Batyk
| Batyk | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség 2012-ig | Zalaszentgróti |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Adorján Péter Géza[1] |
| Irányítószám | 8797 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 399 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 49,32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46,98962°, k. h. 17,03574° | |
| é. sz. 46,98962°, k. h. 17,03574° | |
Batyk Zala megye egyik községe a Zalaszentgróti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Batyk a legészakibb Zala menti település.
A falu a Zalaegerszeg és Sümeg között fekvő fontosabb mellékút mellett fekszik. Egy időben vasúti csomópont volt, vasútállomásán (Zalabér-Batyk) találkozott a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal[3] a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott,[4] valamint egy Sárvár felé húzódó szárnyvonallal.[5] A jó vasúti összeköttetés mellett sok autóbusz érkezik a községbe leginkább Zalaegerszeg és Sümeg felől. A falu határában lévő Ősgyep természetvédelmi terület.
Története [szerkesztés]
Batyk első említése 1251-ből való Bogk néven, amely a szomszédos Türje prépostságának tulajdonát képezte. A 14. és 15. században számtalanszor cserélt tulajdonost elsősorban nagy értéke miatt. Legjelentősebb birtokosa a Béri család volt.
A települést az 1570-es évektől adóztatták a törökök. A portyázások azonban csak a 17. századtól sújtották a települést (legsúlyosabb 1683-ban), ám Batyk mindvégig lakott maradt.
Az elkövetkező időkben Batyk jóadottságú településként fejlődött tovább a határában két malommal.
A 60-as évek végén az Ukk-Zalaegerszeg vasútvonalat átépítették. Ezután a korábban Zalabér melletti vasútállomás Zalabér és Batyk közé került, Zalabér-Batyk néven közös állomás lett. Innen ágazott el egy szárnyvonal Sárvár felé, és a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal kiinduló állomása is ide került Türjéről. A Sárvárra menő vonal 1975-ben, a Balatonszentgyörgyre menő a 1974-ben szűnt meg (ez utóbbiból a Zalaszentgrótig terjedő 7 km-es szakasz megmaradt - de 2007. március 4-étől már csak teherforgalom van rajta).
Jelenleg Batyk adottságaihoz képest kevésbé fejlett település, nagyban elöregedett.
Kultúra [szerkesztés]
A település a 21. században a kultúra útján hívja fel magára a figyelmet . 2007-ban került első ízben megrendezésre az [ElvADkA][1] fesztivál , ami találkozó helye egyben Magyarország Elektronikus zenét játszó előadóinak, illetve közönségének . A községtől mindössze két kilométerre található Pinkóci tó adja helyszínét a régió e meghatározó zenei rendezvényének . A 2007-es fesztivál hagyomány teremtőnek bizonyult és az indulás három napja után 2008-ban már öt nap, folyamatos zene várja Batykra a vendégeket. A több mint 100 óra non stop zene és a rendezvényen fellépő , vagy negyven dj és együttes, ami napjainkban ráirányítja a figyelmet Zala megye egyik gyönszemére Batykra.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal
- ↑ Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal
- ↑ Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonal
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
|
|||||

