Döbröce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Döbröce
Döbröce címere
Döbröce címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaszentgróti
Kistérség Zalaszentgróti
Jogállás község
Polgármester Klujber József[1]
Irányítószám 8357
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 63 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 25,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 2,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Döbröce  (Magyarország)
Döbröce
Döbröce
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 12″, k. h. 17° 11′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 12″, k. h. 17° 11′ 23″
Döbröce  (Zala megye)
Döbröce
Döbröce
Pozíció Zala megye térképén
Döbröce weboldala

Döbröce Zalaszentgrót és Sümeg között, Zala megye északkeleti részén, a Zalaszentgróti járásban elhelyezkedő község. Polgármesteri hivatala Kisgörbőn székel.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Döbröce a Zalaszentgrótot Sümeggel összekötő kis forgalmú mellékút mellett fekszik.

Autóbusz közlekedés is viszonylag ritka, Zalaszentgrótról és Sümegről érkeznek ide elővárosi autóbuszok.

Település nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a horvát drbra (völgy, szakadék) jelentésű szóból kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első emlék a település létezésére IV. László idejéből valók. Újabb említése 1416-ból mint Enyere település szomszédja való. A 16. század második felében a töröktől menekülő lakosság elhagyta a települést. Az amúgy is kis lakosságú település teljesen elnéptelenedett, 1613-ban is csak egyetlen negyedtelkes lakott portáját írták össze.

Az 1740-es évek után kezd lassan benépesedni. A lakossága magyar mellett szláv és német volt. A szlávok hamar asszimilálódtak, így hamarosan a magyar nyelv lett domináns a településen. Az ekkori falu csak a mezőgazdaságból élt. Az itt élők étrendjét elsősorban a búza, rozs, kukorica határozta meg (később alma is). Más növényi táplálékot alig, húst is ritkán, elsősorban marhát és sertést ettek.

A település a továbbiakban se mutatott komoly fejlődést. Egyházilag 1749-től Kisgörbőhöz, közigazgatásilag 1888-ig Óhídhoz, majd 1907-ig Mihályfához tartozott. 1922-től Kisgörbő jegyzősége alá került.

Az 1960-as évek hozták az első komolyabb változásokat a falu életében. Villany épült ki a községben, a régi zsúptetős házak helyett új kőházak készültek. Mindamellett a 20. század második felében elsősorban az elvándorlás jellemezte a falut, amely a mai napig nem állt meg.

Az 1950-es megyerendezés során Veszprém megyéhez csatolták és 1978. december 31-én tért vissza Zala megyéhez.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Krisztus Király iskolakápolna

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]