Zalatárnok
| Zalatárnok | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Sipos Ottó[1] | ||
| Irányítószám | 8947 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 713 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 27,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zalatárnok
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Zalatárnok
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 42′ 3,89″, k. h. 16° 45′ 34,42″ | |||
Zalatárnok község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zalatárnok a Göcsej déli részén helyezkedik el. A településen áthalad a 75-ös másodrendű főút, amely Lenti és a Balaton környékének összeköttetését biztosítja. A községbe Lenti és Zalaegerszeg felől sűrűn érkeznek autóbuszok, de Keszthely és Budapest is elérhető közvetlen járattal.
Története [szerkesztés]
Zalatárnok első említése 1408-ból való. Birtokosai ekkor a Bothkák voltak. A 16. században feltételezhetően egy komolyabb egyházi létesítmény, kolostor, is működött az 1572-ben mezővárosi jogokat szerzett településen, amely birtokosai közt ekkor már a Bánffy család is feltűnt.
1576-ban a törökök óriási pusztítást hajtottak végre Tárnokon, így szinte teljesen elnéptelenedett. A 17. század elején Bothka Ferenc török fogságba esett, és kiváltására a zalatárnoki birtokot Nádasdy Ferencnek adták el. A település lakosai a lenti várnak adóztak és annak szállítottak fát. 1690 után a helyzet lassan konszolidálódott, és lassú fejlődés jellemezte a telepüst. 1737-től birtokosok a Deákok is a településen, akik nagyban hozzájárultak Zalatárnok gazdasági gyarapodásához. 1754-ben új temploma épült, és önálló plébániát is kapott. A faluban sok nemesi család élt, de a jobbágyok mellett zsidó kereskedők is laktak. A 19. század során a Széchenyi és a Patai család majorságot hozott létre a falu határában.
A településen nevelkedett maga Deák Ferenc is, akit a Sibrik Erzsébetet gyászoló apa tragikus szülést követően rögvest az itt élő rokonhoz Deák Józsefhez adott. Deák csak édesapja halálát követően 1808-ban őt és fél éves korában került vissza családjához, az árván maradt testvérekhez Kehidára.
A település mezőgazdasági jellege a 20. században is megmaradt. És mivel mind Zalaegerszeg, mind Lenti elég messze található a falutól, sok iparban dolgozó az elköltözést választották az ingázás helyett. Így mára a falu lakossága lecsökkent, és kedvezőtlen utcaszerkezete miatt az infrastrukturális fejlesztések is lassan mentek végbe.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Kelemen Imre jogtudós mellszobra
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1744-ben Kelemen Imre jogtudós
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
.svg)
|
|||||||
