyi nemes nevében fordul elő "Kristoferus Fadan de Turan" néven. 1490-ben "Thwrren", 1496-ban "Turan", 1505-ben "Thoren alio nomine Thwrn" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] Nevét a 14. század elején itt birtokos Hédervary-Poth családról kapta. A "Poth-tornya" pedig az ő itteni lakótornyukat jelölte. Ennek lakótoronynak a bővítésével épülhetett egykor a 15. században említett Turen (Turnlein) vára, amely 1443-ban a Cilleieké volt. Felszíni nyoma nem maradt. A település később vásáros hely lett mezővárosi ranggal. 1477-ben a csáktornyai uradalommal együtt Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. A 15. század végén és a 16. század elején Fadan (Fodan) Kristófé volt, akinek itteni várnagyát 1501-ben említik.[2] 1501-ből ismert a templom Ambróz nevű papja is, akit két káplán segített. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. 1601. szeptemberében 24 ezer főnyi keresztes had gyűlt itt össze, hogy visszafoglalja a töröktől megszállt Kanizsa várát. Zrínyi György tárnokmester idejében elterjedt a protestantizmus a Muraközben is, 1637-ben a templomnak evangélikus prédikátora volt. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1693-ban mezővárosként említik, iskoláját pedig 1688-ban említik először. Az 1693-as egyházi vizitáció szerint már újra csak katolikusok éltek a településen. 1708-ban II. Rákóczi Ferenc hadai a Muraközzel együtt Bottornyát is elpusztították. Az 1718-as összeírás szerint Bottornya 39 háztartásából 26 jobbágy volt, negyed, vagy nyolcad jobbágytelekkel. A többiek zsellérek voltak. Az uradalmon kívül a Barics családnak, majd a 18. század második felében a Kos-Hendri családnak is voltak itt birtokai. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1786-ban Bottornyán 116 ház állt, bennük 125 család, 725 lakos élt. Nyolc nemes, hét iparos és kereskedő is élt itt. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. 1828-ban 130 házban 965 lakos élt, közülük 949 katolikus és 16 zsidó. 1857-ben 210 ház állt itt 1281 lakossal, egy magyar kivételével mind horvátok. Iskola is működött itt két tanítóval és 119 tanulóval. Az emeletes iskolaépület 1860-ban épült fel. A mai iskolát 1965-ben építették. 1900-ban 264 házában 1814 lakos élt, 11 izraelita kivételével mind római katolikusok. A legnagyobb lakosságszámot 1953-ban érte el a település 2629 lakossal.

Vályi András szerint " POTUREN. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok leginkább, határjának középszerű mivóltához képest, második osztálybéli." [3]

A településnek 1910-ben 2042 horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Bottornya községnek 4392 lakosa van, melynek 95%-a horvát, 4%-a cigány nemzetiségű. Magának Bottornya falunak ebből 1506 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a 14. században épült gótikus stílusban. Egyhajós épület sokszög záródású gótikus szentéllyel, a déli oldalán a sekrestyével, a harangtorony a nyugati homlokzat felett emelkedik. A kereszthajót három nagyméretű gótikus ablak látja el fénnyel. A templom a reformáció idején az evangélikusok használatában volt. 1793-ban barokk stílusban építették át, ekkor nyerte el mai formáját.
  • A templom mellett a 18. században készített barokk kálvária áll, amelyet az 1768-as egyházi vizitáció már megemlít és amelyet 1806-ban és 2000-ben megújítottak.
  • A kálvária közelében 1822-ben emelt barokk Szent Flórián szobor található.
  • A plébánia épülete 1862-ben épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. június 7.)
  2. ^ a b Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.