Döbröce
| Döbröce | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Zalaszentgróti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Klujber József[1] | ||
| Irányítószám | 8357 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 68 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 25,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Döbröce
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Döbröce
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,93653°, k. h. 17,189829° | |||
| Döbröce weboldala | |||
Döbröce Zalaszentgrót és Sümeg között, Zala megye északkeleti részén elhelyezkedő község. Polgármesteri hivatala Kisgörbőn székel.
Tartalomjegyzék |
Közlekedés[szerkesztés]
Döbröce a Zalaszentgrótot Sümeggel összekötő kis forgalmú mellékút mellett fekszik.
Autóbusz közlekedés is viszonylag ritka, Zalaszentgrótról és Sümegről érkeznek ide elővárosi autóbuszok.
Település nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a horvát drbra (völgy, szakadék) jelentésű szóból kapta.
Története[szerkesztés]
Az első emlék a település létezésére IV. László idejéből valók. Újabb említése 1416-ból mint Enyere település szomszédja való. A 16. század második felében a töröktől menekülő lakosság elhagyta a települést. Az amúgy is kis lakosságú település teljesen elnéptelenedett, 1613-ban is csak egyetlen negyedtelkes lakott portáját írták össze.
Az 1740-es évek után kezd lassan benépesedni. A lakossága magyar mellett szláv és német volt. A szlávok hamar asszimilálódtak, így hamarosan a magyar nyelv lett domináns a településen. Az ekkori falu csak a mezőgazdaságból élt. Az itt élők étrendjét elsősorban a búza, rozs, kukorica határozta meg (később alma is). Más növényi táplálékot alig, húst is ritkán, elsősorban marhát és sertést ettek.
A település a továbbiakban se mutatott komoly fejlődést. Egyházilag 1749-től Kisgörbőhöz, közigazgatásilag 1888-ig Óhídhoz, majd 1907-ig Mihályfához tartozott. 1922-től Kisgörbő jegyzősége alá került.
Az 1960-as évek hozták az első komolyabb változásokat a falu életében. Villany épült ki a községben, a régi zsúptetős házak helyett új kőházak készültek. Mindamellett a 20. század második felében elsősorban az elvándorlás jellemezte a falut, amely a mai napig nem állt meg.
1950-ben Veszprém megyéhez csatolták és 1978. december 31-én tért vissza Zala megyéhez.
Látnivalók[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Döbröce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Krisztus Király iskolakápolna
Külső hivatkozás[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
.svg)
|
|||||
