Zalatárnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalatárnok
Zalatárnok címere
Zalatárnok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Dr. Sipos Ottó[1]
Irányítószám 8947
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 673 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 27,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalatárnok  (Magyarország)
Zalatárnok
Zalatárnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 16° 45′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 16° 45′ 34″
Zalatárnok  (Zala megye)
Zalatárnok
Zalatárnok
Pozíció Zala megye térképén

Zalatárnok község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalatárnok a Göcsej déli részén helyezkedik el. A településen áthalad a 75-ös másodrendű főút, amely Lenti és a Balaton környékének összeköttetését biztosítja. A községbe Lenti és Zalaegerszeg felől sűrűn érkeznek autóbuszok, de Keszthely és Budapest is elérhető közvetlen járattal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalatárnok első említése 1408-ból való. Birtokosai ekkor a Bothkák voltak. A 16. században feltételezhetően egy komolyabb egyházi létesítmény, kolostor, is működött az 1572-ben mezővárosi jogokat szerzett településen, amely birtokosai közt ekkor már a Bánffy család is feltűnt.

1576-ban a törökök óriási pusztítást hajtottak végre Tárnokon, így szinte teljesen elnéptelenedett. A 17. század elején Bothka Ferenc török fogságba esett, és kiváltására a zalatárnoki birtokot Nádasdy Ferencnek adták el. A település lakosai a lenti várnak adóztak és annak szállítottak fát. 1690 után a helyzet lassan konszolidálódott, és lassú fejlődés jellemezte a telepüst. 1737-től birtokosok a Deákok is a településen, akik nagyban hozzájárultak Zalatárnok gazdasági gyarapodásához. 1754-ben új temploma épült, és önálló plébániát is kapott. A faluban sok nemesi család élt, de a jobbágyok mellett zsidó kereskedők is laktak. A 19. század során a Széchenyi és a Patai család majorságot hozott létre a falu határában.

A településen nevelkedett maga Deák Ferenc is, akit a Sibrik Erzsébetet gyászoló apa tragikus szülést követően rögvest az itt élő rokonhoz Deák Józsefhez adott. Deák csak édesapja halálát követően 1808-ban őt és fél éves korában került vissza családjához, az árván maradt testvérekhez Kehidára.

A település mezőgazdasági jellege a 20. században is megmaradt. És mivel mind Zalaegerszeg, mind Lenti elég messze található a falutól, sok iparban dolgozó az elköltözést választották az ingázás helyett. Így mára a falu lakossága lecsökkent, és kedvezőtlen utcaszerkezete miatt az infrastrukturális fejlesztések is lassan mentek végbe.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kelemen Imre jogtudós mellszobra

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]