Vállus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vállus
Vállus templom.JPG
Szent Mihály templom
Vállus címere
Vállus címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Keszthelyi
Kistérség Keszthelyi
Jogállás község
Polgármester Herczeg Béla[1]
Irányítószám 8316
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 136 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 5,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vállus (Magyarország)
Vállus
Vállus
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 43″, k. h. 17° 18′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 43″, k. h. 17° 18′ 07″
Vállus (Zala megye)
Vállus
Vállus
Pozíció Zala megye térképén
Vállus weboldala

Vállus község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vállus a Keszthelyi-hegység délkeleti részén, egy hegyoldalon fekszik. A község szomszédságában fut a KeszthelyVárvölgyLesencetomajTapolca mellékút. Erre egy Balatongyörökig futó bekötőúton kapcsolódik a falu. A településre Keszthely és Tapolca felől érkeznek autóbuszok.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vállus első említése 1121-ből való, amikor a almádi monostor kapta meg a királytól kegyes ajándékként. 1359-ben Ujlaki Miklós herceghez került a település, majd 1525-től a Sárkány család lett az új birtokos. A 15. században a község felett pálos monostor állt.

A falut már korán elérik a török hadak. 1540-ben a lakosság két török katonát fogságba ejtett, és értük jelentős váltságdíjat kapott. 1546-tól azonban folyamatosan a törököknek adózott, és fokozatosan elnéptelenedett 1626-ra.

1738-ban Festetics Kristóf vásárolta meg a települést, és hozzácsatolta a keszthelyi Festetics birtokhoz. Ő indította meg a Vállus újratelepítését német ajkú lakosokkal. A 18. és 19. században a lakosság zömét a zsellérek és apróföldes jobbágyok tették ki. A lakosság elsősorban kukorica- és rozstermelésből élt, illetve az uraság számára disznót tartottak. A megművelt földek nagy része is a Festetics-majorság részét képézte.

A 19. században a község környékén növekedett a szőlők aránya, így a település extrajövedelemre tehetett szert a bor Keszthely és Tapolca piacán való értékesítéséből.

A lakosok helyzete az 1920-as földosztás után nagyban javult, amikor is 158 kataszteri hold földet osztottak szét a nagybirtokból. 1945-ben pedig újabb 138 kataszteri holdat osztottak ki az apró településen. Az 1950-es évektől sok helyi lakos helyezkedett el tapolcai, keszthelyi munkahelyeken, vagy az uzsai bányában. Azonban a helyi infrastruktúra is nagyban javult, 1957-től menetrend szerinti autóbuszjárat, 1963-ban ivóvíz szolgáltatás indult meg a településen.

1966-ban azonban a település Várvölgy község irányítása alá került, így fejlődése megtorpant. 1990-ben vált ismét önállóvá, és immár a turizmus igényeinek megfelelően kezdett fejlődni.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

www.vallus.hu


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]